Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-13 / 188. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 13. Vélemény És háttér 5 A brit lapok szerint a bíróságokon kell visszavágni a rendbontóknak, és erősítsék meg a rendőrséget Az olimpia önkéntese is rabolt Az eddig öt halottat követelő angliai zavargásoknak komoly következményei lehetnek a társadalomban és a belpolitikában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szülei jelentették fel a 2012-es londoni olimpia egyik „arcának” választott 18 éves atlétát, aki a londoni zavargások idején betört egy üzletbe, majd beverte egy rendőrautó szélvédőjét - úja a Daily Mail. A londoni zavargásokról szóló tévé- közvetítésben látták meg szülei a 18 éves Chelsea Ives-ot, akit korábban az olimpia egyik önkéntes „arcának” választottak, vagyis az lett volna a feladata, hogy a rendezvényekre érkező vendégeket segítse - írja a brit lap. A gimnazista atlétalány vasárnap este London Enfield negyedében több más fosztogatóval együtt kirabolt egy Vodafo- ne-üzletet, állítólag ő volt az első, aki kövekkel betörte a bolt ablakát. Ezután a lány megtámadott egy rendőrautót, felkapott egy utcai bóját és hozzávágta a járműhöz, amelyből a rendőröknek el is kellett menekülnie. íves, aki 2008-ban sportágában az év legjobb fiatal sportolója lett, már megjelent a bíróság előtt, ahol kijelentette, élete eddigi legjobb napja volt a fosztogatás ideje. A tegnapi brit lapok leginkább a zavargásoknak a politikai erőviszonyokra, a pártokra gyakorolt hatásával és a rendőrségi kiadások tervezett csökkentésével foglalkoztak. A The Times szerint David Cameron miniszterelnök meggyőző határozottságot mutatott a parlamentben, de a rendőrségre fordított kiadások csökkentésének terve aggodalomra ad okot. Ugyanakkor a gazdasági helyzet miatt szűk a kormány mozgástere - mutat rá a lap. „A rendbontók megérdemlik, hogy szembesüljenek a bűncselekményeik következményeivel, a bátor rendőrség pedig megérdemli, hogy legyen végre vezetője” - utal a kommentár arra, hogy a Scotland Yard most főparancsnok nélkül működik. A The Independent hasábjain Cameron nehéz helyzetét emeli ki. Hosszú távon veszélyesnek tűnik, hogy az események megkérdőjelezik Cameron társadalomról alkotott képének hitelességét. „A következő választások eredményét alapvetően a gazdasági helyzet dönti el, de az is nagy súllyal esik majd latba, hogy miként uralkodhatott el a törvénytelenség ilyen gyorsan a városokban”-vélekedika lap. A The Guardian aztírja, apar- lamentben Cameron és a Munkáspárt vezetője, Ed Miliband vitába kezdett a zavargások okairól. Míg Cameron inkább a közösségek szerepét emelte ki, Miliband szerint akormánynakkö- telessége lehetőséget adni a szegényeknek - idézi fel. „Az a párt, amelyik a legjobb választ adja a kérdésre, hogy hogyan történhetett meg mindez, és hogyan lehet az érintett rétegeket sikerrel integrálni a társadalomba, hatalmas sikert könyvelhet el” - állapítja meg. A rendőrségi kiadások tervezett csökkentése ellen tiltakozik a The Daily Mirror: „A kiadás- csökkentés leállítása az egyetlen értelmes megoldás. ” A bíróságokon kell visszavágni a rend- bontóknak-írjaaThe Sun. Hozzáteszi: biztonságossá kell tenni az utcákat, „nemcsak ma, hanem minden éjjel”. (MTI,Hsz)- Bátran vesd magad a habokba, komám. Cunami most csak a pénzpiacokon fenyeget. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET A Sziget szociológiája JUHÁSZ KATALIN Nem akarok vészmadárkod- ni, de valószínűsíthetően megvannak az idei Sziget Fesztivál első halálos áldozatai. Bár ez is relatív: a fiatalok nem a fesztiválon haltak meg, csak be akartak úszni az Óbudai-szigetre, és nem sikerült nekik. Csütörtök éjjel három embert kerestek hajókkal a Duna budai oldalán. Annyit már tudni, hogy kora este ők hárman elég rendesen magukra vonták a figyelmet, amikor jegy nélkül próbáltak bejutni az úgynevezett K-híd- nál, ahol a gyalogosan érkező látogatók beengedése zajlik. A gépezet olajozott, a rendszer könyörtelen, ott bejutni tényleg lehetetlen. Ezután a három fiatal a bokros folyópart felé vette az irányt, és ott eltűntek. Szemtanúk szerint legalább egy fő a Dunába került. Az eltűnt személyeket a Hajógyári-sziget és óbudai part oldal mentén, valamint a Dunán is keresték, de egyelőre nem találták - áll a hírben, amelynek olvasásakor sok minden eszembe jutott, főleg szociológiai jellegű kérdések. Nem hiszem ugyanis, hogy vagánykodásból választották volna a Duna átúszását ők hárman. Egyszerűen nem volt pénzük a borsos belépőre. (Napijegy 12 000 forint, azaz 45 euró, ottalvásra feljogosító hetijegy 54 000 forint, azaz 200 euró). Szinte évente történik valami ilyesmi, már a kezdetektől, de az utóbbi időben szinte nem is számít hímek. A borsos jegyárak miatt érezhetően kiszorult a fesztiválról egy széles réteg, akik régebben még le tudták szurkolni a belépőt, ma viszont már nem tudják. Akik számára anno létrejött ez a fesztivál. Nem a levegőbe beszélek, ez a tizennyolcadik Szigetem, a szemem előtt zajlott minden, az 1994-es rendezvényre is tisztán emlékszem, amikor még egész másról szólt ez a fesztivál. Persze haladni kell a korral, nem tarthat örökké a hippi hangulat, és én - mivel rugalmas vagyok- még afölött is szemet hunyok, ha a civüség átadja a terepet a korporációknak, felfújható Túró Rudin lovagolunk, topless Converse-lányok kínálják a tornacipőket és táskákat, és szinte mindenütt valamilyen hirdetéshez kötöttek a mozzanatok. A legnagyobb üdítőital-gyártóktól a legkisebb gyros-sütőkig mindenki a jegy vásárló lehúzásában érdekelt. Az a dobozos sör, amit a boltokban 230 forintért árulnak, a szigeten 690 forint. És mivel szponzorcégről van szó, nincs választási lehetőség, issza, nem issza, nem kap mást a fesztiválozó. Egy félliteres üdítő négyszáz forint, 4 cl tömény 900 forint. Ezzel el lehet ugyan érni, hogy kevesebb porban fetrengő, tökrészeg fiatallal legyen gondja a személyzetnek, viszont el is lehet riasztani az átlagos magyart, ha már szociológiáról beszélünk. Én például több tisztes dolgozót ismerek, akik csak 1-2 napijegyet engedhetnek meg maguknak, és pontosan ki kell kalkulálniuk minden további fogyasztást. Szóval, amit mondani akartam, az olyasmi, hogy nagyon- nagyon sajnálom azt a három szerencsétlent, akik valószínűleg a Dunába fulladtak, mert látni akartak néhány tényleg nagyszerű zenekart, de nem futotta nekik napijegyre. Többet nincs is kedvem filézni erről... KOMMENTAR Állatkerti történetek KISS TIBOR NOÉ Nyár van, uborkaszezon, a politikusok az állatkertben fényképezkednek. Magyarországon a hét fő híre a svájci frank árfolyamának hullámvasútja volt, nekünk azonban a válságos napokban semmi kedvünk a vidámparkhoz. Menjünk inkább az állatkertbe! így gondolták ezt vezető politikusaink is, annak apropóján, hogy újra kinyitották a Fővárosi Állatkertet. Nem mintha az intézmény egy percre is bezárt volna, az állatkert egyszerűen csak augusztus 9-én ünnepelte fennállásának 145. évfordulóját. Az már csak a 21. század Magyarországát jellemzi (vö. dzsentrimentalitás), hogy az esemény tiszteletére Tarlós István (főpolgármester), Szőcs Géza (kulturális államtitkár), Habsburg György (Habsburg-ház) és Persányi Miklós (állat- kert-igazgató) óriási bulit eszelt ki: a kvartett tagjai újra megnyitották az állatkertet. A beszámolók szerint volt ott minden, szalagátvágás, tevesimogatás, még szakállas nő is. Szőcs Géza a humorérzékét is megcsillantotta. „Ellopták a majmokat”- kezdte megnyitóbeszédét, de nem tört ki pánik, Szőcs csak Csukás Istvánt idézte (Keménykalap és krumpliorr). A budapesti állatkert sorsa mindig is összefonódott a politikával. Az 1866-ban átadott intézmény a millennium korszakában élte első fénykorát, az államalapítás tiszteletére például egy teljes afrikai törzs költözött be az állatkertbe, akkoriban az nagy látványosságnak (és politikailag is korrektnek) számított. Az első világháborúban át kellett építeni ez elefántházat, politikai okokból: a török követség szerint az addigi épület hasonlított egy mecsethez. A második világháború után mindössze tizenöt állat maradt életben, a kommunizmus azonban ezen a téren is valódi fejlődést hozott, Szederjei Ákos irányítása alatt például már az állatok mentális állapotával is foglalkoztak a szakemberek. Egy szó, mint száz, ünnepeljünk! A svájci frankhitelesek menjenek csak Ócsára, állítólag ötszáz házat kapnak, ahol majd lesz idejük gondolkodni a piacgazdaság működésének logikájáról. Ünnepeljük inkább együtt az állatkert megalapításának 145. évfordulóját, vágjuk át együtt a szalagot, éljen a Fővárosi Állatkert! S ha minden így megy tovább, afelől ne legyen kétségünk, hogy száz év múlva az szerepel majd a hírekben, hogy „Nagy ünnepség keretében száz évvel ezelőtt nyitotta meg újra a Fővárosi Állatkertet Tarlós István, Budapest főpolgármestere.” A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Soros: súlyos bankválság lehet Soros György magyar származású milliárdos úgy értékelte, hogy az eurótérség kormányai fontos lépéseket tettek ugyan az euróválság megoldása érdekében, ezek azonban nem elegendők a pénzpiacok megnyugtatására. Ezzel összefüggésben Soros az állam- és kormányfők július 21-i ülésén született döntéseket „fél szívvel” elhatározott döntéseknek nevezte. Elismerte ugyan, hogy a tagországok vezetői állást foglaltak az euróövezeti támogatási alap, az úgynevezett EFSF szükségessége mellett, de felrótta, hogy elmulasztották annak kibővítését. A nagybefektető úgy látja, a legnagyobb bizonytalanságot egy ellentmondásos helyzet okozza. Ennek lényege: a mentőcsomagban részt vevő országok nem fizetnek többé büntető kamatokat, a többi országot viszont továbbra is magas hitelköltségek sújtják. Mindez pedig növeli annak kockázatát, hogy a csomag összeomlik. A pénzpiacok felismerték a problémát, és elviselhetetlenül magas szintre emelték a spanyol és az olasz kölcsönökre kirótt kockázati felárat. Ez a helyzet - Soros György szerint - egyre inkább tarthatatlan. Ezért Németországnak, valamint az eurótérség többi, legmagasabb „AAA” adósság-besorolással rendelkező országának el kell döntenie: készek-e saját hitelképességüket is kockára tenni annak érdekében, hogy Spanyolország és Olaszország számára elviselhető kamatokat biztosítsanak. Ha nem, Soros szerint elkerülhetetlenné válik, hogy a két ország is mentőcsomagra szoruljon. Németországnak és a többi, hasonló adósság-besorolású államnak ezért el kell fogadnia az eurókötvények rendszerét. Ellenkező esetben az euró összeomlik-vélte az üzletember. A kérdés nem az, hogy van-e értelme a közös valutának. Az euró létezik, és esetleges összeomlása a bankrendszernek kiszámíthatatlan kockázatokat okozna - vélekedett Soros, aki azt hangoztatta: Németországnak fel kelLhagynia az eddigi habozással, és minden eszközzel hozzá kell járulnia az euró megmentéséhez. (MTI)
