Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-25 / 171. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 25. Régió 3 Idén 24 vendégborászt is hívtak Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és Ausztriából Ezreket vonzott a kürti szőlőhegy Finomabbnál finomabb borok, kézművesek, koncertek várták a Kürtre látogatókat (A szerző felvétele) Kürt. A borongós idő ellené­re több mint 6 ezren váltot- takjegyetszombaton, alV. Kürti Borfesztivál első nap­ján. A látogatókat hamisí­tatlan fesztiválhangulat várta a festői szőlőhegyen a borospincék között, ahol a színpadokon koncertek, néptáncosokváltották egymást, a borosgazdák mellett kézművesek is kí­nálták portékáikat. B. JUHOS MELINDA Kasnyik Tamás, a borfesztivál szervezője szerint a tavalyi rossz termés miatt idén kevesebb, összesen tizennyolc helyi borász kínálta különböző borfajtáit, ezenkívül huszonnégy vendég­borászt hívtak Magyarország­ról, Szlovákiából, Romániából és Ausztriából. „Hagyományte­remtő szándékkal szerveztük az első fesztivált. A szakemberek ismerték a kürti borvidéket, ám szerettük volna megismertetni a kürti szőlőhegyet, a kürti boro­kat a nagyközönséggel. A feszti­vállátogató visszatér az év fo­lyamán is Kürtre, borkóstolókra, bort vásárolni, ami nagy segítség a helyi kisebb borászatoknak” - mondta Kasnyik. Idén első ízben egy sommelier (borpincér) gyorstanfolyamon is részt vehettünk a borok kósto­lása közben. Miroslav Baüától, az ógyallai borszakértőtől meg­tanulhattuk, milyen pohárba tölthetjük a fehér-, illetve a vö­rösborokat, és azt is, milyen éte­lekhez milyen borokat kell kí­nálni. Olyan alapvető ízlelési, tá­lalási technikákra próbálták fel­hívni a figyelmet, amelyeket mindenkinek ismernie kellene. „Sok résztvevő meglehetősen jól ismerte a borkínálás alapköve­telményeit, de még mindig sok a téveszme, sokan azt hiszik, hogy a palackba állított kiskanállal megőrizhetik a bor frissességét” -mondta Balia. A kormányhivatal támoga­tásával - Kultúrával az emberi jogokért címmel - egy multi­kulturális projekttel bővült a fesztivál. ,A projekt az emberi jogokról szól, arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az emberek él­jenek jogaikkal. A projekt ré­szeként különböző kultúrák képviselői váltották egymást a színpadon. A mi sátrunkban beszélgetéseket szerveztek az emberi jogokról” - mondta Stugel Tibor, az Érsekújvári Rockszínpad vezetője. Százak keresték fel az Új Szó és a Va­sárnap közös sátrát is. A fesztiválon nem volt hiány a jobbnál jobb ételekből, liba­pecsenyéből, finom szőgyéni lepényekből. Dékány Norbert szőgyéni lepénykészítőtől meg­tudtuk, hogy az utóbbi években egyre többen keresik a hagyo­mányos ízeket, a szalonnás, tej­fölös, gyümölcsös lepényeket. Az Uj Szó a rendezvény média- partnere. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány 2001 óta rendszeresen szervez találkozókat Kovácspatak után Erdélybe várják a fiatalokat GULYÁS ZSUZSANNA Kovácspatak/Erdély. Július 31-ig lehet jelentkezni a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapít­vány idei pályázatára. A jelent­kezők pályamunkáikkal egy er­délyi kirándulást, értékes könyv- jutalmat nyerhetnek, és részt vehetnek a nagyváradi nyári egyetemen. „Az alapítvány2001 óta minden évben szervez talál­kozókat a történelmi Magyaror­szág határon túli régióiban. Ezek a találkozók rendkívül népszerűek a honi és a határon túli magyarság körében is. 2010 és 2012 között alapítványunk A magyar ipari és technológiai for­radalom címmel hirdetett meg egy rendezvénysorozatot, amelynek első állomása a Pár­kányhoz közeli Kovácspatak volt” - vázolta az előzményeket Novák Zsuzsanna, az alapítvány kuratóriumának főtitkára. A rendezvénysorozat idei helyszíne Erdély lesz. A magyar ipari és technológiai forradalom című pályázatra július 31-ig je­lentkezhetnek. A 10-15 oldalas pályamunkákat a következő té­makörökben adhatják be az mfhn@mfhnalap.org címre: A 20. század elején kibontakozó tömegtermelés hatása régióm gazdasági-társadalmi fejlődésé­re, Régióm 20. század elején élő és alkotó