Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-06 / 155. szám, szerda
4 Gazdaság És fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 6. www.ujszo.com Gyanúsítottá vált a MÓL olajcég első embere Vesztegetéssel vádolják ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb/Budapest. Horvátország jogsegély keretében kérte Hernádi Zsoltnak, a MÓL olajipari társaság elnök-vezérigazgatójának előzetes kiadatását. A horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a MOL-vezért. A Népszabadság hírét, mármint Hernádi kiadatását tegnap ugyan cáfolták, de így is riadalmat keltett a budapesti tőzsdén. A hír hatására a magyar cég papírja elkezdett zuhanni. Horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség. Ennek időzítése az ügyet ismerő horvát forrásaink szerint nem volt véletlen. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Magyarország az elmúlt hónapokban keményen dolgozott azon, hogy Brüsszel még ebben a ciklusban lezárja a horvát csatlakozásról szóló tárgyalásokat. Ez megtörtént, így a horvátoknak már nem volt okuk tovább halogatni Hernádi ügyét. Ahorvát sajtó beszámolója szerint Ivó Sanader egykori kormányfő tízmillió eurót vett át annak fejében, hogy átengedte a magyar olajvállalatnak az INA horvát olajcég irányítását. Orbán Viktor magyar kormányfő az üggyel kapcsolatban azt mondta: ,A vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata. Ebbe nem kívánunk beavatkozni. Viszont semmilyen szerződésmódosításhoz nem járulunk hozzá, amely a horvát és a magyar olajtársaság között jött létre.” (NOL,FN) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Olcsóbb az állam működése Pozsony. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint a tavalyinál közel tíz százalékkal olcsóbban működik az állam. A büdzsé kiadási oldala az év első felében 7,06 milliárd euró volt, ami 3,5%-kal kevesebb, mint 2010-ben, a bevételi oldal viszont 12 százalékkal nőve elérte az 5,48 milliárd eurót. „Az állam lényegesen olcsóbb lett, a költségvetés pedig kedvezően alakul, többek között azért, mert az első 6 hónapban az éves áfabevétel 48%-a folyt be, utoljára 2006-ban volt ilyen kedvező a helyzet” - jelentette ki Miklós, aki szerint az államadósság törlesztésére és az uniós programok finanszírozására fordítanak a korábbinál nagyobb összegeket. Az állami hivatalok és intézmények működtetési költségeit 2010-zel egybevetve 9,1 százalékkal faragták le, abszolút számokban kifejezve több mint 400 millió euróval. A költségvetési hiány mértéke júniusban ugyanakkor változatlan maradt, a pénzügyminisztérium szerint júniusban 1,578 milliárd, egy hónappal korábban pedig 1,567 milliárd eurót tett ki a hiány (az éves terv 3,81 milliárd euró). (SITA) Slovakia Energy: áram után gáz Pozsony. A liberalizált lakossági gázpiacon sorra bukkannak fel az új szereplők: idén a ČEZ, az RWE és a Lama Investments után a Slovakia Energy társaság jelezte, képes a domináns helyzetű Szlovák Gázművek (SPP) tarifáinál alacsonyabb áron is földgázt kínálni. A mindeddig a háztartásoknak és kisvállalkozóknak villamos energiát szállító cég információi szerint 6-10%-kal alacsonyabb árszintet tudnak garantálni. A Slovakia Energy az első szlovákiai alternatív áramszállítóként tavaly kiépítette értékesítési hálózatát, s napjainkban mintegy 20 ezer ügyféllel rendelkezik. Jin Koudela, a Slovakia Energy értékesítési igazgatója azzal számol, hogy idén az alternatív gázszolgáltatók mintegy 50-60 ezer háztartást csábítanak el az SPP-től. A gázmüveknek még így sem kell aggódnia, mivel 1,4 millió háztartást lát el energia- hordozóval. (TASR, só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8984 Lengyel zloty . 3,9500 Cseh korona 24,320 Magyar forint 264,64 Horvát kuna 7,3990 Román lej 4,1805 Japán jen 117,23 Svájci frank 1,2213 Kanadai dollár 1,3929 USA-dollár ’ 1,4461 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,49-1,41 ' 25,05-23,59 277,30-253,42 OTP Bank 1,49-1,40 25,05-23,62 273,00-257,24 Postabank 1,50-1,40 25,16-23,46Szí. Takarékpénztár 1,50-1,40 24,99-23,60 276,74-252,90 Tátra banka 1,49-1,41 24,96-23,69 275,50-254,56 Dexia banka 1,48-1,41 24,98-23,71 273,03-259,19 Általános Hitelbank 1,49-1,41 25,03-23,64 277,80-253,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A kereskedelmi felügyelethez akkor fordulhatunk, ha a lakáskezelő nem reagált a reklamációnkra Ha küzdünk a lakáskezelővel Pozsony. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelethez idén is rengeteg panasz érkezett a lakóházak kezelőire, a lakásközösségek vezetőire és a lakásszövetkezetekre. Az emberek legtöbbször arra panaszkodnak, hogy túl sokat fizetnek a hő- és vízszolgáltatásért, vagy arra, hogy ezeket rossz kulcs alapján számították ki számukra. Azonban, hogy nem minden esetben fordulhatunk azonnal a felügyelethez. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Január Óta már több mint száz panasz érkezett hozzánk, tavaly pedig ezek száma meghaladta az ötszázat. Az előző évekhez képest a panaszok száma egyre nő” - nyilatkozta Danica Krkošová, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (SOI) szóvivője. „Az emberek ezt gondolják, hogy helyettük mindent megoldunk. Ez azonban lehetetlen. Nem vagyunk mindenhatók, és csak azt tehetjük meg, amit a törvény engedélyez számunkra” - teszi hozzá a szóvivő, arra is figyelmeztetve, hogy nem avatkozhatnak bele a lakáskezelő és a lakástulajdonok közötti szerződéses viszonyba. Akkor mégis milyen esetekben fordulhatunk a felügyelethez? Ha alapos a gyanúnk, hogy a lakáskezelő rosszul állította ki az éves elszámolást, első körben a lakóház kezelőjénél kell élnünk a reklamáció lehetőségével. A kereskedelmi felügyelethez csak abban az esetben fordulhatunk írásos megkereséssel, ha ez utóbbi nem reagált a reklamációra, vagy ha nem vagyunk megelégedve a válaszával. A beadványban röviden le kellene írnunk a panaszunkat, és csatolnunk kell az ezt alátámasztó dokumentumok, vagyis például az éves számlázás és a lakáskezelővel folytatott levelezés másolatait is. A felügyelet az elbírálást követően akár 66 387 eurós büntetést is kiszabhat a lakáskezelő számára. Az SOI azonban nem mindenkit ellenőrizhet. A törvény szerint csak azok a cégek tartoznak a hatáskörébe, amelyek a lakóházak kezelésével foglalkoznak. A lakásszövetkezeteket csak akkor ellenőrizheti, ha olyan lakásokról van szó, amelyeket már magánkézbe adtak. A városi és községi hivatalok tevékenységét pedig akkor bírálhatja el, ha a lakástulajdonosok vagy -bérlők és az ön- kormányzat között szerződéses viszony áll fenn a lakáskezelésről. Az SOI ugyanakkor nem ellenőrzi a lakástulajdonosok közösségeit. Ez esetben ugyanis a közösség felügyeleti bizottságának áll jogában megvizsgálni a lakók panaszát. Nincs joga beavatkozni azon lakás- szövetkezetek esetében sem, amelyeknél a lakások továbbra is a szövetkezetek tulajdonában vannak. Az ilyen esetekben a lakásszövetkezet felügyeleti bizottságának van joga elbírálni a panasz jogosságát. A kereskedelmi felügyelet így elsősorban azt ellenőrizheti, hogy a lakáskezelő teljesíti-e a törvényben megszabott kötelességeit, vagyis időben értesíti- e a lakókat a lakáskezelő esetében bekövetkező változásokról, minden év május 31-ig elküldi-e a lakóknak az előző évi tevékenységéről szóló jelentést, vagy hogy ugyanezen időpontig elvégezte-e a számlázást. A lakáskezelőnek legalább évente egyszer a lakástulajdonosok gyűlését is össze kellene hívnia, és kidolgoznia a felújítások éves tervét. Az SOI ellenőrizheti a lakók által fizetett előlegek számlázását is, kivéve a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást. Az utóbbiak számlázásával kapcsolatos panaszainkkal a trencséni Állami Energetikai Felügyelethez fordulhatunk. Az SOI felügyelete alá tartozik a hidegvíznek, a közös helyiségek áramfogyasztásának, a ház takarításának vagy a felvonóhasználat kiszámlázásának az ellenőrzése. Nincs beleszólása a.szerződéses viszonyokba, vagyis nem mondhatja meg, milyen számlázási módot használjanak. Azt viszont ellenőrizheti, hogy a számlázást az előre megegyezett módon végezték-e el. (mi) Pozsony szigorú feltételekhez kötné a görögöknek szánt újabb pénzügyi hitelkeret folyósítását A vártnál lassabban készül el az új mentőöv ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Athén. Ivan Miklós pénzügyminiszter közölte: július 11. helyett csak szeptember derekáig dönt az eurózóna a Görögországnak nyújtandó újabb hitelcsomagról. „Egyelőre sem a mentőcsomag nagysága, sem annak struktúrája, sem a magántőke bevonásának mértéke nem ismert” - mondta a miniszter, ezt augusztus végéig kell tisztázni. Viszont a július 11-i pénzügyminiszteri találkozón Pozsony közzéteszi az újabb hitelcsomag elfogadásának szlovák feltételeit. „Ennek része, hogy tüzetes elemzés tárja fel, vajon az esetleges hitelfolyósítás után Görögország vissza tud-e térni a nemzetközi pénzpiacokba. Továbbá Athén létesítsen garanciaalapot, amelybe képletesen vagyontárgyait helyezi, ezzel garantálná a hitel visszafizetését” - magyarázta Mikloš. A 2014-ig szóló új program elfogadásához az is kell, hogy közben a görögök valóban lássanak neki a privatizációnak, amiből 50 milliárd euró folyhat be, s ha a hitelező bankok a lejáró görög állampapírokból befolyó pénz 70%-át 30 éves kötvényekbe forgatják át, ebből is bejöhetne 30-50 milliárd euró, s a valutaövezeti országoknak máris nem kéne megint olyan mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mint tavaly májusban. Jó, hogy a görögök és a hitelezők ís időt nyertek, de senki se gondolja, hogy a válság megoldódott - állítja Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa. Úgy véli, a magánszektor bevonása mérsékli az elégedetlenséget a hitelező európai országokban, de a megszorító program kér- lelheteden görög végrehajtásában egyelőre nem lehet bízni, mert a társadalom ellenzi, és a politikai erők egy része is ellene szavazott. A magánbankok csak akkor tudnának hozzájárulni a pénzügyi terhek átmeneti csökkentéséhez, ha nagy számban vennének részt az akcióban. De még ha sikerül is a bankokat tömegesen rábeszélni az önkéntes részvételre a hitelek görgetésé- ben, s ha a görög kormány végre is hajtja az elfogadott csomagot, államadóssága a nemzeti össztermék (GDP) arányában akkor is rendkívül magas, 150-160% marad 2014-ben, tehát nem valószínű, hogy a piacról finanszírozni tudja magát. így 2014-re az eurózóna újra nehéz választás elé kerül: vagy megint elgondolkodik a görög hitelek átütemezésén, amelyről jelenleg hallani sem akar a gyűrűző drámai hatások miatt, vagy alacsony kamaton a kormányok - a bankok újabb önkéntes bevonása mellett - folytatja Görögország finanszírozását egy harmadik mentőcsomag révén, de ezáltal a teljes görög hitelállomány szép lassan az ő kezébe kerül. (TASR, HN, só) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. július 3-tól) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČSOB 0,05 0,1(H),15 0,15-0,35 0,50-0,70 1,00-1,20 1,60-1,80 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,30 3,60 > 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,20 2,80 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,35 0,01-0,50 0,01-0,62 0,01-0,90 0,01-1,45 0,05-0,10 Volksbank 0,00-0,50 0,00-0,80 0,00-1,30 0,00-1,70 0,00-2,10 0,00-0,10 UniCredit Bank 0,20-0,50 0,60-0,80 0,80-1,20 1,50-1,70 2,70-3,33 0,000,05 Dexia banka 0,15-0,45 0,40-0,75 0,90-1,15 2,70 3,00 0,05 Tatra banka 0,05 0,30-0,to 0,70-0,80 1,20-1,30 2,00 3,50 0,10-0,50 Slovenská sporiteľňa 0,15-0,70 0,90-1,20 1,20-1,50 1,50-1,95 1,90-2,35 0,100,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,20-0,25 1,00 1,20 1,50-1,55 2,50 0,106,00 Poštová banka 0,30-0,40 0,70-0,80 1,20-1,30 2,70 3,60 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. július 3-tól) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Privatbank 0,70 1,101,30 ■1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,151J0 0,10 Volksbank 0,40 0,701,101,40 0,10 UniCredit Bank0,401,00 . 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,201,301,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,600,75 0,10 Tatra banka030 Slovenská sporiteľňa0,10-2,200,10 Všeobecná úverová banka 0,50 1,001,501,50 0,10 A panelrengeteg futószalagon gyártja a problémákat (TASR-felv.)
