Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-25 / 171. szám, hétfő

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 25. www.ujszo.com A hitel arat befolyásolja az is, kitől veszik fel Veszélyes adósságcsapda HORBULAK ZSOLT Az elmúlt napokban Olasz­ország megingott. A hitelező­ket most kezdte el zavarni az éves gazdasági összteljesít­ményhez (GDP) viszonyított 120%-os eladósodottsági ráta. A mediterrán uniós tagállam mindig is a legeladósodottabb európai államok közé tarto­zott. Tulajdonképpen már az eurózónához való csatlakozás­kor, akárcsak Belgium, kivételt kapott. Nem véletlen, hogy a másik említett országot úgy is emlegetik, mint az adósság- csapdába kerülő következő ál­lamot. A krízisgócokat figyelve meg lehet állapítani, hogy gondok ott vannak, ahol magas az eladósodottsági ráta. Amíg az előbbi két ország esetében az állam eladósodottsága érte a kritikus szintet, addig Spa­nyolországban és Írországban a lakossági hitelezés mértéke okozza a bajokat. A magas ál­lamadósság azonban önmagá­ban még nem jelenti, hogy a hi­telezők aggódni kezdenének a pénzük miatt. Alaptétel, hogy minél jobban el van valaki adósodva, annál magasabb kamatot kell fizet­nie. Úgy is lehet fogalmazni, hogy az adósságszolgálat ter­hei exponenciális, azaz gyorsu­ló ütemben nőnek. Ezt az összefüggést a görögök eseté­ben úgy kívánják megkerülni, hogy az országnak nem piaci árazással, nagyon magas ka- matszint mellett, hanem közös uniós tehervállalással, ala­csony kamatozással nyújtanak hitelt. Hogy egy ország milyen áron jut kölcsönhöz, befolyá­solja az is, kitől veszi fel. Hiába éri el Japán államadóssága a GDP 200%-át, ha ezt jelentős mértékben belső forrásból, ál­lampolgárainak a megtakarítá­saiból tudja fedezni. Japánt az is segíti, hogy ott igen alacsony az általános kamatszint. Az általánosan elterjedt, a gazdasági teljesítményhez vi­szonyított 60%-os eladóso­dottsági ráta sem kőbe vésett szabály, csupán egy szokásjo­gon alapuló határvonal. Példá­ul az Egyesült Államok nettó ál­lamadóssága még befér a léc alá, ellenben abszolút összegét tekintve már nyugtalanító. A 60% a fejletlenebb országok esetében, mint Szlovákia, szintúgy nem mérvadó. Sőt, a GDP-hez mérten csupán 60%-os adóssággal rendelke­ző, fejlettnek tekinthető Spa­nyolország szintén sodródik a veszélyzóna felé. Visszakanya­rodva Szlovákiához, az eladó­sodottság csupán 45% környé­kén áll, a szakemberek véle­ménye szerint viszont a növe­kedési üteme okoz gondokat. Érdekes tény, hogy az Európai Unióban a legalacsonyabb ál­lamadóssággal Észtország, Lu­xemburg, Románia és Bulgária rendelkezik. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Éremeső a Šariš sörcsaládnak Brüsszel. A Brüsszelben rendezett Monde Selection rangos nemzetközi verse­nyen aranyéremmel díjazták a Šariš 11 fokos barna sörét, a kelet-szlovákiai márka 10-es és 12-es söre pedig ezüstérmet kapott. A dél-af­rikai SAB társaság csoport­jába tartozó hazai sörféleség ezzel a világ legszínvonala­sabb termékei közé került, ugyanis az 50 éves múltra visszatekintő Monde Selec­tion célkitűzése, hogy a fo­gyasztóknak jelezze, épp melyik termék méltó a fi­gyelmükre. (ú) Megszüntetnék a minimálbért Pozsony. Bekeményítettek a munkáltatók. Martin Hošták, a Munkáltatók Or­szágos Szövetségének a titká­ra múlt héten még csak azt ja­vasolta, hogy az állam jövőre ne növelje a minimálbért, leg­újabb nyilatkozatában azon­ban - legalábbis hosszú távon - már a megszüntetését java­solja. „A minimálbér negatív hatással van a munkapiacra” - vallja Hošták. Ezzel egyetért a munkaügyi minisztérium is, Jozef Mihál tárcavezető sze­rint azonban ennek az egyik feltétele az adóbónusz beve­zetése lenne. