Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-20 / 167. szám, szerda
Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 20. Átértékelhetnénk, hogy a nehézségek mellett mennyi pozitívumot is adott az EU-csatlakozás Európai államférfi kerestetik Július elsejétől Lengyel- ország tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Az átadási ceremónián Donald Tusk lengyel miniszterelnök dicsérte a magyar elnökség munkáját, „gyakorlatilag hibátlannak” nevezve. RAVASZ ÁBEL Ez az értékelés egyébként nagyrészt összecseng az Európai Parlamentben néhány nappal később elhangzottakkal - az adminisztráció munkáját ott is dicsérték, miközben Magyarország akut belpolitikai ügyek miatt egyúttal éles kritikát is kapott. Tusk a formalitásokat letudva szenvedélyes beszédet mondott az Európai Unió jövőjéről. A lengyel kormányfő kritikát fogalmazott meg a „nagyok” (Franciaország, Nagy-Britan- nia, Németország, Olaszország) vezető politikusaival szemben, mondván, az EU leg- fajsúlyosabb problémáival - úgy mint a görög és az ibériai gazdasági válság, a bevándorlás kérdése, illetve az EU központi költségvetése - kapcsolatban csupán névleg álltak ki az európai alapértékek mellett, miközben valós politikai lépéseikkel (például a belső migráció korlátozásának felvetésével) egyfajta populista, euroszkeptikus irányba indultak el, saját belföldi politikai érdekeiket szem előtt tartva. Tusk beszédének nemcsak a hangneme, hanem a tartalma is szokatlanra sikeredett - az elmúlt hónapokban ugyanis egyre inkább jellemző a Brüsszellel szemben szkeptikus megfogalmazások térhódítása (és most nem csupán Orbán Viktornak még az elnökség idején elmondott, ominózus Bécs-Moszkva- Brüsszel beszédéről van szó). A lengyel miniszterelnök helyesen látja, hogy az EU legnagyobb problémája .jelenleg nem az egyébként roppant súlyos gazdasági válság vagy a versenyképesség kérdése, vagy akár a migráció, hanem saját polgárai bizalmának megrendülése. A töréspont talán az EU-al- kotmány francia és ír megtorpedózása körül kereshető: azóta - részben a globális gazdasági válság mellékhatásaként - olyan kormányok sora került hatalomra a tagországokban, melyek a korábbi euroopti- mizmust pesszimizmusra cserélték, és ez helyenként szkepticizmusba is áthajlik. Míg a kilencvenes évek vége felé a kormányok aktívan propagálták az „európai értéekeť’, addig most sokuk inkább a válság miatt Brüsszeltől elforduló közhangulat után megy. Tusk beszédében úgy fogalmazott, az EU határain belül születni és élni a legjobb a Földön. Optimizmusa szinte meghökkentő - pedig az objektív mutatókra koncentrálva mind gazdasági, mind emberi jogi téren az EU valóban az egyik, ha nem a leginkább élhető terület nemzetközi összehasonlításban. Különösen érdekes, hogy ezt a perspektívát egy olyan politikus próbálja visszahozni az európai közbeszédbe, aki az elmúlt években Ficóhoz, a Kaczynskikhoz, Klaushoz és Orbánhoz hasonló eurocini- kus vezetők sorát kitermelő V4 államok egyikének vezetője. Tusk eltökéltsége, optimizmusa és szenvedélyessége esélyt ad arra, hogy a következő fél évben mindannyian átértékeljük azt, hogy a nehézségek mellett mennyi pozitívumot is adott az EU-csat- lakozás. A lengyel kormányfőből pedig akár európai államférfi is válhat - olyan valaki, amilyenhez az elmúlt fél évben nem volt szerencsénk. JEGYZET Felvidít.ma VERES ISTVÁN Kellene egy jó kis weboldal, amely képtelen, összetallózott, mégis valós híreket kínál. Olyan történésekről, amelyek megma- gyarázhatatlanok, váratlanok, viccesek. Felkerülhetne oda egy összeállítás például arról, miért szerethetik a nem Fidesz-választók a Fideszt. Köszönetét mondhatnak Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak például azért, hogy a KDNP politikusainak agyrémeit a törvényalkotás során nagyrészt képesek kiszűrni, és megakadályozzák, hogy ezek valósággá váljanak. így volt ez már a közoktatási törvény módosításának előkészítésénél, és nemrég az egyházakról szóló törvénynél is. A KDNP pedig úgy viselkedik, mintha koalíciós partner lenne, holott nem az, emlékeztet Lázár. A kereszténydemokraták pedig csak néznek, mint a baglyok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Semjén Zsolt KDNP-elnök szerint Lázár kijelentése értelmezhetetlen. Az is felkerülhetne a felvidít.ma oldalra, hogy az MKP segítő kezet nyújtana az önkormányzatoknak a kisebbségi nyelvhasználati törvény adta új lehetőségek kivitelezésénél. „Július l-től kibővült kötelezettségek hárulnak az állami és az önkormányzati szervek által alapított jogi személyekre a kisebbségi nyelvhasználat területén” - figyelmeztet a párt honlapján, hozzátéve, hogy mindenki bátran éljen az új lehetőségekkel. Azon is nevethetnénk egy sort, hogy Bugár Béla állítólag nem ismeri azt a Ján Ružička nevű pozsonyi vállalkozót, aki a Híd alapításakor százezer eurót (több mint 3 millió koronát) ajándékozott a pártnak, csak úgy, őszinte felebaráti szeretetből. Meg aztán foglalkozhatna a felvidít.ma a magyarországi traktorgyártás akadályaival is. Torgyán József nemrég kijelentette ugyanis, minél hamarabb el kellene kezdeni a magyar traktorok gyártását, a magyar gazdák közt ugyanis az egy főre eső magyar traktorok száma nulla. Végül azt is megmagyarázhatná már valaki, honnan ered a világ leghülyébb szlovák szava, a korešpondencia. Nagyon kell ez a weboldal... KOMMENTAR Rossz álom NAGY IVÁN ZSOLT Fidesz-ellenes nagykoalíciót álmodott a Lehet Más a Politika párt. Hogy a hőség okolható-e ezért, vagy egyszerűen uborkaszezon van, s ilyenkor is jó valamivel bekerülni a sajtóba, igazából nehéz eldönteni, a lényeg az, hogy a párt, amely éppen az eddigi megcsontosodott politikai szerkezet és stílus tagadásának jegyében alakult és jutott be a parlamentbe, most az elvek feladásának legszebbikét mutatta be. Ami akkor is így van, ha esetleg köpködve tették ezt, vagy úgy gondolják, meg tudják magyarázni. A lényeg tehát az, hogy az LMP-nek nagyon nem tetszik az, amit a kormányzó Fidesz produkált alkotmányozás, kétharmados törvények, választójogi reform ügyében. Eddig gond nem is volna, a „demokrácia” fogalom tartalmával életében egyszer már összefutó ember nagyrészt ugyanígy van ezzel. Miként az sem ördögtől való gondolat, hogy az LMP összefogna más pártokkal a Fidesz legyőzésére: ilyet is látott már a világ, gondoljunk csak a Berlusconi ellen induló olasz Olajfa koalícióra. A gyomor akkor kezd el forogni, amikor kiderül, hogy az LMP bevonná bizony ebbe a szövetségbe a Jobbikot is. Mint mondják: az együttműködés addig tartana, míg le nem győzik a Fideszt, majd módosítják az alkotmányt és a legkényesebbjogszabályokat, aztán mehet mindenki a maga dolgára, nyomban ki is írják az új választást. Klassz. Egy a gond csupán: a Jobbik. Nem mondom, az MSZP-vel szövetkezni sem éppen lelkesítő gondolat, sőt, ha jobban belegondolok, az is egy szép mélypont lehet. De még mindig nem ugyanaz, mint egyáltalán elméleti síkon felvetni a lehetőségét az együttműködésnek egy radikális, politikai sikerét alapvetően az emberek elégedetlenségének meglovagolásával, egy népcsoport elleni uszítással, illetve rossz emlékű és/vagy félelemkeltő egyenruhás alakulatok alapításával vagy létrehozásának ígéretével szerző, radikális politikai erővel. Ez ugyanis nem más, mint a Jobbik legitimálása. Innen kezdve az LMP-nek egy árva szava nem lehet, ha egyszer úgy adódik, hogy a Fidesz vagy bárki más szövetségre lépne a Jobbikkal. És nem hivatkozhat arra sem, hogy ez csupán egy különös helyzet volt, amelyben felvetették ezt a szükségmegoldást. Mert lehet nem szeretni a Fideszt (könnyen lehet), és az elmúlt egy évben a magyarországi demokrácia is nagy pofonokat kapott (lényegében csak pofonokat kapott), ám még mindig távol állunk attól, hogy a Jobbikhoz hasonló párt döntési helyzetbe kerüljön. Ezt akkor is tudomásul kéne venni, ha netán kérdésessé válik a majdani bejutás a parlamentbe. *A politika talán lehet más, a demokrácia azonban nem. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Mégis perelhető a MÁV Van joghatósága a chicagói szövetségi bíróságnak azon per lefolytatására, amelyet holokauszt-túlélők kezdeményeztek a MÁV ellen tavaly februárban - mondta ki a bíróság. A MÁV elleni keresetet 95 ember nevében nyújtották be. A felperesek 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Szerintük a MÁV „tudatosan biztosított” szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba. Ezenkívül a MÁV megfosztotta az áldozatokat értékeiktől. A MÁV azt állította a perindításra reagálva, hogy mint a magyar állam egyik intézménye, több okból nem perelhető az ügyben, amerikai bíróságnak nincs felette joghatósága. Ezt az érvelést most Der-Yeghiayan bíró elutasította. Elismerte: az amerikai törvények általában nem teszik lehetővé amerikai bíróság számára, hogy külföldi állam vagy valamely intézménye fölött ítélkezzen, de ez alól vannak kivételek. Ilyen például a lopás, amely a nemzetközi jogba ütközik. Akkor is van joga ítélkezni amerikai bíróságnak eltulajdonítás esetén, ha a tettes és az áldozat is magyar volt. Holokauszt-túlélők a MÁV elleni chicagói kártérítési perhez kapcsolódva tavaly márciusban több bank, köztük magyarországi pénzintézetek ellen is nyújtottak be keresetet, valamint legalább 300 azonosított vészkorszak- túlélő nevében benyújtottak egyet Washingtonban is a magyar állammal,' illetve a MÁV-val és a Rail Cargo Hungáriával szemben, azzal a váddal, hogy a második világháború idején együttműködtek a nácikkal a zsidók kiirtásában. (MTI)- Tévedés, biztos úri Nem rabló vagyok, csupán a bankok stressztesztjét végzem.
