Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-29 / 175. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 29. www.ujszo.com Ciprus lehet a következő Nicosia. Lemondott tegnap a ciprusi kormány, hogy átalalö'thatóvá váljon a kabinet. Az átalakításra súlyos belpolitikai válság közepette került sor, mi­után július 12-én egy kato­nai támaszponton több mint kétezer tonna lőpor és lőszer robbant fel, 13 em­ber halálát okozva és meg­bénítva az ország legna­gyobb elektromos erőmű­vét. Ezrek követelték a kormány menesztését. A Moody's szerdán két foko­zattal, A2-ről Baal-re ron­totta a ciprusi államkötvé­nyek osztályzatát. Szakér­tők szerint Ciprus lehet a következő, uniós segélyre szoruló tagország. (MTI) Sikeres offenzíva Bengázi. Sikeres offen- zívát indítottak tegnap a lí­biai felkelők a nyugati or­szágrészben, hogy biztosít­sanak maguknak egy fon­tos utánpótlási vonalat a tunéziai határvidéken. A támadásban több száz fel­kelő vett részt, és két várost is elfoglaltak. A felkelők vezetője közölte, lejárt an­nak az ultimátumnak a ha­tárideje, amelyet az Átme­neti Nemzeti Tanács (ÁNT) adott Moammer Kadhafi­nak: ha távozik a hatalom­ból, nemzetközi felügyelet alatt továbbra is Líbiában élhet. Ez az ajánlat már nem érvényes. (MTI) Mubarakot Kairóba viszik Kairó. Bírósági tárgya­lására Kairóba szállítják HoszniMubarakvolt egyip­tomi elnököt, akit korrup­cióval és 900 tüntető meg­gyilkolásának elrendelésé­vel vádolnak. Korábban el­terjedt, hogy romlik Muba­rak állapota, és az augusz­tus 3-ra kitűzött tárgyalást elhalasztják vagy Sarm-es- Sejkben tartják meg, ahol most kezelik. (MTI) Gorbacsov felelőssége Vilnius. Audronius Azubalis litván külügymi­niszter európai elfogatópa­rancsot adatna ki Mihail Gorbacsov volt szovjet ál­lamfő ellen, mondván: a vilniusi véres éjszaka ügyében legalább tanúként meg lehetne hallgatni. Az 1991 januári eseményekre utalt, amikor a helyi tévé­tornyot kommandósok ost­romolták meg, s a tornyot védő tömegből 14 ember életét vesztette. Litvánia 1990 márciusában kiáltot­ta ki függetlenségét, hir­dette meg elszakadását a Szovjetuniótól. (MTI) Miért tartott 15 helyett 90 percig a kommandósok útja, miért nem volt helikopter, miért romlott el a hajó? Felkészületlen a norvég rendőrség Mindenki az oslói robbantás helyszínén volt. A szigetről érkező se­gélyhívásokat eleinte nem is fogadták. (TASR/AP-felvétel) Aligha lesz per 2012 előtt Oslo. A kettős merénylet gyanúsítottjának, a tetteit beismerő Breiviknek a pere nem kezdődhet meg 2012 előtt. „Remél­jük, hogy a jövő év folyamán meg tudunk szervezni egy pert” - mondta Tor Aksel Busch királyi ügyész a közrádiónak. „A vádirat nem lesz kész az év vége előtt, ebből kell kiindulni.” Vádemelésre csak a vizsgálat lezárása után kerülhet sor a norvég jogrend szerint. A vizsgálat pedig „igen következetes és igénybe vevő, a rendőrségnek időre van szüksége”. (MTI) Oslo. Egyre többet ma­gyarázkodik a norvég rendőrség, s egyre keve­sebben hisznek neki. Egyre többen kérdezik, miért nem vállalja valaki a felelősséget azért, hogy több mint másfél óráig tartott, amíg a komman­dós egység elérte a múlt pénteki tömegmészárlás helyszínét, Utoya szige­tét. És egyre többen vélik úgy: e felkészületlenség miatt fejeknek kellene hullaniuk. ÖSSZEFOGLALÓ Anders Behring Breivik más­fél órán át lövöldözhetett sza­badon - ennyi időbe telt, amíg az első riasztás után a kom­mandósok odaértek a főváros­tól, Oslótól 40 km-re lévő szi­getre. Tragikomédiába illő epi­zódok után, hiszen az utat nem helikopterrel tették meg, ahogy az ilyen bevetéseknél máshol normális, hanem kocsi vitte őket a vízpartig, ahonnan némi várakozás után hajóval tették meg az egyperces utat az 550 méterre lévő Utoyára. Egyszerű ez sem volt, mert út közben a hajó lerobbant, így a kommandósokat végül a civü mentőegység kísérte a tömeg­gyilkosság helyszínére. Anders