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8827 Lengyel zloty 3,9815 Cseh korona 24,408 Magyar forint 266,65 Horvát kuna 7,4620 Román lej 4,2305 Japán jen 112,83 Svájci frank 1,1789 Kanadai dollár 1,3658 USA-dollár 1,4391 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,38 25,21-23,74 281,25-257,03 OTP Bank 1,48-1,39 25,14-23,69 275,43-259,58 Postabank 1,49-1,39 25,29-23,58­Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 25,09-23,69 279,41-255,35 Tatra banka 1,47-1,40 25,07-23,80 277,91-256,79 Dexia banka 1,46-1,39 25,05-23,78 274,90-260,96 Általános Hitelbank 1,48-1,40 25,14-23,75 279,75-255,65 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A kamatszint módosításáról a bankoknak jövőre korábban kellene tájékoztatniuk az ügyfeleiket Újabb könnyítések a hiteleseknek A pénzügyminisztérium a jövő évtől az eddigieknél szigorúbb védelmet kíván biztosítani a bankhite­leseknek (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. A banktörvény ugyan legutóbb idén ta­vasszal, április elsejétől módosult, a pénzügymi­nisztérium azonban máris egy újabb módosításjavas­laton dolgozik, amely a tervek szerint jövő január­tól lépne életbe, és az ápri­lisi változásokkal szem­ben már azokat is érinte­né, akik korábban vettek fel hitelt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a pénzügyminisztérium tervei valóra válnak, akkor jövő januártól a pénzintézeteknek a kamatszint módosításáról mi­nimum két hónappal a módosí­tást megelőzően tájékoztatni­uk kellene az ügyfeleiket. Ezeknek így elegendő idő állna a rendelkezésükre ahhoz, hogy felmérjék, más bankok nem kí- nálnak-e alacsonyabb kamato­kat. Ráadásul a kamat lekötési idejének a lejártát követően minden ügyfélnek joga lesz díjmentesen visszafizetni a hi­telt. A pénzügyminisztérium abban bízik, hogy az új szabá­lyok még kiélezettebb konku­renciaharchoz vezetnek majd a jelzálogpiacon, amiből az ügy­felek profitálhatnak. Hasonló szabályokat ugyan már az ápri­lis elsejétől érvényes törvény- módosítás is tartalmaz, ez azonban csak az új hitelekre érvényes, vagyis abban az esetben, ha valaki április elseje előtt vett fel kölcsönt, arra az új szabályok nem vonatkoznak. A most tervezett újítások jö­vőre már az összes olyan hitel- felvevőre érvényesek lenné­nek, akik a jelzáloghitelüket vagy egyéb lakáshitelüket tör­lesztik. Ez utóbbiak alatt az olyan fogyasztási hiteleket ér­tik, amelyeket lakásvásárlásra vettek fel, és ingatlannal ke­zeskednek értük. Több bank ugyanis szívesebben nyújt a klasszikus jelzáloghitelek he­lyett fogyasztási hiteleket, mi­vel ezek finanszírozásához nem kell jelzálogleveleket ki­adniuk. Részletesebb tájékoztatás várható Az új szabályok szerint min­den ügyfélnek pontosan tudnia kellene azt is, hogy miből tevő­dik össze a kamata, amit a bank felszámol neki. A pénzügymi­nisztérium által tervezett sza­bályok ugyanis nem elégsze­nek meg azzal, hogy a bank a kamat végösszegét közölje az ügyféllel, hanem azt is meg­szabnák, hogy a bankok ezt bontsák le az egyes tételekre. Ennek köszönhetően az ügyfél könnyebben felmérheti majd, hogy a kamat lekötési idejének a lejártát követően a bank azért emeli a kamatot, mert nőtt a kamatszint, vagy csak azért, mert a nyereségét kívánja így növelni. Régebbi kamattámogatások Változásra számíthatnak azok is, akik 2003. július elseje előtt vették fel az államilag do­tált jelzáloghitelüket. Mivel abban az időben a jelzáloghite­lek kamatai még rendkívül ma­gasak voltak, az állam kamat- támogatással próbálta meg rá­venni az embereket a hitelfel­vételre. Az akkori szabályok szerint a hitelt felvevők a tör­lesztési időszak egészére 5 szá­zalékos kamattámogatást kap­tak. A jelenlegi szabályok sze­rint ez azonban csak akkor jár nekik, ha a hitelüket nem viszik át más bankba. A pénzügyminisztérium sze­rint a bankok ezt használják ki, amikor az üyen ügyfeleknek magasabb kamatot szabnak, mint a többi, állami kamattá­mogatással nem rendelkező ügyfélnek. Akik például még ma is 5 százalékos kamattámo­gatásra jogosultak, azoknak el- vüeg semmilyen kamatot nem kellene fizetniük, a pénzintéze­tek azonban az ilyen ügyfélnek többnyire felemelik a kamatot, hogy legalább egy minimális összeget kisajtoljanak belőle. A pénzügy ezen szeretne változ­tatni, a jövő évtől így ezek az ügyfelek is átvihetik majd a számláikat egy másik bankba, persze csak azzal a feltétellel, hogy az új kamatszint alacso­nyabb lesz, mint a korábbi banknál. Ezzel párhuzamosan nem hosszabbíthatják majd meg a futamidőt. Áz