tudósának életműve, Híres ipartörténeti emlékek ré­giómban a 20. század kezdeté­ről. A tanulmány csak hivatko­zásokkal, forrásjegyzékkel el­látva érvényes. A pályázati anyag kötelező melléklete egy rövid önéletrajz (név, születési dátum, lakcím, telefonszám megadásával). „Rendezvénye­inkre elsősorban egyetemistá­kat és főiskolás fiatalokat vá­runk. A legjobb pályaműveket egy kiadványban tesszük közzé” -jegyeztemegNovák. Tavaly augusztusban Ko­vácspatakon találkoztak a sike­res pályázók. A táborban neves egyetemi professzorok és tudó­sok tartottak előadásokat. Elő­adásaikban a 19. század néhány kiemelkedő tudományos és technológiai újítását, magyar tudósát, a Felvidék történelmi és ipartörténeti nevezetességeit mutatták be. A pályázók idén egy négynapos partiumi kirán­dulást (augusztus 10-13.), a nagyváradi nyári egyetemen va­ló részvételt (augusztus 13-18.) és értékes könyvjutalmat nyer­hetnek. A partiumi kirándulá­son, 20 ezer forint ellenében olyanok is részt vehetnek, akik nem adnak le pályamunkát. Az érdeklődők további informáci­ókhoz a www.mfhnalap.org honlaponjuthatnakhozzá. EZ ITT A KÉRDÉS Lecserélné a drága gázszolgáltatóját egy olcsóbbra? Kopasz József polgár- mester, Nagytárkány: Nemrég az egyik alternatív gáz- szolgáltató kép­viselője járt már a településün­kön, és a családi házak tulajdo­nosainak, illetve aközségveze- tésének felvázolta, hogy mi­lyen előnyökkel járna, ha az ál­tala képviselt céggel kötnének szerződést. Mi azonban úgy határoztunk, az önkormányza­ti tulajdonú ingatlanok eseté­ben az elkövetkező időszakban nem váltunk szolgáltatót, mi­vel a Szlovák Gázmüvekkel a helyi alapiskolának és a köz­ségnek is érvényes szerződése van, avállalatpedigajövőévre 10 százalékos árkedvezményt ajánlott fel számunkra. Ma­gánemberként egyelőre nem döntöttem el, hogy a családi házam fűtéséhez szükséges gázt a jövőben mely vállalattól vásárolom meg. Izsák Gyula villamosmér­nök, Kürt: Mi már öt éve fá­val fűtünk, épp a gázár emelke­dése miatt. Most nem is igazán gondolkodtunk szolgáltatóvál­táson, ugyanis nem ismerem a további szolgáltatók feltételeit. Elképzelhető azonban, hogy tovább fogok érdeklődni az al­ternatív szolgáltató árai iránt. Talán kevés a reklám is, keveset hallunk a lehetőségekről, ép­pen emiatt nem tudom meg­ítélni, mit jelentene a mi ese­tünkben a váltás, mit kínál a másik szolgáltató. Tartokattól, hogy a váltásnál nem éppen az ügyfél jár a legjobban, lehet, hogy az adminisztráció és a kü­lönböző illetékek vagy a meg­határozott feltételek be nem tartása és nem teljesítése ese­tén a szerződésbontás több költséggeljáma. Takács László vállalkozó, Léva: Egyáltalán nem vagyok a gázel­látó piac libera­lizálása ellen, ám szerintem nagyon óvatos­nak kell lenni az új, alternatív szolgáltatókkal. A villanyenergia terén például egyáltalán nincsenek jó ta­pasztalataim, nem váltak be az új szolgáltatók, elhúzták az emberek előtt a mézesmadza­got, aztán kiderült, hogy gyak­ran félrevezették az ügyfelei­ket. Az emberek nem olvasták el rendesen a szerződést, főleg a kisbetűs részeket hagyták ki, és nagyon meglepődtek, ami­kor a garantált ár lejárta után megkapták a számlát, melybe mintha minden addigi ked­vezményt beszámítottak vol­na. Minden bevételkiesést be akartak hozni, horribilis összegekről szóltak. Mikor pedig fel akarták bontani ve­lük a szerződést, kiderült, ezt csak olyan büntetések árán le­het, hogy nem érdemes. Sze­rintem a gázzal is ugyanez a helyzet, úgy látom, a mostani próbálkozások főként a vállal­kozások profitjáról szólnak, (leczo, jéem, ftn) JOGI TANÁCS Külföldi adószabályok Idén Magyarországon és Szlovákiában is dolgoztam - ám elképzelhető, hogy a közeljövőben egy harma­dik államban kapok mun­kát. Hol kell adóznom a jö­vedelmem után, és milyen szabályok szerint? Minden szuve­rén állam ma­ga határozza meg az adózási rendszerét, az adóalap ki­számítási mód­ját és az esetleges adósávokat is. Annak érdekében, hogy az azonos jövedelmeket csak egy országban adóztassák meg, az egyes államok egy­mással a kettős adóztatást megakadályozó egyezmé­nyeket kötöttek. Ezek meg­határozzák, hogy az adott forrásból származó jövedel­mek után melyik államban kell adót fizetni. Bár kétoldalú szerződé­sekről van szó, melyeket kü- lön-külön írnak alá az egyes államok, legtöbbjük hasonló elveken alapszik. Általában a munkavégzésből származó jövedelem után abban az or­szágban kell adót fizetni, ahol a munkát végezték. Az adózás helyének meghatáro­zásakor figyelembe kell ven­ni azt, hogy a vizsgált sze­mély melyik országban te­kinthető belföldi adóalany­nak. Általában abban az or­szágban minősül belföldi adóalanynak, ahol az adott évben legalább hat hónapig tartózkodik. Ilyenkor általá­ban ebben az országban kell minden jövedelme után adóznia. Szlovákia és Magyaror­szág esetében a két ország között kötött kettős adózta­tást megakadályozó egyez­mény 4. cikke határozza meg, hogyan kell a lakóhely fogalmát értelmezni az adó­zás szempontjából. Az egyezmény alkalmazásában az „egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt je­lent, aki ennek a szerződő ál­lamnak a jogszabályai sze­rint lakóhelye, állandó tar­tózkodási helye, üzletvezeté­si helye vagy más hasonló ismérv alapján ebben az ál­lamban adóköteles. Ez a kife­jezés azonban nem foglalja magában azokat a személye­ket, akik kizárólag az ebben az államban lévő jövedelem- forrásuk vagy vagyonuk alapján adókötelesek. Ha a vizsgált magánsze­mély mindkét szerződő ál­lamban belföldi illetőségű, abban az államban tekinten­dő belföldi illetőségűnek, amelyikben az állandó lakhe­lye van. Ha mindkét szerző­dő államban van állandó lakhelye, abban az államban tekintendő belföldi illető­ségűnek, amelyben létérde­keinek központja van - tehát amellyel személyi és gazda­sági kapcsolatai szorosab­bak. Ha nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központ­ja, vagy ha egyik államban sincs állandó lakhelye, ab­ban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartóz­kodási helye van. Ha mind­két szerződő államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, abban az államban tekintendő bel­földi illetőségűnek, amely­nek állampolgára. Ha mind­két szerződő állam állam­polgára, vagy egyiké sem, a szerződő államok illetékes hatóságai egyeztető eljárás­sal rendezik a kérdést. (Foly­tatás a jövő héten.) Veszelei Viktória jogász Lapunknak tagadta, hogy tiltaná a magyar szót A Lidiben csak szlovákul V. KRASZN1CA MELITTA Ógyalla. A helyi Lidi áruház­ban az utóbbi időben nem haj­landók magyarul megszólalni az elárusítók, állítólag megtil­totta nekik a vezetőség - hívta fel a problémára a figyelmünket egy olvasónk (név és cím a szer­kesztőségben). „Korábban ezt nem tapasztaltam. Most viszont feltűnt, hogy nem akarnak ma­gyarul beszélni. A pénztár előtt sorakozva az egyik vevő meg is jegyezte, hogy állítólag megtil­tották nekik. Mindezt tetőzte a pénztárban ülő hölgy magatar­tása, aki, miután rákérdeztem, miért nem magyarul válaszol, arrogánsán azt felelte: hiszen Szlovákiában vagyunk, itt szlo­vákul kell beszélni” - mondta in­formátorunk. Az esetről megkérdeztük a Lidi társaság prágai szóvivőjét, Lucie Borovičkovát (más ugyan­is nem kompetens nyilatkozni). „Társaságunk tiszteletben tartja a kisebbségek nyelvhasználati jogát, és semmi esetre sem tiltja meg alkalmazottainak, hogy az államnyelvtől eltérő nyelven kommunikáljanak” - áll a szer­kesztőségünkhöz elküldött ál­lásfoglalásában. Szóban még hozzátette, bizonyára sajnála­tos félreértésről lehet szó. Az ő információi szerint ugyanis az ógyallai üzletükben csupán két alkalmazott nem tud magyarul, és inkább azzal van a gond, hogy a többiek rosszul beszélnek szlovákul. Az utóbbi időben a közösségi hálókon egyre többen szorgal­mazzák, hogy a vegyesen lakott területeken a magyarok tudato­san bojkottálják azokat a bolto­kat, ahol nem szolgálják őket ki anyanyelvükön. Ha ez tömeges méreteket öltene, bizonyára az üzletvezetők is jobban figyelné­nek a kétnyelvűségre, akár szó­beli kommunikációban, akár a szolgáltatásaik írásbeli megje­lenítésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom