Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-03 / 179. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com Izraeli irányváltás Jeruzsálem. Drámai politikai irányváltást je­lezve Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök be­leegyezett abba, hogy az 1967-ben vívott hatnapos háború előtti határokról tárgyaljon a palesztinok­kal - jelentette az izraeli média. Netanjahu mind­eddig nem volt hajlandó elárulni, milyen határvo­nalakról egyeztetne az izraeli-palesztin béketár­gyalásokon. Egy magas rangú izraeli tisztségvise­lő nem erősítette meg nyíltan, hogy a miniszter- elnök most már hajlandó elfogadni tárgyalási alap­nak a Ciszjordánia határa­it ideiglenesen kijelölő 1949-es tűzszüneti vona­lat, de közölte: Izrael Ba­rack Obama amerikai el­nökjavaslatát alapul véve igyekszik új formulákat találni a béketárgyalások újraindítására. (MTI) Korlátozzák a diplomatákat Iszlámábád. Pakisztán korlátozza az amerikai diplomaták országon be­lüli utazását - közölte tegnap az amerikai kül- ügyre hivatkozva a CNN. Cameron Muntert, az USA pakisztáni nagykövetét ideiglenesen őrizetbe vet­ték a múlt héten, amikor megpróbált Iszlámábád­ból Karacsiba repülni. Munter nem vitte magával azt az igazolást, amelyet a pakisztáni hatóságok kö­vetelnek az országban utazó amerikai diploma­táktól. „A nagykövet inci­dens nélkül tért vissza Iszlámábádba” - idézte a CNN Mark Toner külügyi helyettes szóvivőt. Az USA-nak vannak ez ügy­ben aggályai, hiszen a dip­lomaták szabad utazáshoz való jogáról van szó. Az USA és Pakisztán viszonya azt követően vált hűvössé, hogy amerikai komman­dósok május 2-án Iszlá­mábád közelében megöl­ték Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezérét. (MTI) Aggodalmak Kína miatt Tokió. Japánt nyugta­lanítja a kínai haditenge­részet műveleteinek nö­vekedése, s arra számít, hogy a kínaiak tovább erősítik tevékenységüket a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceánon. Ez de­rül ki a japán védelmi tár­ca éves jelentéséből, a fe­hér könyvből, amely jól tükrözi a kínai hadigépe­zet erősödése miatti regi­onális aggodalmakat. To­kiót aggasztja, hogy Kína gyors ütemben fejleszti hadseregét. (MTI) A BT némasága az elnyomás folytatására bátorítja Aszadot - miért nem veszi tiltólistára az unió a szír olajvállalatokat? A Szíriái olajexport 90 százaléka az EU-ba irányul Törökországban élő szírek tiltakoznak a hamai mészárlás ellen. A hadsereg tankokkal szállta meg a várost, ahol két nap alatt kb. 140 civilt öltek meg a biztonságiak. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ New York/Róma/Brüsszel/ Damaszkusz. Miután hétfőn es­te lényegében eredménytelenül ért véget a BT Szíriái helyzettel foglalkozó rendkívüli ülése, Olaszország tegnap hazahívta nagykövetét Szíriából, és ugyanezt javasolta az EU min­den tagállamának. A római kül­ügyminisztérium közölte: az olasz nagykövetet „a civil lakos­sággal szembeni szörnyű el­nyomást látva” rendelték haza Damaszkuszból. A szíriai biztonsági erők csak vasárnap száz civilt öltek meg a lázadás központjában, Hantá­ban, ami hatalmas nemzetközi felháborodást keltett. A hadse­reg hétfőn is tankokkal lőtte a város egyes lakónegyedeit, a halottak számát 28-40-re be­csülték egyes emberjogi szer­vezetek. Megjelent tegnap az Európai Unió hivatalos közlönyében an­nak az öt szíriai állami tisztség­viselőnek a neve, akikkel kiegé­szítették a szíriai rezsimet sújtó szankciós listát, s ezen immár Ali Habíb Mahmúd tábornok, a szí­riai kormány védelmi minisztere is szerepel. Ezzel 35 főre bővült az EU-s tiltólista, a rajta szereplő tisztségviselőket külföldi bank­számláik zárolásával, illetve be­utazási tilalommal sújtják. Az EU júniusban négy céget is feke­telistára vett, velük egyetlen uniós vállalat sem üzletelhet a jövőben. A védelmi miniszter Bassár el-Aszad elnök, Faruk as- Saraa alelnök és Ibráhim as-Saar belügyminiszter után a szíriai kormány negyedik olyan tagja, aki ellen az EU szankciót veze­tett be. Mahmúdot teszik fele­lőssé a hadsereg brutális eljárá­sáért az ellenzékiekkel szem­ben. Az