állam a felsorolt intézkedéseknek kö­szönhetően jelentős megtaka­rításokra számít. Segítettek a fiatalokon Az idén áprilisban életbe lé­pett módosítások közül az egyik legjelentősebbnek egyéb­ként az számít, amelynek kö­szönhetően az állam kevésbé szigorú az államilag dotált jel- záloghiteleket igénylő fiata­lokkal szemben. Míg a házas­párok, élettársak esetében ko­rábban mindkét felet külön-kü- lön bírálták el, április elsejétől a kettejük közös bevételeit ve­szik figyelembe, így több olyan pár is hitelhez juthat, akik ed­dig erre nem voltak jogosultak. Korábban a dotált hitelt csak azok a párok igényelhették, akiknél a férj és a feleség is 35 évnél fiatalabb volt, a bevétele­ik pedig külön-külön nem ha­ladták meg az átlagbér 1,3-szo- rosát. A korhatár ugyan nem változott, vagyis továbbra is mindkét félnek 35 év alattinak kell lennie, az új szabályok sze­rint azonban a bevételeiket már közösen bírálják el. A hi­telre így azok a fiatal házaspá­rok, élettársak jogosultak, akiknek a közös bevételeik nem haladják meg az átlagbér 2,6-szorosát. (mi) Egyhektárnyi erdő - korától függően - akár 50-70 tonna szennyező anyag lekötésére is képes Életkömyezetünk megbízható őrzői az erdők KOHÁN ISTVÁN A tudományos kutatások be­bizonyították, hogy a technika gyors fejlődése sok esetben az emberiség életkömyezetének jelentős romlásához vezethet. A környezetkárosító hatások gyakran már olyan jellegűek, hogy akár az emberiség létét is fenyegethetik. Ebből a megál­lapításból kiindulva az Erdők Nemzetközi Évének irányelvei szerint arra kell törekedni, hogy a gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődés életkörnyeze- tünkjavulását eredményezze. Tudományos kutatásaink eredményei bebizonyították, hogy az erdők, facsoportok, sőt bizonyos esetekben a magányos fák (ún. szoliterek) olyan rend­kívüli tulajdonságokkal rendel­keznek, melyek döntő szerepet játszanak a bioszféra alakulá­sában. A Stockholmban meg­rendezett világkonferencia programjainak értelmében az illetékes szerveknek olyan gaz­daságpolitikát kell folytatniuk, amely biztosítja az erdők terme­lői, vagyis materiális szerepé­nek összehangolását azok im- materiális, tágabb értelemben össztársadalmi szerepének mi­nél tökéletesebb kihasználásá­val. Ezen meghatározás alatt el­sősorban az erdők környezet­védelmi és -alakító, valamint egészségügyi, kulturális, eszté­tikai, művelődési stb. jelentő­ségét emeljük ki. A tudományos kutatók bebi­zonyították, hogy az említett immateriális funkciók Szlová­kia erdeire is teljes mértékben vonatkoznak. Különösen érvé­nyes ez a megállapítás az ország iparosított és urbanizált terüle­teire, melyeknek volumene ál­landóan növekszik. Tudomá­nyosan bizonyított tény, hogy az egy hektár fával borított terü­let azonos termőhelyi viszo­nyok között, a fafajtól és az erdő szakmai állapotától függően gyakran akár tízszer több lét- fontosságú oxigént termel, mint az egy hektárt kitevő mezőgaz­dasági terület. Egy köbméter erdei levegő a kutatások szerint csaknem hetvenszer kevesebb kórokozó mikroorganizmust termel, mint pl. a városok vagy ipartelepek levegője. A növé­nyek, így a fák is ún. fitoncído- kat termelnek és bocsátanak a levegőbe, melyek az ember egészségére ártalmas mikroor­ganizmusokat is képesek el­pusztítani, lombkoronájuk pe­dig képes a felületén nagymér­tékben megkötni a levegőben jelenlevő szennyező anyagokat. Az egy hektár területet borító erdő, illetve facsoport, korától, a fafajtól, valamint szerkezeté­től függően 50-70 tonna szennyező anyag lekötésére is képes. Ugyancsak nem elha­nyagolható az a tény sem, hogy az erdők, facsoportok jelentő­sen csökkentik a korunkban lé­nyegesen megerősödött zajt is. Fontos ez mindenekelőtt a lakó­telepeken, ahol az emberek nyugalmat keresnek. Hasonló­an nagy jelentőséggel bír a zaj megszüntetése, illetve csökken­tése az üdülőövezetekben. A közzétett adatok alapján nem kétséges, hogy Szlovákia erdei - természetesen a megfelelő erdőművelési eljárások alkal­mazása esetén - teljesítik kör­nyezetvédelmi feladatukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom