Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-04 / 154. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK ZUNO Bank: fél év mérlege Pozsony. A hazai piacon éppen fél éve tevékenykedő ZUNO Bank ügyfeleinek száma túllépte a 18 ezer főt, a kliensek eddig 126 millió eurót bíztak az internet alapú pénzintézetre - közölte Dana Kondrótová, az osztrák Raiffeisen Bank csoportjába tartozó társaság szlovákiai igazgatója. „Bár valamivel több klienssel számoltunk, így is elégedettek vagyunk, mert a betétállományunk a vártnál jobban gyarapodott” - vonta meg Kondrótová az eddigi időszak mérlegét. Az ügyfeleik 70 százaléka 20 és 39 év közötti, ami nem csoda, hiszen internetes bankról van szó, és a többségük a három vezető hazai pénzintézet egyikéből lépett át a ZUNO-ba. A bank ugyan még nem nyújt teljes körű szolgáltatást, viszont a 4%-os betéti kamata sokak számára vonzó, (só) Ha sokan vesznek, akkor olcsóbb Pozsony. Pozsony és Kassa után további hazai megyeszékhelyeken nyit fiókot a Csehországban piacvezető Zl’avomat társaság. A www.zlavomat.sk internetes címen működő portál lényege, hogy az adott régióban összegyűjti a nagy árkedvezménnyel, esetenként 40-60 százalékos áreséssel kecsegtető kínálatokat (a kiskereskedelem, a szolgáltatás, az éttermek, kávéházak, rendezvények világából), s ezeket felteszi az internetes kínálatába. A kedvezmény akkor érvényesül, ha az adott szolgáltatást legalább 15-20 vevő veszi igénybe, az akciók többnyire csupán néhány napig, vagy 1-2 héten át tartanak. Tomáš Čupr, a Slevomat.cz tulajdonosa szerint nálunk már mintegy 60, a vásárlóknak nagy kedvezményt nyújtó kereskedelmi információs portál működik, Csehországban pedig ez a szám meghaladja a 300-at. Aki rendszeresen figyeli az internetes hírbörzék világát, az jelentős árengedménnyel vásárolhat, (shz) Az Aegon DDS végnapjai Pozsony. A jegybank is áldását adta arra, hogy az Aegon felszámolja a szlovákiai járulékosnyugdíj-biztosítóját (Aegon DDS). Az erről szóló döntés június 27-én lépett életbe. Az Aegon azt követően döntött a felszámolás mellett, hogy a piaci elemzések nem jósoltak számára ebben a szegmensben jelentősebb növekedést. A társaság szerint a járulékosnyugdíj-biz- tosítás piaca nem az elvárásaik szerint alakult. A járulé- kosnyugdíj-biztosító 4725 ügyfelének az összes általuk megtakarított pénzt kifizetik, számukra az Aegon egy új nyugdíjtakarékossági programot is kínál az Aegon Életbiztosítón keresztül. Az Aegon Szlovákiában továbbra is jelen lesz az élet- és vagyonbiztosítási piacon, az Aegon Magánnyugdíjpénztáron (Aegon DSS) keresztül pedig a második nyugdíjpillérben takarékoskodókat is kiszolgálja. (TASR) Hollandiában is lesz bankadó Amszterdam. Jövőre bevezetik a bankadót Hollandiában. A holland kormány azt reméli, hogy a következő évben 300 millió eurós bevételt hoz az új forrás. A plusz- jövedelmet az ingatlan-eladási illetékek csökkentésével az ingatlanpiac élénkítésére fordítják. A lakáseladási illeték négy százalékpontos csökkentéséről szintén megszületett a határozat. Mark Rutte miniszterelnök a döntést bejelentve emlékeztetett arra, hogy a kormány jelentős összegekkel támogatta a bajba került bankokat három évvel ezelőtt, a nemzetközi pénzügyi válság idején. Az állam mintegy 40 milliárd euróval segített konszolidálni az ország érintett pénzintézeteit. A kormány korábbi tervei szerint a bankadóbevételből a pénzintézetek kárt szenvedett betéteseit is kártalanítanák. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9050 Lengyel zloty 3,9678 Cseh korona 24,310 Magyar forint 264,93 Horvát kuna 7,3898 Román lej 4,2396 Japán jen 116,92 Svájci frank 1,2267 Kanadai dollár 1,3964 USA-dollár 1,4488 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,49-1,41 25,05-23,59 277,30-253,42 OTP Bank 1,49-1,40 25,05-23,62 273,00-257,24 Postabank 1,50-1,40 25,16-23,46Szí. Takarékpénztár 1,50-1,40 24,99-23,60 276,74-252,90 Tatra banka 1,49-1,41 24,96-23,69 275,50-254,56 Dexia banka 1,48-1,41 24,98-23,71 273,03-259,19 Általános Hitelbank 1,49-1,41 25,03-23,64 277,80-253,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SHA) ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 4. www.ujszo.com A jelzáloghiteit felvevők harmadának okoz gondot a törlesztés és a közüzemi díjak fizetése Tízezrek nem fizetik a számláikat Egyre többen kényszerülnek kiadásaik drasztikus visszafogására annak érdekében, hogy időben kifizethessék a számláikat (Peter Žákovičfelvétele) Pozsony. A gazdasági válság során az emberek jelentős részének alaposan megcsappantak a bevételei, amit azonban enyhített az a tény, hogy az árak sem nőttek nagyobb mértékben. A válság enyhülésével mára megugrottak az árak, a bérek ugyanakkor továbbra is stagnálnak, ami miatt egyre több embernek okoz gondot a számlák kifizetése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyre nagyobb sebességre kapcsoló infláció miatt jelenleg a legnehezebb helyzetben azok vannak, akik korábban jelzáloghiteit vettek fel. Az Eurostat adatai szerint manapság a jelzáloghiteit felvevők harmadának okoz gondot a hitel törlesztő részleteinek és a közüzemi számláknak a fizetése. Szlovákia e tekintetben az egyik legproblémásabb országnak számít, amit a gazdasági elemzők azzal magyaráznak, hogy a jelzáloghiteihez nálunk lehet hozzájutni a legdrágábban, miközben a fizetéseinkhez képest rendkívül magasak az energia- és a lakásárak is. A helyzet az elkövetkező időszakban ráadásul tovább romolhat, hiszen e hónaptól még drágább lesz a gáz, és várhatóan magasabbra kúsznak a hitelkamatok is. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy míg az Európai Unióban tíz, korábban jel- záloghitelt felvevő emberből áüagosan csak egynek vannak fizetési problémái, Szlovákiában háromnak. „Eszerint minden harmadik ilyen hitelt visszafizető számára gondot okoz a számlák kifizetése” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője, aki szerint több tízezer emberről lehet szó, hiszen a lakosság mintegy 7 százaléka vett fel jelzáloghiteit. Az Eurostat szerint általában akkor állnak elő a gondok, ha a lakhatásra fordított költségek meghaladják a háztartás bevételeinek a 40 százalékát. Akik jelzáloghiteit kénytelenek törleszteni, azok számára ennek a határnak az átlépése nem számít nehéz feladatnak. ,A havi rezsiköltségek átlagosan 172 euró körül mozognak, ha ehhez hozzászámítjuk a jelzálog- hitel minimum 216 eurós törlesztő részletét, az említett határt máris túlléptük” - vallja Sadovská, arra hivatkozva, hogy egy átlagos szlovákiai háztartás havi bevétele 971 euró körül mozog. Stagnáló bérek, száguldó árak A háztartások fizetési problémáihoz több tényező is hozzájárul. Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője a legfontosabbak közül az alacsony béreket, a magas ingatlanárakat és a drága hiteleket említi. „Mindehhez jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy a lakosság nagy része még a nehézségek ellenére is inkább jelzáloghiteit vesz fel, mintsem, hogy bérlakásba költözne” - nyilatkozta Karpiš. Hogy a szlovákiai jelzáloghitelek a legdrágábbak az egész Európai Unióban, azt az Európai Központi Bank adatai is alátámasztják. Míg nálunk az öt évre lekötött kamatszintű jel- záloghitel kamata 5,41 százalék körül mozog, Finnországban, Luxemburgban és Portugáliában alig valamivel több, mint 2,2 százalék. A szlovákiai helyzeten nem javított jelentősebb mértékben az elmúlt időszakban tapasztalt kamatcsökkenés sem, ráadásul az elkövetkező időszakban már a kamatok újabb növekedésével számolhatunk. A fizetési gondok mögött a leggyakrabban épp a magas kamatok állnak. A szlovákiai bankok a jegybank adatai szerint májusig több mint 9 müli- árd eurót folyósítottak jelzáloghitelek és egyéb lakáskölcsönök formájában. Ennek nagyjából a 3 százalékát, vagyis mintegy 260 millió eurót képtelenek visszafizetni az ügyfelek. Az esetek többségében ez azzal magyarázható, hogy időközben alaposan megcsappantak a bevételeik, miközben a létfenntartás egyre többe kerül. Az elmúlt időszakban azonban nem csupán a hitelt törlesztőknek akadtak gondjaik, hiszen a lakhatási költségek kifizetése egyes esetekben azoknak is problémás, akik a saját, kölcsönnel nem terhelt, lakásukban vagy házukban laknak. Az Eurostat adatai szerint áprilisban 9 százalékuk a bevételeik több mint 40 százalékát fordította a rezsiköltségekre, meghaladva a kritikus szintet. Az elkövetkező időszakban ráadásul tovább romolhat a helyzet, hiszen Szlovákia idén búcsút intett az alacsony infláció korszakának, amit eredetileg a gazdasági válság által kiváltott keresletcsökkenés okozott. Ez utóbbinak köszönhetően tavaly éves szinten 1%-os pénzromlást mértek. A pénzügyminisztérium az idei év egészére már 4,3%-os inflációt jósol. Az inflációval kapcsolatban számunkra valójában az a probléma, hogy míg ez euró- övezetben a kamatszint azonos, az infláció nem, ami azt jelenti, hogy például egy holland eurója értékállóbb, mint a miénk. Mindezekből kifolyólag egy szlovákiai polgárnak jobban oda kell figyelnie megtakarításaira. Problémás infláció Az inflációval kapcsolatban a szakemberek egyébként nem csak azt mérik, hogy a statisztikusok által összeállított termékkosár egyes összetevőinek ára miként változott, hanem hogy a lakosság milyen magasnak értékeli azt. Ezek a mérések azért fontosak, mivel pontosan tükrözik a megfigyelt társadalmi-gazdasági csoportok várakozásait. A pénzromlás ütemének mértékét igen nehéz központilag befolyásolni, az inflációs várakozások mégis komolyan hatnak a később mért adatokra. Az érzékelt inflációra még az is jellemző, hogy szinte mindig nagyobb értéket mutat, mint amekkora az valójában, (mi, horb) Ha a csehekhez hasonló intézkedéseket hoztunk volna, az adósság 4,5 milliárddal lenne kevesebb Gyorsabban nőtt az adósságunk az átlagosnál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság során Szlovákia nagyobb mértékben adósodott el, mint azt az ország gazdasági helyzete indokolta volna - derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) legfrissebb jelentéséből. Eszerint, ha az ország gazdasági helyzetét is figyelembe vesszük, Szlovákia eladósodottsága 3,4 milliárd eurónál nagyobb összeggel nőtt az uniós átlagnál. Az IFP elemzői szerint, tekintettel arra, hogy az országnak nem kellett költséges bankmentő programokat foganatosítania, az eladósodottságunk átlagon felüli volt. „Ha csak a szomszédos Csehországgal hasonlítanánk össze Szlovákiát, a végeredmény még a fent említettnél is rosszabb lenne” - áll az elemzésben, amely szerint a válság éveiben az Európai Unió országai közül Szlovákiában nőttek leginkább a reális kiadások. Az IFP szerint, ha Szlovákia a csehországihoz hasonló pénzpolitikai intézkedéseket foganatosított volna, a közszféra adóssága az elmúlt év végére nagyjából 4,5 milliárd euróval lett volna alacsonyabb, és a bruttó hazai terméknek (GDP) alig a 34 százalékát tette volna ki. Ezzel szemben azonban az adósság - az Eurostat előzetes becslése szerint - a GDP nagyjából 41 százalékát tette ki. Persze ez sem számít rossz eredménynek, hiszen a felével alacsonyabb az uniós átlagnál, amely eléri a 80 százalékot. Az IFP azonban arra figyelmeztet, hogy a GDP-ará- nyos adósságunk csak tavaly 5,5 százalékponttal nőtt, 2009-ben ugyanis még csak 35,4 százalék volt. (mi)
