Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-23 / 170. szám, szombat
6 Külföld UJSZO 2011. JULIUS 23. www.ujszo.com Rugalmasabbá válik az uniós támogatási mechanizmus - meg kell akadályozni az adósságválság továbbterjedését Athénra szabott „Marshall-terv” Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő elégedett, de nem lehet nyugodt. Bizonyára nem örül annak, hogy az ugyancsak optimistán nyilatkozó Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt is hozzátette: egyelőre azt azért nem lehet tudni, hogy az elfogadott mentőcsomag okoz-e részleges államcsődöt Görögországban. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Tüntetések Szíriában Damaszkusz. Mint minden pénteken, tegnap is hatalmas tüntetések voltak több szír városban. Homszban öt civil vesztette életét, miután a karhatalom harckocsikkal támadta meg a Bassár el-Aszad elnök rendszere ellen tüntetőket. Csak Deir ez-Zór- ban félmilliónyian vonultak az utcákra, s nemcsak a rendszer bukását követelték, hanem kifejezték szolidaritásukat a Homszban demonstrálókkal is. Halottak több városban voltak, de mivel a hatalom kitiltotta a médiát az országból, nem lehet felmérni az áldozatok számát. (MTI) Obama veszítene Washington. Barack Obama valószínűleg veszítene, ha ma tartanák meg az elnökválasztást az USA- ban, teljesítményének lanyha támogatottsága miatt. Ezt az Obama pártjának közvélemény-kutató intézete (Public Policy Polling) közölte havi értékelésében. Most először fordul elő, hogy Obama nem előzi meg a jelenleg legnagyobb támogatást élvező republikánus aspiránst, Mitt Romney volt massachu- settsi kormányzót. (MTI) Brüsszel. Sarkozy francia elnök szerint egy „európai valutaalap” megteremtését indították el a 17 tagú eurózóna állam- és kormányfőinek csütörtök éjszakába nyúlt ülésén. Megállapodtak a Görögországot segítő újabb nemzetközi programról és az uniós pénzügyi válságkezelési lehetőségek kibővítéséről. ÖSSZEFOGLALÓ Herman Van Rompuy, az EU Tanácsának elnöke azt mondta, olyan döntéseket hoztak, amelyek növelik a görög államadósság fenntarthatóságát és csökkentik az adósságválság kiterjedésének veszélyét más országokra. Görögország számára összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent az új nemzetközi támogatási program. Ebben az EU intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz. Hozzáadódik az említett összeghez a magán- szektor „önkéntes” részesedése, amely hároméves távlatban eléri a 37 müliárd eurót. A résztvevők az adósság egy részének piaci visszavásárlására is számítanak, ennek értéke csütörtök esti számítások szerint meghaladhatja a 10 milliárd eurót. Megállapodtak abban is, hogy a hitelprogramokban alkalmazott kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára, 15 évre emelkedik. Az új intézkedéscsomag kiegészíti azt a három évre szóló, már futó hitelezési programot, amelynek keretében az EU, az euróövezet tagországai és az IMF összesen 110 milliárd euró- val segítik Görögországot. Sajtóhírek szerint ebből a 110 milliárdból Athén eddig 60 milliár- dot használt fel. A válságcsúcs résztvevői hangsúlyozták, fontos, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához. Jeóijiosz Papandreu kormányfő erre ismételten ígéretet téve azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke aláhúzta: a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra. A Görögország mellett uniós támogatásban részesülő két másik euróövezeti ország, Portugália és Írország vezetői az ülés után szintén úgy értékelték, hogy helyzetükön könnyítettek a találkozón született döntések, mindenekelőtt a kamatcsökkentés és a hitelek futamidejének meghosszabbítása. Enda Kenny ír kormányfő elmondta, a 2 százalékos kamatenyhítésnek köszönhetően 600-800 millió euró közötti összeggel csökkennek írországkamatterhei. A csúcson jelezték: a jövőben még rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Ez azt is jelenti, hogy már nem csak a közvetlenül hitelre szoruló országokban vehető igénybe, és új tevékenységek is finanszírozhatók lesznek belőle, így például bankok feltőkésítése. A résztvevők a most született döntések hosszabb távra szóló és átfogó jellegét is kiemelték. Angela Merkel német kancellár szavai szerint az euróövezet most megmutatta, hogy kemény idők nehéz kihívásaival is szembe tud szállni. Úgy vélte, két területen, a görög adósságkezelésében és a versenyképesség javításában is jelentősen sikerült előrelépni. Londoni pénzügyi elemzők a brüsszeli válságcsúcs utáni kommentárjukban úgy vélekedtek, az igazi megoldást a hasonló válságok elkerülésére az EU-n belüli teljes körű, szankcionálási lehetőségekkel kiegészített költségvetési unió megteremtése kínálhatja. (MTI, ú) Már 30 magánbank jelentkezett Brüsszel. Eddig 30 magánbank jelezte, hogy részt venne az új görög mentőcsomag finanszírozásában, közölték tegnap délután Brüsszelben. A magánbankokat képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) szerint a Görögországnak hitelező bankoknak várhatóan 90 százaléka fog csatlakozni a programhoz önkéntes alapon. A résztvevő bankok között szerepel pl. a Deutsche Bank, a HSBC, a BNP Paribas, az Allianz, a Credit Suisse, a Bayem LB, az Intesa SanPaolo, az AXA, több görög, valamint Európán kívül egy perui, egy kuvaiti és egy dél-koreai bank. (MTI) A norvég rendőrség felhívásában arra kérte a lakosságot, hogy kerülje a csoportosulást Pokolgépes merénylet Oslóban ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Hága. Szerbia kiadta a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY) az utolsó feltételezett délszláv háborús bűnöst, Goran Hadzsicsot - jelentette be tegnap Belgrádban a szerb igazságügyi miniszter. Snezana Malovics elmondta, már délelőtt aláírta a kiadatási parancsot, a Hadzsicsot szállító repülőgép délután landolt Rotterdamban, innen vitték tovább a scheveningeni börtönkomplexumba, s feltehetően hétfőn lesz az első kihallgatás. Az egykori horvátországi szerb vezetőt - aki eredeti foglalkozását tekintve raktáros volt - csütörtökön meglátogathatta a felesége és a fia a börtönben, tegnap reggel pedig felkereste őt az élettársa a közös kislányukkal együtt. A szerb hatóságok azt is lehetővé tették Hadzsics számára, hogy tegnap délelőtt meglátogassa Újvidéken élő beteg anyját. Hadzsicsot, aki a horvátországi szerbek bábállamának, a Krajinai Szerb Köztársaságnak az „elnöke” volt, e hét szerdáján fogták el a vajdasági Fruska Gora hegységben. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai törvényszéken 2004 nyarán készült el a vádirat ellene, amelyben háborús és emberiesség elleni bűntetteket rónak terhére. Bár Hadzsics a háborús idők kevésbé ismert vezetői közé tartozott, őrizetbe vételét mégis nagy érdeklődés övezte, mivel Ratko Mladics, a boszniai szer- bek népirtással és más, emberiesség elleni bűnökkel vádolt volt katonai főparancsnoka májusi elfogását követően ő volt a Hága által körözött utolsó feltételezett délszláv háborús bűnös. (MTI, TASR, ú) Hadzsicsot rendkívüli biztonsági intézkedések közepette szállították el Belgrádból (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Merénylet következtében erős robbanás rázta meg tegnap délután fél négykor a norvég főváros, Oslo központját. A rendőrség szerint legalább két ember meghalt. A detonáció a kormányzati negyedben történt, ahol szinte az összes minisztérium elhelyezkedik. A pokolgép a miniszterelnöki hivatal és egy sajtóközpont közelében robbant fel. Több épület erősen megrongálódott, de a károk mértékét még nem becsülték fel. A miniszterelnökségnek helyet adó 17 emeletes épület ablakainak nagyobb része betört. A lehetséges elkövetőkről semmit nem közöltek. Norvégia részt vesz a NATO afganisztáni missziójában, ezért az al-Kaida már többször megfenyegette. Jens Stoltenberg kormányfő nem tartózkodott az irodájában, és sértetlen - közölték hivatalosan. A robbanás következtében több helyen tüzek keletkeztek. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták, a rendőrség kutyákkal keres esetleges más pokolgépet. Egy későbbi jelentés szerint kiürítették az oslói főpályaudvart. A rendőrség szerint több tucat sérültet szállítottak kórházba. A helyszínen egy össze- roncsolódott gépkocsi látható. A meg nem erősített találgatások szerint ebben rejtették el a pokolgépet az ismeretlen tettesek. A televízió megrongálódott épületeket mutatott, körülöttük a járdát üvegcserepek borítják, innen-onnan füst szivárog, és tucatnyi mentőautó és tűzoltó autó vonult ki. Egy Norvégiában élő magyar szemtanú arról számolt be az MTI-nek, hogy ő két rövid villamosmegállónyira járt, amikor egy nagyon erős dörrenést hallott. Az esős időjárás miatt először sokan mennydörgésre gyanakodtak, de a rendőrök, mentők és tűzoltók megjelentése ezt cáfolta. A tűzjelző szirénák még két órával később is hangosan szóltak a városrészben. Noha a rendőrség lezárta a teljes negyedet, mintegy száz méterre meg lehetett közelíteni a helyszínt, és a beszámoló szerint egy kirakat még ott is betört a légnyomástól. A járókelők nyugodtan viselkedtek, csődület nem alakult ki. A hírügynökségi jelentések szerint a robbanás közvetlen közelében viszont pánik és káosz alakult ki. A negyed viszonylag néptelen volt, mert Stoltenberg kormányfő nem sérült meg (TASR/AP) a nyári munkarendben pénteken háromkor már befejeződött a munkaidő, és az irodák fokozatosan kiürültek. Stoltenberg kormányfő kora este nagyon súlyosnak minősítette a merénylet nyomán kialakult helyzetet a médiának ismeretlen helyről adott nyilatkozatában. Ugyanakkor korainak mondta, hogy egyértelműen terroristáknak tulajdonítsák a robbantást. Közölte, tudomása szerint a kormány többi tagja is sértetlen. Hollétét a rendőrség tanácsára Stoltenberg kormányfő nem árulta el. „Még ha az ember fel is van készülve ilyesmire, ha megtörténik, az mindig elég drámai” - jelentette ki a TV2 televíziónak, amelyet később egy gyanús csomag miatt kiürítettek Egy rendőri egyenruhába öltözött férfi lövöldözni kezdett egy ifjúsági táborban, Oslo közelében, ahová aznap a miniszterelnököt várták - jelentette este a közszolgálati televízió. Az incidens, amelyben a tettes többeket eltalált, az Utoeya szigeten történt, ahol a kormányzó munkáspárt ifjúsági szekciója tartotta éves táborozását. A VG című újság honlapja szerint az álrendőr sok embert eltalált. Más források legkevesebb négy halottról beszéltek. Lapzártakor még egyetlen illetékes sem tudta megmondani, hogy a délutáni robbantásos merényletnek és a táborban kirobbant lövöldözésnek köze van-e egymáshoz. A norvég rendőrség felhívást adott ki, kérve a lakosságot, hogy kerülje a csoportosulást. (MTI, TASR, ú) Találkozhat Karadzsiccsal és Mladiccsal Hadzsics Hágában
