Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-25 / 171. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 25. www.ujszo.com Az EU szabályai értelmében két óránál hosszabb késedelem esetén a légitársaság köteles ételt, italt biztosítani az utasoknak Minden negyedik charterjárat késik Könnyen megeshet, hogy a vártnál tovább kell időznünk a reptéren (Vladimír Šimfčekfelvétele) Mentőöv és imázs Gyengülhet a pozíciónk Pozsony. Ha a képviselők nem adják hozzájárulásukat az új mentőövben való szlovák részvételhez, az nagyon kínosan érintetné az ország uniós imázsát. Kormányzati források szerint egy ilyen „bakit” nagyon nehezen tudna kimagyarázni a kormányfő és a pénzügyminiszter brüsszeli tárgyalásain. Az euró megmentését a szlovák nem egyébként nem kaszálná el - hozzájárulásunk csak 1 százalék körüli ám elemzők szerint Szlovákia jövőbeni politikai és gazdaságpolitikai pozíciói meggyengülhetnének. Külföldi elemzők például már hetekkel ezelőtt arról írtak, hogy az euró csődje esetén a németek egy „északi euró” bevezetését terveznék (az új zónának a déli, problémás államok nem lennének részei), ám a szlovák akadékoskodás miatt ebben nem számolnak a pénzügyileg és gazdaságilag egyébként viszonylag fegyelmezetten viselkedő Szlovákiával. (MSz) Pozsony. Több órás várakozás a reptéren, fáradtság, idegeskedés - sok turista nyaralása ilyen élményekkel kezdődik, vagy ér véget. A fővárosi reptérről induló charter repülőjáratok körülbelül negyede késik - derül ki a cseh Travel Service légitársaság adataiból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Épp ez a cég biztosítja a legtöbb szlovák utazási iroda számára a légi összeköttetést. A Travel Service hetente átlagosan 85 járatot indít Szlovákiából, ezek 80 százalékát Pozsonyból, a maradék 20 százalékot Kassáról, Poprádról vagy Szliácsról. A statisztikai adatok szerint a május elejétől július 7-éig indított járatok 74 százaléka időben indult, a maradék 26 százalék késett. „A járatok közel 15 százaléka ráadásul egy óránál kevesebbet késett” - állítja Vladimíra Dufková, a Travel Service szóvivője. Ezen a statisztikán jelentősen ront az egy héttel ezelőtti járat Bur- gaszba, amely öt órát késett. Egy másik gép Antalyába 4,5 órás késéssel indult útnak, a következő járatra pedig öt órát vártak az utasok. A járatok késésének különböző oka lehet. „Időjárás, műszaki hibák vagy sztrájk, mint például Görögország esetében, mindez befolyásolja a menetrendet” - mondta Dufková. Az is előfordulhat, hogy a kisebb repülőtereken olyan nagy a forgalom, hogy akár egy órát is várni kell, míg a repülő megkapja a felszállási vagy leszállási engedélyt. Elég, ha csak egyetlen repülő nagyobb időcsúszásba kerül, ez automatikusan befolyásolja a többi járatot is. „Kevés olyan ágazat van, mint a légi közlekedés, amely olyan érzékeny a változásokra, az időjárásra, a politikai vagy szociális helyzetre” - állítja Dana Madunická, a pozsonyi M. R. Štefánik Repülőtér szóvivője. Két óránál is nagyobb késések esetén az Európai Unió szabályai szerint az utasoknak kötelesek ételt, italt biztosítani. Madunická szerint viszont a turisták nagyon gyakran összetévesztik a légitársaságok és a repülőtér kötelességeit. Minden ilyen juttatásért ugyanis a légi- társaság a felelős. „A repülőtér biztosítja ugyan az ételt vagy a frissítőt, de mindig a légitársaság megrendelésére” - hangsúlyozta Dana Madunická. (dem) RÖVIDEN Mesežnikov a romapolitikáról Pozsony. Nem egységes a kormánykoalíció fellépése a romakérdés kezelésében - véli Grigorij Mesežnikov. A politológus szerint Rudolf Chmel (Híd) miniszterelnök-helyettes, a munkaügyi tárca és a belügyminisztérium hozzáállásában különbségek tapasztalhatók. Éppen ezért Mesežnikov kollégáival, az IVÓ közéleti kutatóintézet munkatársaival együtt 2,75-ös osztályzatot adott a kormánynak az emberi és kisebbségi jogok terén 2011 első felében végzett tevékenységéért. A szakértők szerint a korábbi időszakhoz képest javulás tapasztalható. Ha azonban a kabinet továbbra sem fog egységesen fellépni, és sérülni fog az egyenlő bánásmód elve, kritikus értékelésre számíthat. (TASR) Fico „bízik” a Radičová-kormányban Pozsony. Semmi remény arra, hogy a lakosság 2012-re végre fellélegezhessen a kormány megszorításaitól - nyilatkozta Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke a Pravda napilap szombati számában megjelent interjúban. A volt kormányfő elismerte, ő maga sem számított arra, hogy a Radičová-kormányban „ilyen rövid idő alatt ilyen tökéletes lesz a káosz”. Fico leginkább azt rótta fel a kabinetnek, hogy szerinte egy év alatt 5 ezerről 5700 euróra nőtt az egy főre jutó adósságunk, noha a gazdaság már a fellendülés jeleit mutatja. Problémásnak tartja a magas inflációt és a reálbérek csökkenését is. „Mindezek ellenére túl optimista lennék, ha azt állítanám, hogy a jelenlegi kormány nem húzza ki a választási időszak végéig” - állítja Fico. (P) 2014-ig több kisebb tömörülés is eltűnhet, Belousovová és Matovič hozza az új kihívókat Két választás között alszanak a kis pártok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Másfél évvel a választások után a kis pártok egyre inkább veszítenek aktivitásukból, közülük néhány a jelek szerint meg sem éri a 2014-es választásokat. Hiányzik a motiváció, több párt a weboldalát sem frissítette jó ideje. Mások szokatlanul aktívak, a HZDS és az MKP, bár a parlamentbe nem jutottak be, továbbra is tevékenyek. Ritkábban ugyan, de hallat magáról az SDĽ is. A HZDS internetes oldalát kormányellenes karikatúrák és Vladimír Mečiar öninterjúi tarkítják, melyekben az aktuális politikai eseményeket értékeli, és a visszatérését hirdeti. Az MKP szintén többféle aktivitást fejt ki, az aktuális, szlovákiai magyarságot vagy a déli régiókat érintő hírekre rendszeresen reagál. Az MKP kis pártnak egyébként nem nevezhető, már csak azért sem, mert élő struktúráik vannak a déli járásokban, ez pedig a kisebb pártokról (a HZDS-t leszámítva) általában nem mondható el. A szlovákiai magyar kétpárt- rendszer konfrontativ jellegű politikáját képviselő MKP jövőbeli helyzete két dolgon múlik, nyilatkozta lapunknak Ravasz Ábel. „Az egyik, hogy mennyire sikerül a Hídnak kooperatív módon sikereket elérnie és mennyire sikerül ezt jól kommunikálnia, másrészt az MKP által a választások óta is megtartott konfrontativ nyelvezet mennyire bizonyul vonzónak a továbbiakban” - állítja a politológus. Az 5%-os küszöbről álmodó kis pártok helyzete nem egyszerű. .Azoknak a pártoknak, melyek nem tudnak egyfajta tömegigényt kielégíteni, aránylag kis esélyük van arra, hogy bejussanak a parlamentbe. Nagyon nehéz a semmiből olyan erőt létrehozni, ami ezt a küszöböt meg tudja haladni” - vélekedik Ravasz. Szerinte sok kis párt a normatíva, azaz az állami támogatás megszerzését veszi célba. Ehhez a választásokon ugyanis elégséges a 3%-os küszöböt elérni. Ez az a célkitűzés, amely a leginkább segít a mikropártok fennmaradásában. A motiváció hiányáról beszél Jozef Grapa, az Ivan Gašparovič jelenlegi köztársasági elnök által alapított HZD elnöke is, elismerve, hogy ha nem lesznek előrehozott választások, 2014-ben talán már nem fog létezni a HZD. A tavaly novemberi önkormányzati választások óta szinte semmit sem lehetett hallani a Zuzana Martináková-féle Szabad Fórumról sem. A következő választásokon a jelek szerint sok párt fogja alulról ostromolni a parlamenti küszöböt. Mivel Anna Belousovová kivált az SNS-ből, és megalapította az NAS-t, így Slotáék támogatottsága is csökkenhet, bár ezt a legutóbbi felmérések nem támasztják alá. Majdnem biztosra vehető, hogy Igor Matovič is megalapítja saját pártját, jelenleg az aláírásokat gyűjti. (SME, bm) Anna Belousovová új pártja egyelőre nem szorongatta meg az SNS-t (SITA-felvétel) Tusnádfürdőn Orbán Viktor az összenövő, erős nemzetről beszélt A szavazati jogról is egyeztettek Az MKP elnöke szerint Chmel hivatala a bizalmatlanság légkörét erősíti Berényi: politikai hiba a nyilatkozat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tusnádfürdő. A legfontosabb nemzetpolitikai kérdéseket tekintette át Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyar vezetőkkel - köztük az Magyar Koalíció Pártjának képviselőivel - szombaton Tusnádfürdőn a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen; különös hangsúlyt helyeztek a kedvezményes honosítás és a szavazati jog kérdésére. A miniszterelnök sajtóstábja szerint a jelenlévők egyetértettek a határon túli magyarok szavazatijogának biztosításában. Berényi József, az MKP elnöke arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs mód a partnerség kialakítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei szlovákiai népszámlálás ősszel ismertté váló adatai a szlovákiai magyarok számának csökkenését mutatják majd, és az adatok a következő népszámlálásig befolyásolják a közösséglehetőségeitis. Orbán Viktor a tábor zárónapján tartott előadásának egyik fő gondolata az volt, hogy sikeres államot csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte. A miniszterelnök idézte az idei tábor mottóját, amely szerint „összenő, ami összetartozik”. Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint hiába tartott szónoklatot Orbán Viktor miniszterelnök a nemzet- egyesítésről, az erős államról és az erős nemzetről, az ő politikáj a valójában a nemzet szétszakítása „olyanokra, akik a maguk urai és olyanokra, akik teljesen kiszolgáltatottak a munkaadóknak és az ő érdekeiket kiszolgáló államnak”. (MTI, MH) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettesnek tudomása van olyan csoportokról, amelyek kétségbe vonják Szlovákia integritását, és belviszályt keltenek az országban, erről azonnal bejelentést kellene tennie az illetékes szerveknek. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke erre írásban szólította fel a kormány alelnökét. Ezzel arra a nyilatkozatra reagált, amelyet Jozef Švolík, Chmel tanácsadója tett a TASR hírügynökségnek azzal kapcsolatban, hogy miért következettbe csúszás a kisebbségi kulturális támogatások pályázatainak az elbírálása során. A lapunk szombati számában megjelent információk szerint a kormányhivatal nem támogathat olyan szervezeteket, amelyek kétségbe vonják az adott állam alkotmányos rendjét, illetve területi egységét. „Feladataink közé tartozik kiszűrni azokat az igénylőket, akik Szlovákia területi egységét tagadó, és az állampolgárok békés együttélését veszélyeztető hazai és külföldi szervezetekkel működnek együtt” - áll Rudolf Chmel tanácsadójának, Jozef Švolíknak az Új Szóhoz eljuttatott állásfoglalásában. Az MKP-nak nincs tudomása olyan szervezetről, amely a szlovákiai magyarok vagy más hazai kisebbség körében ilyenfajta tevékenységet fejtene ki, s közben állami támogatást igényelne - állapítja meg Berényi. Éppen ezért úgy véli, Chmel hivatala nagy politikai hibát követ el, ha nem megfelelő módon kezeli ezeket az információkat, hanem a kisebbségi kulturális támogatásokkal összefüggésben teszi közzé őket. „Ily módon a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek közti bizalmatlanság légkörének megteremtéséhez járul hozzá” - hangsúlyozza az MKP elnöke. (ú, TASR)
