Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-06 / 155. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 6. Vélemény És háttér 5- Az osztály megszűnt, mi már csak arról adunk tájékoztatást, hogy mikor indul a busz a szomszédos városba. (PeterGossáhyi karikatúrája) Az ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett Habsburg Ottó életrajza Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. MTl-HÁTTÉR Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló „von” szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált. Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss, Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Habsburg Öttó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi „páneurópai pikniknek”, amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába. Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalom- politikai témákban. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudomány- egyetem pedig díszdoktorává. 1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke. Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat. JEGYZET Slowmagyarok VERES ISTVÁN Nálunk talán kevesen tudják, kik azok a rommagyarok. Ők a romániai magyarok, az ötletes szó- összetétel az ottani sajtóban terjedt el. Az egyik internetes hírportál a múlt héten pályázatfélét tett közzé, a beküldők kifej ezéseket j avasolhatnak, amelyek a rommagyart helyettesíthetnék, a legötletesebb átveheti majd a rommagyar helyét, sokak szerint ugyanis az sértő. Van, aki a hatuma törzsek kifejezést is sértőnek találja, pedig az vonatkozik az összes Magyarországon kívüli magyar közösségre, és szintén elég ötletes. Hogy mi a sértő, arról vitatkozni sokáig lehetne, viszont minek. Próbáljuk inkább kitalálni, milyen hasonló kifejezéssel illethetnénk a szlovákiai magyarokat. A szlovmagya- rok kifejezés így elsőre meglehetősen semmitmondó, viszont ha angolos helyesírással slowmagyarnak írjuk, máris kap egy plusz jelentéstöltetet, a slow ugyanis azt jelenti: lassú. Lassúmagyarok. Lehet lét- jogosultsága egy ilyen szótákolmánynak? Meglátjuk. Hogy a szlovákiai magyarok mennyire számítanak belas- sultabbnak a többi magyarnál, arra szintén nem könnyű válaszolni. Kiindulhatunk abból, hogy a slowmagyarok túlnyomó többsége falvakban, és nem városokban lakik, arról nem is beszélve, hogy sok városunk nem számlál tízezernél több főt, így inkább vidékies, falusias jellege van. Kassán vagy Pozsonyban nem alkot összefüggő réteget az elenyésző magyar lakosság, a többi városban - Komáromban, Dunaszerdahelyen vagy Rimaszombatban - sem érhető igazán tetten a városi nyüzsgés, főleg nem az esti órákban (leszámítva persze a pénteket meg a szombatot). Summa summarum, a felvidéki magyarok túlnyomó többsége lassúbb, nyugod- tabb életvitelt folytat, mint mondjuk a magyarországi (érdekes, de ott van a legtöbb magyar város), erdélyi (ott is sok van), vagy akár a délvidéki (ott nincs olyan sok, viszont őket felgyorsítja a balkáni vérmérséklet) rokonság, hogy az USA-ba szakadt unokatestvérekről ne is beszéljünk. A szlovákiai magyarok tehát be vannak lassulva, nyugodtan emlegessük őket ezentúl slowmagyarokként! Aki ezt ellenzi, találjon ki jobbat, aki meg nem hiszi el, írjon tanulmányt a témáról. KOMMENTAR Gyerekszoba-forradalom NAGY IVÁN ZSOLT Volt egy viszonylag kellemes európai órája tegnap a magyar kormánynak. Előtte a miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlamentben értékelte a magyar uniós elnökséget, a hangulat azonban csak nyomokban emlékeztetett a fél évvel ezelőttire, amikor a médiatörvényért, s még néhány demokráciagyilkos budapesti húzásért gyakorlatilag ráomlott a ház Orbánra, aki lényegében vagdalkozva menekült, újabb muníciót adva ezzel bírálóinak. Bírálatok tegnap is voltak, ám meglehetősen lagymatagok, s ezek már tényleg főként a néppárti Fidesszel szemben álló frakciókból jöttek. Az egyetlen gyanús elem az új magyar alkotmány ügye volt, nem véletlen, hogy itt volt az a pont, amikor Orbán is kezdett megint bepöccenni, s az európai politikus helyét átvette a büszke magyar, amint odavetette: ebbe az uniónak nincs beleszólása. És ha nagyon szigorúan vesszük, valóban nincs, az alkotmány belügy- ha otromba, akkor otromba, mi szívjuk meg. Alapesetben. A gond az, ha nemcsak otromba, hanem például európai elveket is sért,mert akkor egy uniós tag esetében ez már nem belügy. És ezzel nagyrészt el is érkeztünk a már említett nyugodt óra végéhez. Ennyi telt el ugyanis a kormányfői fellépéstől addig, amíg ugyanaz a parlament, amely meghallgatta Orbánt, elfogadott egy állásfoglalást, amiben egyértelműen bírálja az új magyar alkotmányt- annak tartalmát és elfogadási módját is. Egyben felkérte az Európai Bizottságot: ugyan vizsgálná már meg európai szemmel is ezt a dokumentumot, illetve a hozzá kapcsolódó kétharmados törvényeket. Ezzel pedig az Európai Parlament teteje ismét ráomlott Orbánra. Ráadásul még azt sem mondhatja, hogy csakpártja ideológiai ellenlábasai voksoltak igennel, a támogatók között ugyanis akadtak néppárti képviselők is. Ami jelzi egyfelől, hogy a magyar kormányfő mégsem volt elég meggyőző, jelzi, hogy európai elvbarátai mégsem elvakultak, s végüljelzi, hogy a magyar alkotmány igenis zavarja a demokrácia-érzetet. Mindez igaz még akkor is, ha maga Orbán és a Fidesz EP- képviselői szerint ebből az egészbőlnem következiksemmi. Következik. Ha más nem, akkor a kínos érzés, ami azt keríti hatalmába, akiről mindenki úgy érzi: gyerekszoba nélkülju- tott be egy klubba, frusztrációját pedig azzal igyekszik palástolni, hogy magát arról győzködi, mennyire avíttas mindaz, amit ott lát. A Fidesz hétvégi kongresszusán a párt két leginkább kulturáltnak tartott figurájajelezte többé vagy kevésbé egyértelműen: vigyázni kéne a túl nagy hatalommal és a túl sok lehetőséggel, jobb lenne kicsit óvatosabbnak, visszafogot- tabbnak lenni. Hát, már csak az ország érdekében is érdemes lenne ezt megfontolni. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Az utolsó Habsburg A Habsburg-család utolsó, történelmileg meghatározó alakjaként emlékeztek Habsburg Ottóra az osztrák lapok. Az utolsó Habsburg címmel közölt vezércikket a konzervatív Die Presse. „Habsburg Ottó halálával az »uralkodóház« megszűnik az osztrák politikai valóság része lenni” - írta a lap. Habsburg Ottó „még megértette és megélte”, mit kell érteni „Kákánia” (az Osztrák-Magyar Monarchia) európai előjel alatti demokratikus átalakulásán. Őutána már senki sem képes erre, ő voltazutolsóHabshurg-állta cikkben. Életrajza Ausztria történelme - fogalmazott a szerző, felidézve az egyes állomásokat a monarchia széthullásától Ausztria európai uniós csatlakozásáig. ,A legméltóbb módja a Habsburg Ottóra való emlékezésnek Európa újraegyesítését célul kitűző életművének republikánus folytatása volna. Számára a vasfüggöny leomlása volt a legfontosabb pillanat. Mintegy huszonöt évvel ezelőtt az osztrák politikai elit Számára is így volt ez, felismerték a lehetőséget, hogy Ausztria ismét Európa politikai középpontjába kerülhet. Ma azonban politikailag „az osztrák túlóra-szabályokat be nem tartó cseh szerelőtől való félelem” az uralkodó, a politikusok már nem gondolkoznak történelmi távlatokban. „Az utolsó osztrák császár fia legtöbb politikai ambíciójával kudarcot vallott, az Európa egyesülését szolgáló tettekkel azonban kései érdemeket szerzett magának” - írta a liberális Der Standard. Ottó utolsóként hordozta a Habs- burg-ház történelmi auráját, csaknem száz évvel a monarchia felbomlása után is. (MTI)