Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-13 / 161. szám, szerda
10 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 13. www.ujszo.com Senki nem tiltakozott, a magyar szülők szó nélkül a szlovák tagozatra íratták a gyerekeiket - a hivatalos indoklás szerint kevés volt a jelentkező Megszűnés fenyegeti a Rimaszombati Kereskedelmi Akadémia magyar tagozatát A Rimaszombati Kereskedelmi Akadémián idén nem nyílik magyar első osztály. A hivatalos indoklás szerint nem volt elég jelentkező, a valóságban azonban senki nem is igyekezett különösebben, hogylegyen. Csak amikor már megszületett a döntés, kaptak észbe sokan, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent. VRABEC MÁRIA A nagy múltú iskola hat évtizede működik, még a nyolcvanas években is két magyar és egy szlovák osztálya volt minden évfolyamban. A kilencvenes évek közepén megfordult az arány, az utóbbi években pedig már egyre kevesebben jelentkezek a magyar osztályba. Idén mindössze heten, azért a volt igazgató, Katarína Mattyašovská úgy döntött, nem nyitja meg az évfolyamot. Csak hét gyerek jelentkezett „Nagyon sajnálom, de abból a pénzből, amit hét gyerekre kapnánk, nem lehet egy osztályt fenntartani” - mondta lapunknak a leköszönt igazgatónő, aki ezzel a döntéssel búcsúzott a posztjától. Szerinte a kegyelemdöfést a három éve megnyílt vendéglátó akadémia adta meg a magyar tagozatnak, a szülők inkább oda íratják a gyerekeiket. „Ez az akadémia a magyar alapiskola épületében működik, sokaknak kézenfekvő, hogy a gyerekük ott folytassa a tanulmányait. A rima- szombati középiskolákban ezt megelőzően már lezajlott az átszervezés, úgy is fogalmazhatnék, hogy felosztottuk egymás között a szakokat, mindenhol megvolt a kellő létszámú diák. Azzal, hogy új középiskola költözött ide, felborult ez az egyensúly, mert pontosan azokat a szakokat kínálja, amelyek a városban már működtek. Természetesen a konkurenciát respektálnunk kell, de három éve valamennyi magyar középiskolában kevés a jelentkező. Mi is meglepődtünk, amikor csak heten jöttek el a felvételi megbeszélésre, mert ez előzetes jelentkezések szerint legalább húsz diákra számítottunk. Gazdasági ön- gyilkosság lett volna hét gyerekkel osztályt indítani. Mit teszünk, ha menet közben még egy-kettő lemorzsolódik? Felajánlottuk a szülőknek, hogy felvesszük a gyereküket a szlovák tagozatra, és a hétből négyen éltek a lehetőséggel. Ha kezdetben lesz is némi gondjuk, az érettségiig biztosan tökéletesedik a szlovák nyelvtudásuk” - véli a volt igazgatónő. Kérdésünkre, nem fordult-e meg a fejében, hogy a távozása előtt már nem hoz ilyen súlyos döntést, egy év haladékot ad a magyar tagozatnak, és az utódjára bízza a sorsát, azt felelte, az utódja jövőre nyithat magyar első osztályt. „Remélem, meg is teszi, mert az iskola hagyományaihoz tartozik, hogy magyar tagozata is van. Biztosan többet kell már tenni azért, hogy megnyerjük a diákokat, mert általában kevesebb a gyerek - idén harmincán érettségiztek a magyar tagozaton, de a harmadikban és a másodikban csak huszonegyen végeztek. Az első osztályban tizenöten voltak, de a következő tanévet csak tizenegyen fogják elkezdeni” - sorolja a számokat Katarína Mattyašovská. „Közösen döntöttünk a kollégákkal, mindenki tudatában volt a kérdés súlyosságának, de annak is, hogy jövőre van esély az újraindításra. Pedagógusokat nem kell elbocsátani az iskolánkból, ha jövőre fognak ide jelentkezni a magyar kilencedikesek, akkor minden ott folytatódhat, ahol abbamaradt.” Jövőre nyílhat első osztály Hogy folytatódik-e, az az iskola új igazgatóján is fog múlni. A pályázaton a két volt igazgatóhelyettes, Kisantal Mária és Blanka Tomčová is indult - utóbbi lett a győztes. A július elsején kinevezett új igazgatónő azt mondta lapunknak, természetesen ő is szeretné, ha a 2012/13-as tanévben újra nyílhatna magyar első osztály, és mindent meg is fog ezért tenni, de a számok kérlelhetetlenek, legalább tizenöt gyerek kell egy osztályba. Arról, hogy mivel akarja majd meggyőzni a magyar kilencedikeseket, az igazgatóválasztáson nem beszélt, az iskolatanács egyik tagja szerint ez egyáltalán nem volt téma. „Szó sem esett arról, mi legyen az a plusz, amit itt a. magyar gyerekeknek nyújtani tudunk. Nem csodálkozom, már évek óta olyan az iskola vezetőségének hozzáállása, hogy szándékosan nem árt ugyan a magyar tagozatnak, de nem is tesz azért semmit, hogy megmaradjon. Minek is tenne, amikor látja, hogy a magyar szülők részéről is igen nagy a vonzalom a szlovák tagozat iránt. A volt igazgatónő ellen szakmai szempontból nem lehetett kifogásunk, mindent megtett az iskoláért, de érthető módon nem volt szívügye a magyar tagozat. Úgy látszik, életművét a megszüntetésében látta kiteljesedni, a magyar szülők és pedagógusok pedig mind téüenül nézték ezt” - mondta az iskolatanács egyik tagja neve elhallgatását kérve. Valószínűleg igaza van, mert ahol a magyar tagozatra jelentkező hét diák közül négy egy szóra átmegy a szlovák tagozatra, ott valódi igényről sem lehet beszélni. ,Amikor megkaptuk az értesítést, hogy nem nyílik magyar osztály, felajánlották, hogy jelentkezzünk az iskola szlovák tagozatára. A fiam inkább a magyar gimnáziumba ment, de tudom, hogy voltak, akik megtették. Nem tiltakozott senki, semmiféle kezdeményezésről nem tudok, ami a Rimaszombati Kereskedelmi Akadémia magyar tagozatának megmentéséről szólt volna” - mondja Varga Ildikó tornaijai szülő. A többi általunk megszólított szülő is úgy tudta, legalább tizenöt gyerek kellett volna ahhoz, hogy induljon magyar első osztály, és ezt olyan soknak látták, hogy eleve lemondtak róla. Van egyáltalán igény? Az iskola fenntartója ennek ellenére nem kezeli kész tényként, hogy a Rimaszombati Kereskedelmi Akadémián szeptemberben nem nyílik magyar osztály. A Besztercebányai Megyei Hivatal oktatási osztályvezetője, Zuzana Gajdošová lapunknak azt mondta, csak a szeptember közepén esedékes EDU-adatgyűjtés után fogják tudni, mi a helyzet, mert addig még mindig jelentkezhetnek vagy átléphetnek a diákok. „Ma már nem szabja meg a törvény, hány gyerekkel lehet önálló osztályt indítani, a fejpénz szab csupán határt. A gyakorlat azt mutatja, tizenkét fős osztály a minimum, amit még ki lehet gazdálkodni, de minden az iskolavezetésén múlik. Van, ahol az igazgatók alacsony létszámú osztályokat is megnyitnak, bízva abban, hogy a következő évben több lesz a jelentkező. A megye ebbe fenntartóként nem szól bele, de valamiféle természetes kiválasztódásnak az elkövetkező években végbe kell mennie, mert túl sok a középiskola” - fogalmazott az osztályvezető. És a kulcsszó valóban a természetes kiválasztódás, mert bármilyen szomorú, szembe kell nézni a ténnyel, hogy a több évtizedes múlttal rendelkező magyar iskolák közül is csak az fog fennmaradni, amelyik többet nyújt. Ahol az igazgató, és az összes pedagógus azon dolgozik, hogy ne csak ismereteket adjanak át, de hangulata, lelkülete is legyen az intézménynek, mert csak ilyen iskolát lehet tudatosan választani, ezért érdemes küzdeni. Ott, ahol a pedagógusok hallgatnak, a szülők pedig a tü- takozás legkisebb jele nélkül máshová - ráadásul szlovák iskolába - viszik a gyerekeiket, nincs min csodálkozni. Mert akármilyen a politikai helyzet, legyen bárki az intézmény vezetője, olyan magyar iskola még nem zárt be Szlovákiában amelybe sok diák jelentkezett, és amely mellett vészhelyzet esetén ki tudtak állni az érintettek. A Rimaszombati Kereskedelmi Akadémia magyar tagozata is csak akkor fog megmaradni, ha a helyiek valóban akarják. Egyre nagyobb az érdeklődés az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium iránt - már csak az épületgondokkal kell megbirkózniuk Idén kétszer annyi gyerek jelentkezett az iskolába, mint két évvel ezelőtt Nyolcéves tagozat nélkül Javult az együttműködés az alapiskolákkal, ahonnan elsősorban a jó képességű gyerekek kérik felvételüket a gimnáziumba. Újabban Zoboraljáról, Léváról és Vágsellyéről is érkeznek diákok, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolából nyolcán a gimnáziumot választották, (sz) Az épület túl nagy, a gimnázium nyolcéves tagozatának fokozatos leépítésével egyre nehezebb lesz fenntartani (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Sikeres évet zárt a Pázmány Péter Gimnázium, ahová idén kétszer annyian jelentkeztek, mint két évvel ezelőtt. Peternai Zsuzsanna igazgató szerint az elmúlt évekhez viszonyítva javult a kapcsolatuk a térségbeli magyar alapiskolákkal. Az iskolának most más gondjai vannak, bérleményben működik, az épület egy része kihasználatlan, a megyének sokba kerül a fenntartása. Az intézményből 37 diák ballagott el, mindannyian sikeresen leérettségiztek. Az érsekújvári gimnazisták érettségi eredményei húsz százalékkal jobbak az országos átlagnál. A diákok tanulmányi előmenetele három évre visszamenően javulást mutat. A négyéves tagozatra 29 elsős jelentkezett, a nyolcévest fokozatosan leépítik, már nem nyitnak új osztályt. Az iskola vezetése idén húsz pályázatot nyújtott be, ezek közül négy még elbírálás alatt van. ,A sikeres projekteknek köszönhetően szeptembertől újra német-angol vendégtanár lesz az iskolában. Folytatjuk a pedagógus-továbbképzést, támogatást nyertünk továbbá rendhagyó fizika, magyar, kultúra és művészet órákra, szakmai napra, szövegértelmezési versenyre, magyar hétre, módszertani képzésre” - tájékoztatott Peternai. Az iskolatanács tagjai legutóbbi ülésükön jóváhagyták a négy, következő tanévtől választható tantárgyat: drámapedagógiát, mediális képzést, pszichológiát és környezetvédelmet. Az intézménynek már csak az épületgondokkal kell megbirkóznia, jelenleg az egykori városi alapiskola épületét bérlik a várostól. Nyitra megye önkormányzata - a megye honlapján is megtalálható koncepciója szerint - arra törekszik, hogy a megyei intézményekben redukálja az osztályok számot, és lehetőség szerint takarékoskodjon az épületeken, a bérleti díjon és a rezsiköltségen. A fenntartó koncepciója szerint idővel az érsekújvári szlovák és magyar gimnáziumot egy épületbe helyeznék, amivel sem az intézmény vezetése sem a szülők nem értenek egyet. A Pázmány Péter Gimnáziumba három évvel ezelőtt 15 diák jelentkezett, két évvel ezelőtt 21, most 29, ám ennél jóval többen érdeklődtek az intézmény iránt, de csak a legjobb előmenetelűek nyertek felvételt. A gimnázium korábban elsősorban kiemelt idegen nyelvi képzést nyújtott, ma diákjai fizika, kémia és matematika versenyeken kerületi és országos sikereket érnek el.