Snortheimsmon, a Delta Force (DF) egységének parancsnoka szerdán azt állítot­ta, az üzemképtelenné vált hajó nem hátráltatta jelentősen a szigetre érkezésüket. De mint kiderült, mire a DF odaért, már egy „médiahelikopter” körözött a sziget fölött. Marius Arnesen, a NRK tv-állomás operatőre az AP-nek elmondta: helikoptere este 6 óra és 6 óra 10 perc között érkezett a sziget légterébe. Az első rendőrök 6 óra 25 perckor érték el Utoyát. Amikor az első segélyhívás befutott Oslóba, a rendőröket még a kormányzati negyed biz­tosítása kötötte le. Az utoyai ri­asztás után - a rendőrség szóvi­vője szerint - „azonnal gépko­csikba pattantak”. Rendelkezé­sükre állhatott volna egy heli­kopter is, de annak legénysége szabadságon volt. A sajtótudó­sításokból viszont kiderül: ez az „azonnal” is sokáig tartott. Az első pánikszerű segélyhívások Utoyáról akkor futottak be a központba, amikor Oslóban mindenki az első, 8 halálos ál­dozattal járó merényletre kon­centrált. Túlélők elmondták, az is hosszú időbe telt, amíg tudtak valakivel beszélni: a segélyköz­pontok eleinte minden olyan bejelentést elutasítottak, amely nem az oslói robbantással volt kapcsolatban. Egyre erősebb a vélekedés: a norvég különleges erők nincse­nek felkészülve a hasonló vész­helyzetek elhárítására. Egy pél­da: Sturla Henriksbo rendőrsé­gi szóvivő a nyilvánosság előtt azzal védte a mundér becsüle­tét, hogy egész Norvégiának - a maga 1750 kilométeres hosszá­val és több mint 50 ezer szigeté­vel - mindössze egyetlen négy­üléses mentőhelikoptere van. A négy ülésből kettő a pilótáké, egy pedig a kísérőé, így kom­mandósoknak végképp nincs rajta hely. Mads Andenas jo­gászprofesszor - akinek az uno­kahúga csak a sövénybe bújva élte túl Breivik ámokfutását - úgy véli, a kommandósoknak 15 perc alatt el kellett volna ér­niük Utoyára. Ha ez megtörté­nik, sok gyermeknek nem kel­lett volna meghalnia. „Most befejeztem” - a VG norvég lap szerint ezek voltak Breivik első szavai, amikor a rendőrök őrizetbe vették. A lap szerint Breivik ezután egyfoly­tában beszélt, de a cikkből nem derül ki, miket mondott. Az NTB hírügynökség szerint má­sodpercekkel az őrizetbe vétel előtt az elitegység tagjai már célba vették a férfit, hogy ár­talmatlanná tegyék vagy megöl­jék. Amint az egyik rendőr meggyőződött arról, hogy Brei- viknél nincs fegyver, és nincs rajta robbanószerkezet, a tűz- parancsot az utolsó pillanatok­ban visszavonták. A rendőrség tegnap bejelen­tette, véget ért az eltűntek ke­resése az Utoya sziget körül, ahol Breivik 68 ember életét ol­totta ki. (MTI, NOL, ű) Jogi felelősségre vonást szeretne a Fidesz a magyar államadósság növekedéséért Levadásznák Medgyessyt, Gyurcsányt és Bajnait MT1-HÍR Budapest. Jogszabályt is módosítana a fő kormányerő, hogy elkaphassa a volt szocia­lista kormányfőket. A Fidesz ugyanis kezdeményezni fogja, a parlament alkotmányügyi és számvevőszéki bizottsága vizs­gálja meg, hogy a jelenlegi jog­szabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi következmé­nyek és felelősség megállapítá­sára. Ezt Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője je­lentette be tegnap. Hozzátette: ha nem, kérni fogják, a két tes­tület gondoskodjon arról, hogy „a jövőben ez így legyen”. Sze­rinte erre különös alkalmat ad - az adósságféket is magában foglaló - új alaptörvény elfo­gadásából adódó jogszabály­alkotási kötelezettség. A 2002-2010 közötti állam­adósság-növekedés okait vizs­gáló parlamenti albizottság a politikai mellett a jogi felelős­ség megállapítását is szüksé­gesnek látja, az erről szóló je­lentés elfogadása vasárnap tör­ténhet meg - jelezte az albi­zottság alelnöke. Szijjártó megerősítette azt az álláspontját, hogy a szocia­lista kormányok rossz gazda­ságpolitikai döntései vezettek az államadósság drámai mértékű növekedéséhez, ezzel az előző kabinetek bűnt követ­tek el, amelynek következmé­nyeit minden magyar