Aszad-rezsim külügy­minisztere, Valid Moallem egye­lőre nem szerepel a listán, ami azt jelzi, hogy az EU továbbra is szeretné nyitva tartani a diplo­máciai csatornákat a konfliktus kezelésére. Anders Fogh Rasmussen NA- TO-főtitkár hétfőn azt mondta, nincsenek meg a feltételei egy szíriai katonai beavatkozásnak. Az USA külügyi szóvivője, Mark Toner jelezte: Washington a szí­riai olaj- és gáziparág elleni szankciókat fontolgat. Guy Ver- hofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője tegnap sürgette: a Szíriára vo­natkozó EU-szankciókat ter­jesszék ki az olajvállalatokra is. ,,A jelenlegi szankciók nem fog­ják megállítani Aszad elnököt a brutális mészárlásban.” Verhof- stadt kifejtette: az új célpontok között az elnyomás finanszíro­zásához köthető szíriai cégeket, köztük az olajvállalatokat kelle­ne büntetőintézkedések alá vonni, pl.* a Syria Petroleum Corporation (SPC) és a Sytrol ál­lami olajvállalatok feketelistára vétele jelentősen csökkentené a kormány bevételeit, mivel a szí­riai olajexport 90 százaléka az EU-ba irányul. Catherine Ashton, az EU „külügyminiszterének” szóvivő­je közölte: az unió Olaszország tegnapi javaslata ellenére nem fogja visszahívni damaszkuszi nagykövetét. A márciusban kezdődött bé­kés tiltakozásoknak eddig 1600 ember esett áldozatul, 12 ezer Szíriáit börtönbe vetettek, 3 ez­ren eltűntek, 13 ezren Törökor­szágba vagy Libanonba mene­kültek. (MTI, TASR, ú) Feszült nyugalom Koszovóban - hiányzik a kompromisszumkészség Erősítést kért a NATO Újságírókat zaklat az egyiptomi hadsereg Kezdődik Mubarak pere Pristina. Több száz fős csa­paterősítést kért a NATO Koszovóban állomásozó hadereje (KFOR). Hans- Dieter Wichter, aKFOR szóvivője tegnap közölte: pontos számot nem mondhat, de egy zászló- aljnyi katonát kértek pót­lólag. ÖSSZEFOGLALÓ Diplomáciai forrásokból úgy tudni, 600 német és 100 osztrák katona érkezését váiják.A szóvi­vő hozzátette ugyan, ez nem je­lenti azt, hogya KFOR-nakjelen- leg ne lenne elég katonája ah­hoz, hogy ellenőrzés alatt tartsa a helyzetet. A koszovói NATO­Oslo. A norvég szélsőséges Anders Behring Breivik által jú­lius 22-én elkövetett merényle­teknek nem szabad elfedniük az állandó iszlamista fenyegetést - mondta tegnap annak a norvég jobboldali populista pártnak a vezetője, amelynek a Breivik is tagja volt 1999 és 2006 között. Siv Jensen, a norvég Haladó Párt elnöknője kijelentette: „Vala­mennyi kihívás, amellyel Nor­végiának és a világnak szembe kell szállnia, továbbra is létezik. Az al-Kaida még mindigitt van.” A 32 éves tömeggyilkos ügy­védje, Geir Lippestad azt mond­ta a sajtónak, hogy Breivikjapán pszichiáterrel szeretne konzul­tálni. „Kívánsága azon az elkép­zelésen alapul, hogy egy japán jobban megértené az ő koncep­cióját a becsületről, mint egy európai” - fogalmazott az ügy­haderő nagyjából 6 ezer főt számlál. A múlt héten ismét föl­lángolt az erőszak Koszovó túl­nyomórészt szerbek lakta északi csücskében, miután a koszovói rendőrség különleges egysége át akarta venni az ellenőrzést két átkelő fölött a szerb-koszovói határon. Ez óriási felháborodást váltott ki a szerbek körében, út­akadályokat építettek, és az egyik átkelőt, a jarinjeit felgyúj­tották. A két határállomást né- hánynapjaaKFORellenőrzi. A nagyjából 60 ezer észak-ko­szovói szerb nem ismeri el a Pris- tinában székelő koszovói köz­ponti kormány fennhatóságát. Hashim Thaci koszovói kor­mányfő tegnap kijelentette: nem mond le arról a szándéká­ról, hogy Pristina kiterjessze a fennhatóságát Észak-Koszovó­véd a Dagens Naeringsliv maga­zinnak. Breivik a merényletek előtt az internetre feltett 1500 oldalas manifesztumában is ki­fejtette, hogy lenyűgözi őt Japán és Korea. Az ügyészség koráb­ban kijelölt két norvég pszichiá­tert, akiknek különböző vizsgá­latok után el kell dönteniük, hogy Breivik valóban beszámít- hatatlan-e, mint ügyvédje állít­ja. Ha a hidegvérű gyilkos őrült­nek bizonyul, nem lehet bíróság előtt felelősségre vonni. Az egyik norvég pszichiáter hétfőn azt mondta, nem fogják beszámíthatatlannak nyilvání­tani