Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-04 / 154. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 4. Kultúra 7 Karlovy Vaty fesztiválján több mint kétszáz alkotást vetítenek, köztük tizenkét versenyfilmet Európa friss hangja Judi Dench mindenkit lenyűgözött személyiségével (Fotó: ČTK Földönkívüliek maroknyi serege köszöntötte az idén immár 46. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál nyitóestjének nézőit, és bár az illúzió tökéletes volt, a látványos színpadi show-t a puszta lényével, fényes egyéniségével mégis elhalványította valaki. SZABÓ G. LÁSZLÓ A hölgy neve: Judi Dench. Oscar-díjas színésznő, az Angol Filmakadémia többszörös kitüntetettje, a legjelesebb Shakespeare-szerepek megtestesítője, a James Bond-filmek elmaradhatatlan alakja. Földig érő, finom aranymintákkal díszített, csontszínű csipkeruhájában, rövid, divatosan vágott, hófehér hajával egy kicsit ő is úgy festett, mintha egy másik bolygóról jött volna. Korát meghazudtoló varázsával, hibátlan szépségével és nem utolsósorban nemes egyszerűségével azonnal elkápráztatta közönségét. Több mint ezer néző egyetlen, láthatatlan kézmozdulatra állt fel a székéből, s úgy tapsolt hosszasan Közép- Európa legrangosabb filmes mustrája friss életműdíjasának. „Prágában többször is jártam már, Karlovy Varyba most jutottam el először - mondta meghatódva. - Gyönyörű város, csak ámulok és bámulok.” Nem sokkal később már a mozivásznat uralta Cary Joji Fokunaga, az apai ágon japán, anyai részről amerikai származású, angol színekben futó, harmincnégy éves filmrendező Jane Eyre című romantikus drámájában. Az Emily Bronte regénye alapján forgatott „sötét” történetben egy tragikus sorsú fiatal nő keresi életre szóló szerelmét, így Judi Dench csupán mellékszereplője e kegyetlen, felkavaró, a regény vonalát hűen követő filmnek. Jane Eyre-ként inkább Mia Wa- sikowska nyújt maradandó élményt, aki anélkül, hogy egyetlen arcizma rándulna, hitelessé teszi előttünk a megalázott és megszomorított 19. századi nevelőnő alakját. Rochestert, az ódon kastély urát, aki megtébo- lyodott feleségét eltitkolva szeret bele Jane-be az Éhségből és a Becstelen brigantikból ismert Michael Fassbender formálja meg, úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Fokunaga másodikjátékfilmje a Jane Eyre, s a látottak alapján nem nehéz megjósolni: a holnap mozijának egyik nagyreményű rendezőjével állunk szemben. A Karlovy Vary-i fesztiválklipek új darabjának Judi Dench honfitársa, a tavalyi kitüntetett, Jude Law a főszereplője. Ezeket az alig háromperces remekeket kezdettől fogva a legsikeresebb cseh reklámfilmes, Ivan Zachariáš forgatja általában tíz hónappal azután, hogy az illető világnagyság, rendező vagy színész a díjat átvette. Miután szellemes történetet kreál a kliphez, egy operatőr és egy hangmérnök társaságában, eredeti helyszínen, ott, ahol a díjazott él, felveszik a jelenetet. Jude Law Londonban várta stábot. Ott áll egy ház előtt, dühösen telefonálva, mert kocsijának orráról letörték a gyár márkajelét. Hirtelen ötlettől vezérelve bemegy a műhelyébe, előkeresi a csehektől kapott díjat, a kezében kristálygömböt tartó karcsú nőalakot, kiüti kezéből a fényes glóbuszt, a szobor aljából lefűrészel egy darabot, és így ragasztja fel a mezítelen figurát kocsija elejére. A képsorok alá kevert zene kedvessé és mulatságossá teszi a klipet, Jude Law pedig ezúttal is elragadó. Szabó István személyében Oscar-díjas rendező (a fesztivál történetében először: magyar alkotó) áll a zsűri élén. Szeretik és tisztelik őt a csehek. Nem tud úgy végigsétálni a nemrég felújított Kolonnádon, hogy vagy a filmjeinek DVD-változa- tát, vagy az internetről levett fotóit ne íratnák alá vele. Az összes vezető cseh napilap készített már vele interjút, s megszólaltatta őt a legrangosabb amerikai filmes szaklap, a Variety is. . „Á hatvanas évek új hulláma idején a film nagyon jelentős művészeti ág volt Európában - vélekedik a rendező. - A televízió még nem játszott olyan fontos szerepet az életünkben, az internet pedig még nem is létezett. Ma a filmgyártás is változóban van, náluk, Magyarországon egyenesen válságos helyzetben. Karlovy Vary fesztiválján sok fiatal és tehetséges rendező mutatkozott már be eddig is. Ha szerencsénk van, ez ebben az évben is így lesz” - reménykedik Szabó István, akinek a hétvégén már teljesült egy kívánsága a hideg napfényben is lenyűgöző, nyugatcsehországi fürdővárosban. Találkozott prágai „ikertestvérével”, Jirí Menzellel. Mint két vásott kölyök, úgy ugrottak egymás nyakába, ám ahhoz, hogy háborítatlanul cseveghessenek egy kávézó teraszán, háttal kellett ülniük a hírességekre vadászó, helybéli autogramgyűjtőknek. RÖVIDEN Művésztelep Somorján Somorja. A hét végén kezdődött és július 9-éig tart Somorja első nemzetközi művésztelepe, a DunaArt.com. Ahogy a szervezők megfogalmazták: a szimpózium célja kapcsolatok teremtése, hazai és külföldi művészek találkozása, egyben az együttgondolkodás lehetőségének megteremtése. A rendezvény lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a társadalmi problémákat, az identitással kapcsolatos kulturális kérdéseket egy szélesebb, kreatív közös alkotás során tudják megvitatni a telep résztvevői. A szerdán és csütörtökön zajló egyéni bemutatkozó előadások és beszélgetések során az érdeklődők megismerkedhetnek a művésztelep alkotóival, a programot filmvetítések is színesítik. A tábort a Hullámhossz című kiállítás megnyitója zátja július 9-én, a somorjai református templomban, (tb) Látogatórekord a VOLT-on Sopron. Látogatórekord született a soproni VOLT Fesztiválon. A kedden kezdődött rendezvény 102 ezer vendéget fogadott. Az érdeklődés még a szervezők képzeletét is felülmúlta, akik a tavalyi 64-85 ezer után 90 ezret meghaladó látogatószámra számítottak. A magyar EU-el- nökség záróbulijának is számító fesztiválra Schmitt Pál köztársasági elnök is ellátogatott. A legnagyobb húzónevek Moby, a My Chemical Romance, a Sum 41, az Asian Dub Foundation és a Pendu- lom zenekar voltak. (MTI/ú) Az internetre kerül Goya Zaragoza. Francisco Goya spanyol festőművész teljes életműve felkerül a világhálóra, a projekt első részét már be is mutatták. A Goya Alapítvány zaragozai székhelyén ismertette a több száz alkotást tartalmazó internetes képkatalógust, amely többek közt azzal a céllal készült, hogy segítse a művész munkásságának tanulmányozását. A katalógus új ismeretekkel és felfedezésekkel szolgál a világhírű festőről, az alapítvány honlapján bárki hozzáférhet ezekhez. Az alkotások történetén túl műelemzéssel is szolgálnak, meg lehet tudni, mikor és hol szerepelt kiállításon a keresett mű, sőt az érdeklődők térkép segítségével megtudhatják, hol őrzik a festő műveit. A Goya en el mundo (Goya a világban) a közgyűjteményekben lévő alkotásokat veszi számba. A dokumentáció összeállításához az alapítvány mintegy háromszáz múzeummal és más intézménnyel fogott össze. (MTI) Moby (Képarchívum Pankovčín mágikus realizmusában mesterien és észrevétlenül keveredik múlt és jelen, végtelenített abszurd és pillanatnyi élettöredékek Václav Pankovčín regénye végre magyarul is megjelent JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Igen meglepő, hogy a tragikusan fiatalon, harmincévesen eltávozott, de mégis tekintélyes életművet maga után hagyó Václav Pankovčín szinte teljesen ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, s hazai magyar könyvkiadóink nem láttak benne fantáziát. Holott ahogy Ábrahám Barna írja a most Budapesten, a Magyar Napló gondozásában megjelent kötet utószavában, Pankovčín életműve bízvást tarthat számot a magyar olvasóközönség fokozott érdeklődésére. E sorok szerzője a kilencvenes évek legvégén, a szerző közvetlen halála után lefordította ugyan a Szép temetés lesz című kötet írásainak közel felét (amelyeknek nagy része az Irodalmi Szemlében meg is jelent), de mivel a megkeresett hazai kiadók sorra visszautasították, nem folytatta a szerző írásainak további fordítását. Több mint tíz évvel később (Pankovčín 1999 tavaszán hunyt el rövid, súlyos betegség után) a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, a Szlovák Tanszék tanára látott benne fantáziát, aki egyik szemináriumán a diákjaival fordíttatott Pankovčínt, majd maga is hozzálátott. Velem ellentétben ő szerencsével járt a Magyar Napló Kiadónál, s szinte egyidőben két Pan- kovčín-kôtet is megjelenhetett. A Szép temetés lesz (Bude to pekný pohreb) illetve a Három nő a diófa alatt (Tri ženy pod orechom). Az előbbi különleges szerkezetű elbeszéléskötet, az utóbbi a műfaji meghatározása szerint regény alig 80 oldalon. Ábrahám az elbeszéléskötet végén részletes tanulmányban adja Pankovčín magyar olvasatát, de egyúttal el is helyezi egyfajta közép-európai kontextusban, s mint jelzi, bár az elmúlt évtizedekben szép számmal jelentek meg szlovák irodalmi alkotások (évtizedekig a szocialista internacionalizmus hamis pátoszát is magukon viselve), de ezek többsége a mai irodalmi ízlés számára túlságosan távoli (vagy a sematizmus, vagy a ma már sokszor unalmasnak tetsző romantika és realizmus szokványos jegyeit viselik magukon lemoshatatla- nul), illetve a kortársak közül Ján Johanides, Pavel Vili- kovský, Dušan Šimko vagy Peter Pišťanek magyarul megjelent munkái képtelenek voltak áttörést elérni. Ide tartozik, hogy az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg Svetozár Húrban Vajanský 1884-ben írt Száraz hajtás (Suchá ratolesť) című regénye is, szintén Ábrahám fordításában, amely mű a szlovák olvasók előtt sem ismert túlságosan. Visszatérve Pankovčínhoz, az író 1968-ban született Ho- monnán, gyerekkorát egy kis zempléni faluban, Papházán Václav Pánkovi ín SZÉP TEMETÉS LESZ töltötte. Pozsonyban végzett újságíró szakon, majd a Smena és a Sme riportere lett. Mintha maga is érezte volna, hogy kevés idő szabatott neki, gyors egymásutánban jelennek meg a művei, előbb a Talán nem jöttem csak úgy c. novelláskötete (Asi som neprišiel len tak) 1992-ben, amelynek helyszíne egy fiktív kelet-szlovákiai falucska, Rantaprapa. Ez a fantasztikummal és mitikussággal megterhelt helyszín a későbbiekben is a pankovčíni világ alapvető alkotóeleme marad. Itt játszódik a két évvel később napvilágot látott Marakes is, ahogy a most magyarul megjelent két kötete is. Ezekhez a helyszínekhez kapcsolódik később egyetemi éveinek kollégiumi világa, nem véletlen, hogy a Szép temetés lesz-ben ez a két világ olyannyira harmonikusan tud összevegyülni. A minden korban világvéginek tűnő, a modern életviteltől annyira távoli keleti falvak szürrealista ködbe burkolt világa, és a széthulló szocialista rendszer szétmállóban lévő kollégiumainak mindennapjai. Az egyetemi évei alatt játszódik A sarki pillangó 3x4 terület (Polárny motýľ 3x4) és életében megjelent utolsó regénye, A K-85. Történet a szétrombolt hangyaösvényről (K-85. Príbeh o prerušenej mravčej ceste), amely már címében is utal az író végzetes betegségére és panteisztikus világfelfogására. Pankovčín mágikus realizmusában mesterien és észrevétlenül keveredik múlt és jelen, valóság és misztikum, végtelenített abszurd és pillanatnyi élettöredékek. A Szép temetés lesz hosszabb elbeszéléseit miniatűr hangulatképek kötik össze, míg a Három nő a diófa alatt akár Marquez Száz év magány című világhírű regényének ikertestvére is lehetne. Három generáció, akik mint Csehov nem erre a világra való hősei, a csodát várják, de semmit sem tesznek érte, csak sodródnak az árral. Három nő, három nemzedék kísértetiesen azonos életútja, mindenféle konklúzió levonása nélkül. Ha szeretik Gabriel Garcia Marquezt, Bodor Ádámot vagy Grendel Lajost, akkor vélhetően nagyon szeretni fogják Václav Pankovčínt is.
