Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-23 / 170. szám, szombat
Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 23. Egyelőre érvényes, hogy a „kinevez" az államfő lehetősége, nem kötelessége Állami intézmények csatája Ivan Gašparovič köztársasági elnök ezen a héten ismét megnyitotta, majd más alkotmányos vizekre terelte a főügyész kinevezésének ügyét. JURAJHRABKO Bejelentette, ha a kormány- koalíciónak nem tetszik, hogy az alkotmánybíróság végleges döntésére vár, a parlament elnöke kezdeményezhet a törvényhozásban népszavazást az államfő leváltásáról, mert nem teljesíti alkotmányos kötelességét. „Ha meglesz a referendum, és meggyőződésem, hogy tudom, milyen eredménnyel zárulna, másnap visszahívom a parlamented’ - jelentette ki Ivan Gašparovič. Természetesen a köztársasági elnök semmilyen körülmények között nem hívhatja vissza a parlamentet. Nagyon szerencsétlen kijelentés ez olyan embertől, aki egész életét a jognak szentelte, mi több, diákokat oktatott egyetemen. Ilyen esetben az alkotmány értelmében szélnek kellene eresztenie a törvény- hozást, nem visszahívnia. Úgy tűnik, mintha játszana a szavakkal, de nem - eltekintve attól, hogy az államfőtől joggal vár el minden polgár bizonyos fokú beszédkultúrát, saját jogkörének és lépéseinek kiharcolásakor vagy bejelentésekor pontosabban kell kifejeznie magát. Azért is, hogy a köztársasági elnök ne tegye nevetségessé magát, mert ugyan betölti a tisztséget, de alkalmatlan rá. Ivan Gašparovičot felmérgesíthette a kormánykoalíció képviselőinek kezdeményezése, ők ugyanis felhívást kézbesítettek neki, hogy nevezze ki főügyészjelöltjüket, Jozef Čen- téšt. A kormánykoalíció lépése sem szokványos, mondhatnánk, alkotmányon kívüli. A parlamentnek más, alkotmányos lehetőségei vannak arra, hogy tegyen valamit, ha azt állítja, hogy az államfőnek kötelessége kinevezni a jelöltet, de ő ezt nem akarja megtenni. A koalíciós képviselőknek joguk van az alkotmánybírósághoz fordulni azzal a kéréssel, magyarázza meg a vonatkozó cikkelyt, amelyet a parlament másként értelmez, mint a köz- társasági elnök. És az alkotmánybíróság dönt. Egyelőre érvényes, hogy a „kinevez” (például főügyészt - a szerző megj.) az államfő lehetősége, nem kötelessége. Az alkotmányban az áll: „kinevezi”. Ez persze nem jelenti azt, hogy az alkotmánybíróság nem változtathatja meg és nem magyarázhatja másként egykori határozatát - akár úgy is, hogy a „kinevez” kifejezés azt jelenti, a köztársasági elnöknek kötelessége megtenni, nem csupán foglalkozni a parlament javaslatával. Egy szó mint száz: az állami intézmények vitáira is vannak az alkotmányban megoldási javaslatok. A konfliktusok elől nem lehet kitérni. Bár még mindig érvényes, hogy ha az állami intézmények inkább harcolnak egymással, ahelyett, hogy együttműködnének, ennek semmi köze sem az emberi tisztességhez, sem az alkotmányos rendhez. Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET Bánk bán- blamázs JUHÁSZ KATALIN Mára bizonyossá vált, hogy idén novemberben nem lesz Bánk bánbemutató a Los Angeles-i operában. Az intő jelekre elsőként az Élet és Irodalom figyelmeztetett, a cikk írója július elején furcsállotta, hogy ez a bemutató nem szerepel az operaház idei műsorfüzetében, sőt a jegypénztárban sem tudnak ilyen előadásról. Márpedig Amerikában minimum hét hónappal korábban kezdik árusítani a jegyeket, amelyek elővételben olcsóbbak, ma például már a 2012. júniusi belépőket is meg lehet venni. Ez főleg annak fényében volt fura, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Schmitt Pál államfő tavaly decemberben ott mosolygott a tévében az operaigazgató Placido Domingo két oldalán, aki vezényelte volna az Erkel- operát. A maestro hazautazott, és nem beszélt többet erről, mintha csak egy komolytalan sörözésen hangzott volna el az ötlet. A Magyar Közlönyben viszont megjelent, hogy a kormány 200 millió forintos támogatást hagyott jóvá egy „operaprodukció megvalósítására az Amerikai Egyesült Államokban”. Á Magyar Nemzet pedig júliusban már arról számolt be, hogy összeállt a szereplőgárda, Los Angelesből pedig még mindig kitérő válaszok érkeztek. Lassan szivárogtak az újabb és újabb részletek. A legfrissebb verzió szerint a magyar félnek kellett volna finanszíroznia a Bánk bán Los Angeles-i bemutatójának teljes költségét, ami az említett 200 ezer forint duplája. Magyar félen nemcsak a kormányt értik az amerikaiak, hanem a szervező céget is, amelynek illetékese meglepődött a hír hallatán, mivel ő úgy tudta, cége csak közvetít és ügyintéz. Persze nem a pénzzel kezdték, első közleményükből még az derül ki, hogy néhány aláírásra vártak hiába, hosszúnak és vontatottnak találták a tárgyalásokat, ami elbizonytalanította őket. Aztán bizony az anyagiak megjelentek az amerikai nyilatkozatokban. Az adófizetők pénzéből garantált 200 millió fölötti részt magyar és amerikai magánszponzoroktól várták, ezek - úgy tűnik - mégsem siettek annyira megtámogatni a négy tervezett előadást, az operaház pedig nem kockáztatja a saját pénzét egy Amerikában ismeretlen zeneszerző ismeretlen művének színpadra állítása miatt. Július közepéig tudtak várni a kormánytámogatásra, illetve a magánadományokra, aztán törölték a bemutatót. És hiába nyilatkozta Plácido Domingo jó diplomataként, hogy egy későbbi időpontban bemutatják a Bánk bánt, az operaháznak erre nincs kötelezettsége. Blamázs a javából... Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, hátha kiderül, hogy konkrétan ki a felelős a történtekért... KOMMENTAR Elfogytak a háborús 1 rr •• ••i bűnösök VÍGl ZOLTÁN A héten rendőrkézre került az utolsó háborús bűnökkel vádolt körözött személy, akit Szerbiától megkövetelt a hágai Nemzetközi Törvényszék'. Ratko Mladics, Radovan Karadzsics és a többiek után Goran Hadzsics is mehet az Északitenger partjára, őt is várja egy scheveningeni luxuscella. Kész tényként kezeltük, hogy a szlavóniai szerbek katonai vezetője lesz az utolsó három közül a legutolsó, akit kiadnak. Nemcsak azért mert a másik kettő hangzatosabb név, hanem mert a régió jelenlegi politikai és gazdasági elitjének egy részére nézve is nagyon kártékony lehet az, amit Hadzsics kifecseghet: őt egy igazi „terepi” harcosnak tartották, nem politizált, rakodómunkásból lett katonai vezető, első kézből és több oldalról jutott információkhoz. Feltehetően nemcsak a szerb, hanem a horvát, és a koszovói (albán) titkosszolgálatokkal is voltak kapcsolatai, egyfajta kettős - vagy így már hármas - ügynökként tartják nyilván. Ezért sem kell csodálkozni azon, hogy Horvátország azt akarta, hogy horvát bíróság előtt ítélkezzenek felette. HadzSicsotnem először próbálták elfogni. Eddigmindig eltűnt az utolsó pillanatban. Ez nem szerencse kérdése, segítette valaki - politikai és anyagi segítséget is kapott. Erről beszélnek egykori kormánytagok, elemzők, még Ivica Dacsics jelenlegi belügyminiszter- Szlobodan Milosevics egykori jobbkeze - is Hadzsics segítőiről szónokol, meg arról, hogy meg kell őket nevezni, le kell őket tartóztatni. Dacsics a héten még bátornak tűnt. Derüljön ki, aminek ki kell derülnie, mondta, amikor megkérdezték tőle, hogy szerinte Hadzsics mit tud. Hadzsics történetéből szappanoperát fabrikál a sajtó. Szerbiában Hadzsics fiát közszereplővé avanzsálta a média, „Szörnyen érzem magam”, mondja Szretykó Hadzsics. „Nem láttam apámat évek óta... a többi privát dolog”, mondta az apjával való találkozás után. Állítólag Gorannak van egy négyéves lánya is, erre vonatkozik a privát megfogalmazás. Nem Szretykó anyjától, persze. Nem sok szó esik a háborúról, a kelet-szlavóniai etnikai tisztogatásokról. A bujkálok rejtőzködési szokásairól beszélnek ehelyett - műkincsekkel kereskedett Hadzsics, egy kicsit ' Oroszországban, egy kicsit a Vajdaságban, kolostorban buj- kált-e elfogatásakor, vagy nem. Persze most is felvetődik a kérdés, hogy nem arról van-e szó, hogy egy jól megrendezett forgatókönyv az egész, és Hadzsicsról már egy ideje tudták, hol van. A forgatókönyv szerbiai záróakkordja: miután meglátogatta beteg édesanyját Újvidéken, pénteken a szerb kormány repülőgépén Hágába szállították. Most következik a történet lényeges része, amikor Hadzsics megjelenik a bíróság előtt. A lényegre is fény derülhet - hogy vajon mit tudott Hadzsics, ki irányította őt és a horvátok lakta területek etnikai megtisztítását. A szerző a vajdasági Magyar Szó szerkesztője TALLÓZÓ ROMÁNIAI LAPOK Két romániai újság szerint hamis aláírásokat is tartalmaznak azok a támogató listák, amelyeket a kezdeményezők az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséért terjesztettek román bíróság elé. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új magyar párt hivatalos bejegyzését első fokon elutasította a bukaresti törvényszék, a kezdeményezők fellebbezni készülnek. A Jurna- lul National és az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című, Bukarestben megjelenő román, illetve magyar lap számában arról írt, hogy birtokukba jutott az aláírásokat tartalmazó ívek egy részének másolata. Ezek hitelességének ellenőrzése céljából a két lap újságírói közösen kérvényezték a bukaresti törvényszéken, hogy áttekinthessék a párt bejegyzését támogató aláírásokat. A másolatokból az derült ki, hogy az aláírásokat ráhamisították a bejegyzéshez szükséges hivatalos dokumentumokra. „Ezeket ugyanis - szabad szemmel is láthatóan- azonos személyek szignóz- ták: a hamisítók azzal sem sokat fáradtak, hogy egyazon íven ne egyazon személy fir- kantsa oda az összes aláírást”- írta az Új Magyar Szó, amely szerint „az újságírók az eredeti dokumentumok tanulmányozása révén megállapíthatták, hogy az EMNP bukaresti támogatóinak adatait tartalmazó, összesen 89 íven található 809 aláírás egytől egyik hamisítvány”. A magyar lap idézte az egyik grafológust, aki szerint minden nyomtatványon - pontosabban azok másolatán - észrevehető az aláírások azonos jellegű kivitelezése. (MTI)
