Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-09 / 184. szám, kedd
Ta agrárkörkép 2011. augusztus 9., kedd _________________________________________ 15. évfolyam 8. szám Nem észak és dél problémája Az agrártámogatásokban jelentős különbségek vannak a régiók között 20. oldal Legfontosabb a talaj vízkészletének megőrzése 21. oldal A repce őszi kezelése 22. oldal Csak hosszú távon gazdaságos A húsmarhák tartása biztosítja a gazdálkodók jövedelmezőségét Egyelőre sok a nyitott kérdés az EU 2013 utáni Közös Agrárpolitikájában Otthoni prioritások Idén összesen mintegy 2 millió tonna gabona kerül majd a raktárakba Repcéből is szép eredmények és jó bevételek várhatók A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara a Közös Agrárpolitika 2013 utáni újabb költség- vetési időszakára való felkészülés jegyében szervezett nemzetközi részvételű szakmai konferenciát Nyitrán, amelyen a hazai ágazat jelenlegi helyzetének elemzéséből kiindulva a szlovákiai mezőgazdaság 2013 utáni költség- vetési pozícióinak lehetőségeit vizsgálták a szakemberek. ISMERTETŐ A jelenlegi ún. kétsebességű agrárpolitika tarthatatlan és elfogadhatatlan a hazai termelők számára, hangsúlyozta bevezetőjében Milan Semancík a SZMÉK elnöke. Állítása szerint a jelenlegi támogatáspolitika eddig a szlovákiai mező- gazdasági termelők versenyképességének jelentős mértékű csorbítását és az egyes szakágazatokban a termelés jelentős mértékű leépítését eredményezte. Utalt az egyre romló ágazati külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulására. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a több mint 996 millió eurós negatív különbözeiét kitevő termékbehozatal csaknem háromnegyed részét nálunk is elő lehetne állítani, ami a mérleg javítása mellett jelentős munkahelyteremtést is eredményezhetne. Ehhez elsősorban a hazai és a külföldi agrártermelők közötti fennálló támogatásbeli különbségek felszámolásán, vagyis a támogatási feltételek kiegyenlítésén keresztül vezet az üt. Szólt az üj költségvetési időszak tervezett támogatáspolitikai elveinek a hazai termelőkre vonatkozó negatív hatásairól, többek között a támogatási tételek felső határának megszabásáról, amit elfogadhatatlannak tartott. Úgy vélte, az unió Közös Agrárpolitikájának a következő költségvetési időszakban nemcsak közösnek, hanem kizárólagosnak is kellene lennie. Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az űj uniós támogatási feltételekért folytatott küzdelem mellett itthon is tisztázni kell az ágazat további sorsának és fejlődésének fő irányát, és ehhez kell majd igazítani a jövőbeni támogatási prioritásokat. Rámutatott az egyes térségek támogatásában mutatkozó nagy különbségekre. (Erről részletesebben a miniszterrel készült interjúban olvashatnak - a szerk. megj.) Az unió következő költségvetési időszakára vonatkozó tervezett támogatáspolitikai elképzelések érvényesítése keretében a miniszter fontosnak tartja, hogy nemzetközi viszonylatban sikerüljön támogatókat találni például a támogatások felső határának bevezetése ellen, de ugyanilyen fontos lesz az is, hogy elérjük, a következő költségvetési időszakban legyen lehetőségünk arra, hogy a támogatások egy részét regionális, vagy termékekre vonatkozó szempontokhoz kössük. Legyen lehetőségünk a nemzeti kiegészítő támogatások keretében a források saját regionális szempontok szerinti elosztására. Az aktív farmer fogalmát is pontosítani kell, amely konkrétan megfogalmazza a támogatáspolitika aktív alanyát, aki értéket termel, aki munkahelyeket tart fenn, vagy teremt, és gondozza, rendben tartja a termőterületeket. A brüsszeli székhelyű mező- gazdasági önkormányzati szervezet, a COPA képviseletében Shelby Mathews az unió elkövetkező költségvetési időszakában várható támogatáspolitikai elképzeléseket vázolta fel a résztvevők számára. Hangsúlyozta, hogy ezek az elképzelések még csak javaslatok, a végleges megoldásokat majd a tanács és a bizottság döntése után hozzák nyilvánosságra. A 2014-2020 közötti időszakra kidolgozott javaslat szerint az agrártámogatások két pillérére összesen 371,7 milliárd euró kerül felosztásra a tagországok agrártermelői között. Ennek keretében lesznek országok, amelyek az eddiginél többet, némelyek pedig kevesebb támogatást kapnak majd. Szlovákia például, amely eddig az EU átlagától 10 százalékkal alacsonyabb szintű támogatást élvezett, az új költségvetésben hozzávetőlegesen hektáronként 217 euró közvetlen kifizetéssel számolhatna. A sok vitát kiváltó támogatások felső határát megszabó elképzelések szerint 150 ezer euró feletti támogatás után növekedne progresszíven a csökkenés mértéke, de vannak elképzelések, amelyek a farmokon való foglalkoztatottsághoz is kötnék a felső határ meghatározását, ugyanakkor a megtakarított összegeket az adott tagországokban a vidék- fejlesztési támogatásokba csoportosítanák át. A COPA képviselője az ún. „zöldesítés” helyett az ún. „zöld növekedés” szerinti szempontok érvényesítését tartaná elfogadhatóbbnak, amely a környezetvédelmi megkötések és azok hoza- dékai mellett figyelembe venné azt is, hogy a feltételek teljesítése ne gátolja a termelést. A képviselő összefoglalója végén hangsúlyozta, hogy a COPA ezután is az erős, egységes agrárpolitika megvalósítását támogatja majd, amely a farmereknek lehetővé teszi az agrárpiaci érvényesülést, ennek érdekében a termelők számára az élelmiszerlánc kialakításában hatékonyabb és erősebb pozícióik megszerzését tartja fontosnak, amelyeket egyelőre kölcsönösen elfogadott egyezmények útján javasolnak megvalósítani. A konferencia szakmai előadásai keretében a résztvevők statisztikai adatok tükrében összefoglalót kaptak az ország agrárágazatának jelenlegi állapotáról, majd a jövőbeni agrárpolitikai elképzelések várható hatásairól. Zuzana Chrastinová, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa az agrárvállalkozások eddigi gazdálkodási eredményeit elemezte, Gejza Blaas a piaci hatásokat vette górcső alá. Előadásából kiderült, hogy a szlovákiai agrárágazat gazdasági eredményei továbbra is nagymértékben függnek a piaci árképző hatásoktól, amely a jelentkező árkülönbözetek nagyságában is számottevően megnyilvánul. Marián Bôžik a Közös Agrárpolitika 2013 utáni időszakában várható támogatáspolitikai megoldások lehetséges változatait elemezte, ennek keretében kitért az egyes alternatívák előnyeire és buktatóira. Összefoglalója alapján a nemzeti költségvetési támogatások meghatározásánál azt javasolta, hogy lehetőleg minél kevesebb kritériumot határozzunk meg, így nagyobb lesz az esély azok elfogadására. Állítása szerint az ország gazdasági fejlettségének kritériumát, amelyet a vásárlóerő paritásából és az egy lakosra jutó nemzeti össztermék mutatóiból vonatkoztatnak, reálisan elfogadhatónak és a hazai termelők számára is kedvezőnek tartja, (szü.) TÁJÉKOZTATÓ Az utóbbi napokban a gyakori esőzések augusztus elején ugyan több napra is visszafogták a betakarítási munkálatokat, ennek ellenére a gabonafélék és a repce meghatározó része már a raktárakban van. A mezőgazdasági és élelmiszeri- pari kamara által közzétett adatok szerint július végére a repcéből több mint 117 ezer hektáron takarították be a termést, ami az országos vetésterületnek több mint 80 százaléka. Az eddig kimutatott eredmények alapján az elért hektárhozamok is szép eredményeket mutatnak, az országos átlag a 2,5 tonnát is meghaladja, de egyes járásokban nem ritkák a 3,5-4 hektár körüli hozamok sem. Mivel a piacokon is rendkívül nagy a kereslet a növényiránt, a termelők szép bevéteket is várnak az értékesítésből. A gabonafélék közül az őszi árpából 12 823 hektáron, a vetésterület 82 százalékát meghaladó termőterületen aratták le a termést. Az őszi búza jóval nagyobb vetésterületének egyelőre több mint a felét takarították be a múlt hónap végéig, a 210 ezer hektárnyi területről hozzávetőlegesen 971 ezer tonna búza került a raktárakba. A termésátlagok itt is jelentősen meghaladják a tavalyi eredményeket, az eddigi hozamok 4,6 tonna fölötti értékeket mutatnak. Az előrejelzések szerint Európában az idei aratásból 125-135 millió tonna gabonaterméssel számolnak. Közép-Európában a tavalyitól mindenütt magasabb hozamokat várnak, a becslések 25 százalékos termésnövekedést jeleznek. Szlovákiában az eddig ténylegesen betakarított gabona meny- nyisége alapján azonban reálisabbnak tűnik a 15 százalékkal magasabb termés. A termelők a tavalyi mennyiségtől jóval magasabb terméssel számolhatnak, idén összesen mintegy 2 millió tonna gabona kerül majd a raktárakba, ami a tavalyinál 350 ezer tonnával több. (sz) i a m ' MP91100529