Breiviket, vagyis: bíróság elé kell majd állnia, ahol a jelen állás szerint a Norvégiában maximálisan kiszabható 21 év börtönre ítélhetik. Ha azonban emberiesség elleni bűnökért is vádat emelnek ellene, akkor 30 évig terjedő börtönbüntetést kaphat. ra. Thaci az AP-nek azt mondta, a nemzetközi intézmények „visszaéltek Koszovó türelmé­vel”, amikor engedték, hogy Észak-Koszovó kicsússzon Pris­tina fennhatósága alól. „Nem hátrálunk meg, és nem kötünk kompromisszumot senkivel, ha az ország biztonságáról van szó” - hangoztatta Thaci. Belgrádi hírügynökségek számoltak be arról, hogy Atifete Jahjaga koszovói elnök kijelen­tette: „Koszovó Köztársaságnak szuverén joga saját határainak ellenőrzése. A határokról nem lehet tárgyalni, senkivel, de együtt kell működni. Abban lá­tom a KFOR és az EULEX szere­pét, hogy megőrzi a békét és a biztonságot, megteremti a ren­det és a törvényességet Koszo­vóban.” (MTI,ú) Az ügyvéd egy további nyi­latkozatában kijelentette, vé­dence azt állítja, hogy az Utoya szigetén rendezett vérfürdő közben tárcsázta a rendőrséget. Breivik állítólag a múlt pénteki kihallgatásán beszélt erről, és az ügyvéd hozzátette, nem tud­ja, hogy igaz-e. Ha Breivik való­ban telefonált, az megmagya­rázza a vérfürdő egyes túlélői­nek arról szóló tanúvallomása­it, hogy a mészárlás idején lát­ták őt telefonon beszélni. A- rendőrség egyelőre nem kom­mentálta ezt az értesülést. Breivik állítólag azért vetette alá magát plasztikai műtétnek 21 éves korában az USA-ban, mert még inkább árjának akart tűnni. „Ez az árja külső általában nem jellemző Norvégiában” - mutatott rá Janne Kristiansen, a norvég titkosszolgálat vezetője a The Sunday Times brit lapnak adott interjújában. (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Az egyiptomi belügy­miniszter elrendelte, hogy Sarm-es-Sejkből szállítsák át Ka­iróba Hoszni Mubarak volt ál­lamfőt. Mubarak a népharag miatt február 11-én kényszerült távozni a hatalomból, s azóta egy sarm-es-sejki kórházban ápolják. Az ellene indított per el­ső tárgyalását ma tartják meg a kairói rendőrakadémia köz­pontjában. Az egyiptomi hadsereg őri­Bagdad/Washington. Irak­ban jelentősen csökkent az iráni támogatást élvező milíciák ame­rikai katonák elleni támadásai­nak száma - közölte Bagdadban Mike Mullen tábornok, az ame­rikai vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának elnöke. Mul­len meg sem említette azt a je­lentést, amely szerint a síita mi­líciák csak júniusban 15 ameri­kai katonát öltek meg, a legtöb­bet 2008 óta. Az amerikai vezérkari főnök­kel ellentétben egy másik ame­rikai, Stuart W. Bowen, az iraki zetbe vette a BBC egyik tudósító­ját hétfőn, miközben a kairói Tahrír téren erő alkalmazásával oszlatták szét a tüntetőket. A BBC közleményében mély ag­godalmának adott hangot Sa- imá Halil őrizetbe vétele miatt. A hatalom élére került hadsereget rendkívül éles bírálatok érték amiatt, hogy behívatott újság­írókat, akiktől magyarázatot kö­vetelt tudósításaik miatt. Olyan azonban eddig nem fordult elő, hogy külföldi sajtónak dolgozó újságírót zaklattak volna. újjáépítést felügyelő megbízott jelentésében azt állapította meg, a gyakori pokolgépes merényle­tek, gyilkosságok és a síita milí­ciák akcióinak kiújulása miatt Irak ma veszélyesebb hely, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt. 172 oldalas anyagában a bi­zonytalanságok nyaraként jel­lemzi a mostani időszakot, arra utalva: továbbra sem világos, hogy az év végi csapatkivonási határidő után maradnak-e még­is amerikai alakulatok az or­szágban. Bowen úgy látja, a je­lenlegi helyzet a 2007-essel ha­sonlítható össze, amikor Irak a polgárháború szélére sodródott. Az északi Kirkúkban tegnap egy keresztény templom ellen intéz­tek pokolgépes támadást, 14-en meghaltak, sok gyerek megsérült (SITA/AP-felvétel) Breivik újabb irreális követelése: japán pszichiátereket szeretne Mészárlás közben hívta a rendőrséget ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai hadvezetés másképp látja Irak veszélyesebb lett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom