Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-01 / 177. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több a külföldi beruházás Pozsony. Az idei első félévben meghétszereződött a közvetlen külföldi beruházások nagysága Szlovákiában, és az elkövetkező időszak kilátásai is rendkívül jók - áll a SARIO állami beruházásösztönző ügynökség legfrissebb elemzésében. Eszerint az idei első félévben tíz, összesen 259,5 millió euró értékű projektre kötöttek szerződést, míg a múlt év azonos időszakában ez csak 35,22 millió euró volt. Az említett beruházások több mint 1500 munkahelyet teremtenek, a többségük az autóiparba irányul. Egybevetésül: 2010 első felében a külföldi beruházások 500 munkahelyet hoztak létre. „Becsléseink szerint a közvetlen külföldi beruházások szempontjából az idei év jóval sikeresebb lesz, mint a tavalyi” - vallja Róbert Ši- mončič, a SARIO vezérigazgatója. A SARIO kimutatása szerint a legnagyobb beruházást az autóipari alkatrészek gyártásával foglalkozó amerikai Honeywell tervezi-. A Honeywell Eperjes mellett 38 millió eurós költséggel épít gyárat, amelyben 500 ember kap munkát. (SITA) Idén megugrik az infláció Pozsony. Két és fél évvel az euró bevezetését követően Szlovákia nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges egyik maastrichti kritériumot, az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyanis tavaly elérte a 7,9%-ot, vagyis jóval meghaladta a 3%:os felső határt. A Szlovák Nemzeti Bank szerint az elkövetkező hónapokban azonban egy újabb kritérium teljesítésével is gondok akadhatnak. A tavalyi alacsony árak és az idei drágulások miatt az idei év második felében a megengedettnél nagyobb lehet az inflációnk. „Júniusban ugyan még csak 2,4%-os volt az éves infláció, ami az euró bevezetéséhez szükséges 2,6 százalékos szint alatt van, a második félévben azonban a mi becsléseink szerint már 4,1%-os infláció várható” - nyilatkozta Éva Sadovská., a Postabank elemzője. (SITA) Hazai nagybankok félévi profitja Pozsony. A Szlovák Takarékpénztár csoportszinten az idei első félévben 100,2 millió eurós nyereséget könyvelhetett el, ami 67,6%-os növekedésnek számít az előző év azonos időszakához képest - nyilatkozta Štefan Máj, a bank igazgatótanácsi alelnö- ke. Az általa nyújtott lakossági hitelek összege 9,1%-kal, 4,14 milliárd euróra ugrott, míg a betétek 3,5 százalékkal, 8,2 milliárd euróra nőttek. Ebből 6,2 milliárdot tettek ki a lakossági betétek. A második legnagyobb pénzintézet, az Általános Hitelbank (VÚB) az év első 6 hónapjában 89,1 millió euró adózás utáni nyereséget könyvelt el, ami 32,8%-kal több, mint 2010 hasonló időszakában. A bank 14,4%-kal növelte hitelkibocsátását, az általa folyósított hitelállomány elérte a 6,9 milliárd eurót. A vizsgált időszakban a Tatra banka nyeresége 82,74 millió eurót tett ki, ami 130%-os növekmény 2010 első feléhez képest. Az UniCredit Bank félévi adózás utáni nyeresége 13,23 millió eurót tett ki. Az általa nyújtott hiteltömeg 262 millió eu- róvalnőtt. (SITA, ú) USA: behúzta a kéziféket Washington. Az első negyedévi 0,4% után a második negyedben 1,3%-ra lassult az Egyesült Államok gazdaságának bővülési üteme - ez óriási csalódás, mert korábban 1,6-1,8% közötti ütemet vártak. 2011 első hat hónapja a válságból való kilábalás kezdete (2009 második negyedéve) óta eltelt időszak leggyengébb féléve az USA- ban. A gazdasági adat pénteki közzététele után a svájci frank látványosan erősödött: az euróért már csak 1,13 frankot adtak, Magyarországon pedig 239 forint fölé repült az alpesi valuta árfolyama, ami történelmi rekordnak számít. (EcoL, GR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8748 Lengyel zloty 4,0086 Cseh korona 24,188 Magyar forint 269,97 Horvát kuna 7,4375 Román lej 4,2418 Japán jen 110,59 Svájci frank 1,1418 Kanadai dollár 1,3556 USA-dollár 1,4260 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,47-1,39 24,90-23,45 281,00-256,80 OTP Bank 1,47-1,38 24,90-23,50 276,57-260,57 Postabank 1,48-1,38 25,06-23,36Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 24,87-23,49 280,37-256,23 Tatra banka 1,47-1,39 24,84-23,58 279,02-257,82 Dexia banka 1,46-1,39 24,85-23,59 275,17-261,23 Általános Hitelbank 1,47-1,39 24,86-23,49 280,89-256,69 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A legutóbbi húsz esztendő második leggyengébb hazai gyümölcstermésének ígérkezik az idei Túl nagy a gyümölcsimportunk A rossz termés és az elhanyagolt gyümölcsösök ellenére Szlovákia az almaexportőrök közé tartozik (TASR-felvétel) Pozsony. A legutóbbi húsz esztendő második leggyengébb évét kénytelenek elkönyvelni a szlovákiai gyümölcstermesztők. Négy évvel ezelőtt, 2007-ben mintegy 30 ezer tonnányi gyümölcs- féleséget gyűjthettekbe a gazdák, s idén csak valamivel több terem, előreláthatólag 35 ezer tonna. A vásárlók által igényelt gyümölcsmennyiség éves viszonylatban 50-55 ezer tonnára tehető. SUSLABÉLA ,A tavalyihoz képest 25%-kal kisebb az idei termés. Ennek több oka is van. A földieperben az 50%-os kiesés a kései fagyok rovására írható, a cseresznyetermést pedig jórészt a sok csapadék tette tönkre” - mondta lapunknak Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke. Idén a legelégedettebbek az őszibarackkal, valamint a szilvaterméssel lehetnek a termesztők. Annak ellenére, hogy a jelzett gyümölcsök sem hozzák a várt mennyiséget, a kiesés ebben az esetben az előzetes becslések szerint csak 10-10 százalékra tehető. „Ennek ellenére Szlovákia gyümölcsöt is exportál, konkrétan főleg almát, s kisebb mennyiségben cseresznyét. Az előbb említett produktumból mintegy 10 ezer tonnányit vittünk a külföldi piacokra, elsősorban Nyugat-Európába, de az utóbbi időben fokozott érdeklődés mutatkozik Lengyelország részéről is” - részletezi a gyümölcstermesztők elnöke. A honi gyümölcsösök sajnos, igencsak elhanyagoltak. Jelenleg a hivatalos kimutatásokban az áll, hogy az országban 8,5 ezer hektárnyi gyümölcsöst tartanak nyilván. „Ebből a területből azonban csak mintegy 3 ezer hektárnyi a termőterület, s a valóban jó minőségű gyümölcsösök összterülete pedig mindössze alig ezer hektár. A reális mutatókat kell figyelembe venni, nem pedig azzal érvelni, hogy hiszen van elegendő területük a gazdáknak a gyümölcstermesztésre” - vélekedik Varga. A szakember rögvest hozzáfűzi, ha az országnak legalább 5 ezer hektárnyi jó minőségű, megfelelően gondozott gyümölcsöse lenne, Szlovákia évente akár 200 ezer tonna gyümölcsféleséget is kitermelne. „Ez jelentősen hozzájárulhatna a további exporthoz, ami csakis hasznára válna az orA napok óta tartó makacs esőzések alaposan lerontják az idei termés minőségét. Ájúlius harmadik hetében lehullott 40-80 mm csapadék, továbbá a jégeső a Losonci, a Poltári és a Varannói járásban alaposan lefékezte az aratás ütemét is - például a Tőketerebesi járás egyes szövetkezeteiben legalább 10 napig nem tudtak aratni. Bár a búza idei átlagos szágnak. Mert a szlovákiai gyümölcsnek jó híre van külföldön, nem véletlenül kérik tőlünk az almát és a cseresznyét a németek meg a franciák. Ezzel szemben viszont az a valós kép, hogy a nagy üzletláncok hozzák be az olcsó termést külföldről. Itt van például a napokban viszonylag olcsón árusított őszibarack. Idén nálunk is jó a termés belőle, de a kereskedelmi láncok mondjuk, 0,80 euróért adják akcióban az őszibarack kilogrammját, míg a hazai termesztők 1 eurót kérnek érte. A szlovákiai vásárló eléggé konzervatív, és mindenekelőtt az árra figyel oda, nem pedig a hektárhozama 4,63 tonna, ami tavalyhoz képest az egy- harmadával magasabb, az égi áldás lényegesen, akár 30%-kal is leronthatja a bevételeket, ugyanis a kenyérbúzát így csak takarmányként lehet értékesíteni - a kettő közötti árkülönbözet eléri a 30%-ot. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara lapunkhoz eljuttatott adatai szetermék minőségére. Az olcsóbban kínált barackot veszi meg, amelyet már vagy egy héttel korábban leszedtek valamelyik külhoni gyümölcsösben, aztán következett a hirtelen érlelés, a tárolás, majd a szállítás. A gyümölcsféleség nagyon jól mutat az üzletláncok polcain, szépen, szinte csillogósítva árusítják a csodás terméket. A vevő akkor csalódik, amikor megkóstolja az olcsó barackot. Mert annak íze fanyar, mindenhez hasonlít, csak éppen az őszibarack ízéhez nem” - taglalja az elnök. A sok esetben felesleges gyümölcsbehozatalnál maradva a külföldi szállítók bizonyos szempontból előnyben vannak, ugyanis tulajdonképpen az egész év folyamán képesek bárminemű terméket kínálni a nagykereskedőházaknak. „Erre is lehetne megoldást találni, de elsősorban fokozottabb figyelmet kellene szentelni a hazai gyümölcsösök fejlesztésének. Mindenképpen több támogatásra lenne szükségünk az állam részéről, hogy az elavult, kiöregedett kerteket fel tudjuk újítani, s elérni azt, hogy meglegyen a fentiekben már jelzett 5 ezer hektárnyi jó minőségű gyümölcskert az országban. Mert akkor legalább az idény során csökkenteni lehetne a behozatalt, sőt, több minőségi produktumot exportálhatna is az ország” - szögezte le a gyümölcstermesztők elnöke. rint július 25-ig országos viszonylatban a búza 57,69%-át takarították be (eddig 971 ezer tonna került a magtárakba), az őszi és a tavaszi árpa esetében az idevágó mutató 82,33, illetve 61,94%. A déli országrészben gyakorlatilag befejeződött az aratás, Árvában, Kiszucában, Liptóban és a Szepességben viszont még el sem kezdődött, (só, HN) Az országos esőzés jelentősen hátráltatja az aratást Görögország megsegítésének terhét akkor is megéreznénk, ha kimaradnánk a garancianyújtásból Lehúzza a bizonytalanság a befektetési alapokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A görög államadósság körüli hercehurca már régen túllépte a szakmai vita határát. Egyrészt politikai döntéssé vált, amivel megpróbálják aládúcolni a düledező eurózó- na falait, másrészt bizonyos országok, illetve pénzintézetek kinnlevőségei behajthatóságának a megőrzését kísérlik meg fenntartani. Görögország, mint gyenge hitelfelvevő, mindig is drágábban finanszírozta az államadósságát, magasabb kamatokat kellett fizetnie a hitelezőinek. Sokan spekulálhattak úgy, és a jelen helyzet alapján úgy tűnik helyesen, hogy mégis érdemes kockázatot vállalni, hiszen az unió mindenáron meg fogja védeni ezt a dél-európai tagországot. A technikai csőd ellenére a spekulánsok tulajdonképpen nem járnak rosszul. Bár némi áldozatot a magánszektornak is kell hoznia, ezzel biztosították Görögország fizetőképességének a fennmaradását. Ä szlovákiai sajtó alapvetően úgy mutatja be a helyzetet, hogy a mi polgárainknak is garanciát kell vállalniuk a tékozló görögök miatt. Az utóbbi hónapokban több szám látott napvilágot. A legújabb alapján minden egyes szlovák állampolgár 156 euró értékben szavatolja a görög adósság átstrukturálását. Az eurózóna pénzügyei nagyon bonyolult hálózatrendszert alkotnak. Ki kell jelenteni, nem csupán politikai okokból vették be Görögországot az eu- róklubba, voltak gazdasági okai is. Az ország kiváló felvevő piaca a német áruknak. Ennek minél hosszabb fenntarthatóságát érdemes volt kölcsönökkel is fenntartani. A haszonból, az egyre magasabb kamatozású állampapírok hozamából, azonban sokan próbáltak részesedni, és távolról sem csak a nyugati nagybankok. Többek között szlovákiai kereskedelmi bankok is birtokolnak görög papírokat. Ha a görög állam végleg fizetésképtelenné válna, ezek a pénzintézetek is megszenvednék, és a veszteséget a Szlovák Betét- védelmi Alap, vagyis a lakosság állná. Igaz, hogy a görög mentőöv valójában igazságtalanul osztja meg a terheket, de egykét belföldi bank bedőlése úgyszintén igazságtalan terheket róna Szlovákia polgáraira, de aztmárcsakmi fizetnénk meg. A görög pénzügyi válság már így is begyűrűzött a hazai pénzpiacra, a lakosság a bizonytalanság láttán kivonja a pénzét a kockázatosabbnak vélt befektetési alapokból. A nyílt végű befektetési alapokban pihen a lakossági megtakarítások tizede, vagyis jelentős tételről van szó - ezekből az alapokból csak júniusban 60 millió eurót vontunk ki, miközben a bankbetéteken pihenő összeg folyamatosan emelkedik. „Bizonytalan időkben az emberek szeretik közelben tudni a pénzüket és nem olyan befektetésekben, amelyek hosszú lekötést igényelnek. Már más európai országban is érzékelhető a befektetési alapokból történő pénzkivonás” - nyilatkozta a Pravdának Ján Beňák, a TRIM Broker elemzője. Másrészt veszteséget okoz ez a lépés, mivel normális körülmények között az alapok éves hozama 5-6% közötti, míg a hagyományos éves lekötésű bankbetétek kamata csupán 2,5-3% közötti. (horbul.Pr)
