Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-25 / 198. szám, csütörtök
Í14 MUNKATORVENYKONYV ■ 2011. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com Alkalmazásban maradhatnak a nyugdíjasok Nem kell attól tartani, hogy szeptembertől elbocsátják az alkalmazásban levő nyugdíjasokat - továbbra is dolgozhatnak. Néhány parlamenti képviselő ugyan javasolta, hogy a munkaadónak joga legyen automatikusan elbocsátani azokat az alkalmazottakat, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, ez a szabályozás végül kimaradt a törvényből. A ki elérte a nyugdíjkorhatárt, automatikusan kérvényezheti a szociális biztosítóban a nyugdíj folyósítását, és nem kell beadniuk a felmondásukat. Ezt egyébként a szociális biztosításról szóló törvény sem tiltja, kaphatja a nyugdíjat, ugyanakkor fizetést is kaphat. Arra is lehetőség van, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után sem kérvényezik a nyugdíjat és csak akkor fordulnak a szociális biztosítóhoz, ha elveszítették állásukat. Sokak szerint diszkrimináló lett volna, ha a felmondás egyik okát az életkorban határozzák meg. A dolgozó nyugdíjasok viszont érzékelni fogják a munkatörvénykönyv azon változásait, amelyek más alkalmazottakra is vonatkoznak. Például, ha felmondást kapnak, választhatnak, hogy felmondási időt, vagy inkább pénzt akarnak. A nyugdíj folyósítása után is jogosultak lesznek legalább egyhavi bérüknek megfelelő lelépőre. Mikor emelik meg a nyugdíjat? Minden alkalmazásban levő nyugdíjasnak joga van a járadéka emelésére. Egyeden feltétel, hogy munkaszerződése legyen. Mint minden alkalmazottnak, a nyugdíjasnak is fizetnie kell a nyugdíjbiztosítást - a szociális biztosító ennek alapján számítja ki a nyugdíj összegét. Ennek köszönhetően a munkaviszonyuk végeztével kérhetik a biztosítótól a nyugdíj megemelését. Az, hogy mennyivel magasabb nyugdíjra számíthat, elsősorban attól függ, milyen sokáig dolgozott és milyen volt a fizetése, amelyből a nyugdíjbiztosítást fizette. Minél több évig dolgozott és minél többet keresett, annál nagyobb mértékben kellene a biztosítónak megemelnie a nyugdíját. A szociális biztosító viszont csak abban az esetben emeli meg a nyugdíjat, ha megszűnik az illető nyugdíjbiztosítása. Ha több nyugdíjbiztosítása van, mindegyiknek meg kell szűnnie. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a nyugdíjas nyugdíja csak akkor emelkedik meg, ha elbúcsúzik állásától. Ha viszont az egyik alkalmazónál beadná a felmondását, egy másiknál pedig új munkaszerződést írna alá, akkor az eredeti nyugdíjbiztosítása megszűnne, tehát már kérvényezhetné a nyugdíj megemelését. Előnyben azok a nyugdíjasok vannak, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, de nem kérvényezik a nyugdíj folyósítását. Míg a többi nyugdíjasnál a nyugdíjemelés elbírálásakor a személyi bérpontok csupán felét veszik figyelembe, addig azoknál, akiknek nem folyósítanak nyugdíjat, a biztosító az összes személyi bérpontot figyelembe veszi. Ráadásul a kiszámított nyugdíjukat fél százalékkal megemeli minden 30 napért, amely alatt nem kaptak nyugdíjat. Azok a nyugdíjasok, akik megbízási szerződéssel (dohoda) dolgoznak, nem kérvényezhetik a nyugdíjemelést. Ebből a bevételükből ugyanis nem fizetnek biztosítást, így a szociális biztosítónak nincs minek alapján kiszámítani a nyugdíjemelést. Többféle minimálbér Nagyon sok nyugdíjas rendkívül alacsony bérért dolgozik. Mivel nyugdíjat is kapnak, olyan bérért is elvállalnak állást, amit mások már elutasítanának. Nagyobb mértékben emelik azok nyugdíját, akik a nyugdíjkorhatár elérése után nem kérik járadékuk emelését. A kormány eredetileg azt akarta, hogy szeptembertől egységes minimálbért kapjon minden alkalmazott, a jelenleg érvényes szabályozás végül megmaradt. Bár rendszerint egy minimálbért használnak, valójában több van. A jelenlegi szabályozás hat csoportba osztja az alkalmazottakat a munkaköri beosztástól függően. Egy takarítónő minimálbére alacsonyabb, mint például a vállalati bérszámfejtőé, ez utóbbié pedig kisebb, mint a vezető beosztású alkalmazottaké. Minél nehezebb vagy felelősségteljesebb munkát végez valaki, annál magasabb minimálbérre számíthat. A jelenleg érvényes 317 eurós minimálbért csak azok az alkalmazottak kaphatják meg, akik például segédmunkát végeznek. Ha viszont ezzel a munkával anyagi felelősség is jár, akkor ennek az ösz- szegnek az 1,2-szeresét kell kifizetni. Ennek az alkalmazott- * nak a bruttó bére így nem lehetne kevesebb, mint 380,40 euró. Elhalasztható gyermekgondozási szabadság Ha úgy döntenek, elhalasztják a gyermekgondozási szabadságot, az államtól pénzt csak a gyermek hároméves koráig fognak kapni. A törvényhozók úgy gondolták, hogy az új munkatörvénykönyv e része valóban családpárti lesz. A jogi norma kivitelezése a gyakorlatban viszont kérdéses marad. Jozef Mihál munkaügyi miniszter szerint az új munkatörvénykönyv nemcsak alkalmazottbarát, de a családra is gondol. Elsősorban azért, mert olyan jogszabályokat módosít, amelyek könnyíthetnek a gyermekeket nevelő szülők életén. Több szakértő viszont figyelmeztet: a törvény e részének kivitelezésével gondok lehetnek, mivel a tárca nem módosította az ezzel összefüggő előírásokat, más jogszabályokat. Pénz csak három évig Az egyik változás, az elhalasztható, vagy több részre bontható gyermekgondozási szabadság. ,A
