Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-25 / 198. szám, csütörtök
www.ujszo.com MUNKATORVENYKONYV ■ 2011. AUGUSZTUS 25. 151 «4 A családbarát rendeletek gyakorlati kivitelezése kérdéses marad munkatörvénykönyv lehetőséget ad a munkavállalónak arra, hogy a munkaadóval való megegyezés után hosszabb időre ossza szét a gyermekgondozási szabadságot. Egészen a gyermek ötéves koráig, vagy ha rossz az egészségi állapota, akkor egészen addig, míg be nem tölti nyolcadik életévét” - magyarázta Slávka Selešová, a munkaügyi tárca szóvivője. A szülőknek ebből olyan előnyük származhat, hogy épp olyankor tölthetnek gyermekükkel több időt, amikor erre a legnagyobb szükségük van. Például a nyári szünidő alatt, vagy komolyabb betegség során. Első ránézésre nagyon jól hangzik ez a módosítás, viszont több olyan modell- szituáció is felsorolható, amely igazolja, hogy ez az osztott szabadság nem is olyan előnyös a szülő számára. Miért? Elsősorban azért, mert a törvényhozók a munkatörvénykönyv módosításával elfelejtették megváltoztatni a gyermekgondozási segélyről szóló törvényt. Ez utóbbi norma szerint ugyanis a szülő csak a gyermek hároméves koráig kaphat segélyt. Ha a gyermek hosszabb ideig beteg, akkor hatéves koráig. A gyakorlatban tehát a munkatörvénykönyv ugyan lehetőséget ad a gyermekgondozási segély letöltésére a gyermek öt- illetve nyolcéves koráig, viszont ha nem merítik a szabadságot a gyermek hároméves koráig, az államtól a továbbiakban nem kapnak pénzt. A gyermekgondozási segélyt a minisztérium szerint a szülő a gyermek hároméves koráig akkor is megkapja, ha dolgozni fog. A pénzt félrerakhatja a számlájára és majd akkor merítheti, ha a segély folyósításának időtartama lejárt. Beleegyezést kell kérni A gyes felosztásának akkor lehet értelme, ha a szülő például gyermeke szünideje alatt akar tovább otthon maradni. Az állam akkor is fizetni fogja helyette a járulékokat, ha már nem fog gyermekgondozási segélyt kapni. Ez sokkal előnyösebb, mint fizetés nélküli szabadságra menni, mert olyankor a járulékot az alkalmazottnak kell fizetnie. Viszont ennek is van egy hátulütője. A gyes merítésében mindig meg kell egyezni a munkáltatóval, nem lehet önkényesen kiválasztani, hogy mikor maradnak otthon. Azt pedig magyarázni sem kell, hogy a munkaadók jelentős része nem lelkesedik a gyes halogatásáért. Például azért, hogy ha alkalmazottja egy évnek a felét, vagy negyedét otthon akarja tölteni, nem biztos, hogy sikerül helyette megfelelő munkaerőt találni. Többen is osztozhatnak egy munkakörön Sz eptembertől újabb lehetőség nyílik arra, hogyan lehet kevesebbet dolgozni. „Pozsony melletti kis faluban élünk. Lányom szeptembertől kezd járni óvodába a faluban, de mivel nagyon rossz az összeköttetés a város és falu között, nem tudom elképzelni, hogyan tudok majd korábban érte járni, elengednek-e a munkából” — panaszolta olvasónk Zsuzsanna. Szeptembertől segítséget nyújthat neki az új munkatörvénykönyv, pontosabban egyik szabályozása, amely bevezeti a megosztott munkakör intézményét. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen munkapozíciót egyszerre többen is betölthesse- nek, rövidebb munkaidővel. A munkáltató több alkalmazottat vesz fel egy posztra, akik aztán egymást között osztják be munkaidejüket, Például ha valakinek megbetegszik a gyermeke, akkor a másik dolgozhat helyette. Tehát nem kell betegszabadságra menni, vagy a rendes szabadságot kivenni. A megosztott pozíción dolgozó munkavállalók félállásos munka- szerződést kötnek. Ugyanolyan státusszal rendelkeznek majd, mint a rövidebb munkaidővel rendelkező szerződéses alkalmazottak. A ledolgozott órák szerint természetesen bérre és szabadságra is jogosultak lesznek. A munkaügyi minisztérium szerint a megosztott munkahely nemcsak az alkalmazottnak, hanem a munkaadónak is előnyös. „Egy helyen dolgozhatnak ketten, egy ember béréért, tehát két ember ötleteiből meríthet majd a munkáltató” - állítja a tárca. További előny, hogy ezáltal a cégbe csalogathatnak olyan megbízható alkalmazottat, aki amúgy nem akarna teljes állásban ott dolgozni, vagy nem kell gyermekgondozási szabadságra küldeniük azt az anyukát, aki amúgy elmenne. A törvény már nem diszkriminálja a „vadházasságban” élőket eptembertől az új munkatörvénykönyv már végre az élettársi viszonyban élő párokat is elismeri. Az apának joga lesz szabadnapra, ha párját szülni viszi a kórházba, és akkor is, ha az újszülöttel együtt hazahozza. Az új munkatörvénykönyv már abban is utolérte a 21. századot, hogy többé nem diszkriminálja azokat, akik nem feltétlenül a házasságot tartják az együttélés egyeden formájának - elvégre manapság egyre inkább bővül ezeknek az embereknek a köre. Szeptembertől tehát már nemcsak a házastársaknak, de az élettársaknak is joguk lesz szabadnapra szüléskor, illetve amikor a gyereket hazaviszi a kórházból. A már megszületett, vagy iskolaköteles gyermekek szüleinek segíthet egy másik szabályozás, amely Szeptembertől már a házas társaknak is jár a szabadnap szüléskor. lehetővé teszi, hogy a túlórákért pénz helyett szabadnapot kapjanak. Ezeknek a szabadnapoknak a merítésére 12 hónapjuk lesz - részletesebben erről a 17. oldalon írunk. Ennek köszönhetően a szülő szintén tovább maradhat otthon, például a gyermek nyári szünideje alatt.