ember, család ma is viseli. Szijjártó a felelősök között név szerint említette Med- gyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kor­mányfőket. Szerinte az akkori pénzügyminiszterek felelőssé­ge is megkerülhetetlen. Hashim Thaci kormányfő szerint Belgrad szítja az erőszakot a szerbek lakta járásokban Álarcos szerbek gyújtogattak Észak-Koszovóban — Megígérték a NATO-erők: mindenképpen garantálják a rendet (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pristina. Amerikai békefenn­tartók ellenőrzik tegnap reggel óta a forgalmat azon a koszovói határátkelőn, amelyet előző este gyújtottak fel koszovói szerbek, amiatt tiltakozva, hogy koszovói albán kommandósok próbálták elfoglalni a létesítményt. Kedden hajnalban Hashim Thaci kormányfő utasítására a koszovói rendőrség különleges egységei megpróbálták elfog­lalni a jarinjei és a bmjaki határ­átkelőt, hivatalos magyarázat szerint azért, hogy megakadá­lyozzák a szerb áruk importját Koszovóba. A pristinai sajtó sze­rint ez a koszovói kormány első próbálkozása volt arra, hogy ki­terjessze hatalmát Koszovó egész területére. A kísérlet azonban a térségben egy tömb­ben élő szerbek heves ellenál­lásba ütközött, s csak a bmjaki átkelőt sikerült elfoglalniuk. Szerda este, miután a különle­ges egységek visszavonultak, ál­arcos szerb fiatalok kb. kétszáz fős csoportja felgyújtotta a jarin­jei átkelőt, megfutamították a hátrahagyott rendőröket, s állí­tólag lövések is eldördültek. Thaci azzal vádolta tegnap Belgrádot, hogy szítja az erősza­kot a szerbek lakta Észak-Koszo­vóban. Azt állította, az inciden­sekért a Szerbia által létreho­zott párhuzamos hatalmi struk­túrák felelősek. Thaci leszögez­te, a koszovói rendőrség és a KFOR a továbbiakban is ellenőr­zése alatt fogja tartani a brnjaki átkelőt, és vissza akar térni a má­sikra is. „Kizárt a kompro­misszum” - szögezte le Thaci, s hozzátette: az Észak-Koszovó elszakítására irányuló belgrádi kísérlet kudarcot fog vallani. Felszólította a lakosságot, őrizze meg nyugalmát. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvise­lője tegnap telefonon beszélt Thacival és Borisz Tadics szerb elnökkel, és elítélte az erőszak­cselekményeket, valamint ag­godalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. Felszólította Belgrádot és Pristinát: térjenek vissza a párbeszédhez, és hala­déktalanul rendezzék a megol­datlan kérdéseket. Az ENSZ BT tegnap zárt ülésen tájékozódott a kialakult helyzetről. (MTI, ú) Brit sajtóbotrány Megkezdődött a vizsgálat London. Egy vezető bíró irá­nyításával tegnap hivatalosan megkezdődött a magántelefo­nok tömeges lehallgatásával kapcsolatos vizsgálat. A Brian Leveson által vezetett bizottság az első szakaszban a brit sajtó­szabályozásra, valamint a poli­tika és a sajtó kapcsolatára irá­nyuló felmérést végez. Az első meghallgatások szeptemberben várhatóak, s a bizottságnak 12 hónap áll rendelkezésére, hogy vizsgálatát lezárja, és ajánlásait megfogalmazza. David Came­ron kormányfő szerint a cél az, hogy a brit sajtó őrizze meg sza­badságát, sokszínűségét, füg­getlenségét a kormánytól, ugyanakkor a legmagasabb szintű etikai és szakmai normá­kat is érvényesítse. A bizottság­nak jogában áll beidézni bárkit, s Leveson reményét fejezte ki, hogy az érintettek önszántukból is segíteni fogják a vizsgálatot, melynek előzménye a legsúlyo­sabb brit sajtóbotrány. Rupert Murdoch sajtómágnás globális médiabirodalmának legna­gyobb - azóta meg is szüntetett - vasárnapi lapja, a News of the World tömegesen hallgatott le magántelefonokat, tört fel üze­netrögzítőket. így például meg­gyilkolt kislányokét, valamint a 2005. július 7-ei, 52 emberéle­tet kioltó londoni terrormerény­letben meghaltak szeretteinek és az iraki, afganisztáni fronto­kon elesett brit katonák hozzá­tartozóinak mobiljait is feltörte és lehallgatta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom