Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-16 / 139. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 16. Kultúra 9 Joyce regényhősének útvonalát követik ma Dublinban, és őt éltetik Szombathelyen is Bloomsday, a virágzás napja Az Ulysses minden idők talán legvitatottabb regénye, rajongói és ócsár- lói 1922 óta a mai napig vitáznak róla. Szerzője, James Joyce Homérosz Odüsszeiájának hőseit teszi át a huszadik századi Dublinba, élve a paródia eszközeivel. JUHÁSZ KATALIN A bátor görög hőst egy Leopold Bloom nevű hétköznapi reklámügynök testesíti meg, feleségét, Pénelopét a csalfa Molly Bloom, fiukat, Té- lemakhoszt pedig egy művelt, ám a valóságtól elrugaszkodott széplélek, Stephen Dedalus. A regény egyetlen nap történéseit, illetve főleg Leopold Bloom bolyongását követi végig, bőven spékelve a főhős emlékeivel, benyomásaival, azaz gondolatfolyamával. Ez a bizonyos nap 1904. június 16. A valóságban Joyce ezen a napon találkozott élete nagy szerelmével, akit később feleségül vett. A dublini Joyce- rajongók évente megünneplik e napot, a Bloomsday-t, amelyre egész Európából érkeznek „zarándokok”. Dublinban a hagyományos turistatérkép mellett egy speciális Ulysses-térkép is kapható, amelyen bejelölték Leopold Bloom regénybeli útvonalát - a hentesboltot, kocsmát, temetőt, könyvtárat és az összes további helyszínt. A turisták végigjárhatják a huszadik századi dublini Odüssze- usz útját, melynek során természetesen számos szuvenírboltba is betérhetnek egy Joy- ce-bögréért, pólóért, söröspohárért, kulcstartóért. A dubli- niak valóságos ipart építettek a Joyce-kultuszra, annak ellenére, hogy az Ulysses azon könyvek egyike, amelyeket fclf Legfel Jj ilia Ir Jwľ\ wgKjgé“*?... i 1», i® Élő szobor Dublinban - James Joyce (Képarchívum) minden sznob megvesz, de kevesen olvassák el. Ez a mintegy ezer oldalas kötet ugyanis az évtizedek alatt kiérdemelte „az olvashatatlan regény"’ címet, aminek oka, hogy írója egy újfajta nyelvvel kísérletezett benne: a prózafolyammal, vagy tudatfolyammal, a valós események és a főhős agyában lejátszódó folyamatok sajátos vegyítésével. Dublinban a Bloomsday általában egy közös reggelivel indul a városközpontban, mivel a regény első fejezetében Bloom betér a henteshez veséért, amelyet pirítva kíván elfo- gyaszani. Ezután az egyes helyszíneket járják végig a résztvevők, és mindenütt elhangzik egy-egy vonatkozó részlet a regényből. Az igazi Joyce-rajongók természetesen korabeli öltözetben, illetve az író által különösen kedvelt keménykalapban, világos vászonzakóban és drótkeretes szemüvegben parádéznak. Mi, magyarok talán nem is csodálkozunk azon, hogy a modem világirodalom klasszikusának magyar vonatkozásai is vannak. Leopold Bloom, ez a dublini zsidó, azaz a katolikus országban örök kívülállónak számító ember ugyanis szombathelyi származású, bizonyos Virág Lipót fia (az angol „bloom” szó jelentése „virágzás”), aki egy jobb élet reményében vándorolt ki Írországba. Joyce a regény valamennyi szereplőjét valós személyről mintázta. Helytörténészek kiderítették, hogy az Ulysses születése idején valóban élt egy Blum család Szombathelyen, a Fő tér 41. szám alatt. Textilkereskedők voltak, így nyilván rendszeresen megfordultak az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb kikötővárosának számító Triesztben, ahol James Joyce élt a regény írásakor. Az író tudatosan kereste a számára izgalmas, idegen, egzotikus kultúrát jelentő keleteurópaiak társaságát, és mivel a szombathelyi származású kereskedők klubot műkötettek Triesztben, volt alkalma megismerkedni Blum Márton négy fiának egyikével, akiről vélhetően a regénybeli Leopoldot mintázta. A magyarországi Joyce-hí- vők idén immár tizennyolcadik alkalommal rendezik meg Szombathelyen a Bloom-na- pot. Néhány évvel ezelőtt szobrot is emeltek az írónak az ominózus ház előtt, és ma reggel a kortárs fesztiválok szinte minden művészeti ágát felvonultató rendezvény kezdődik, az ír kultúrához kapcsolódva. Ennek keretében emlékeznek majd meg Joyce egyik leglelkesebb magyar népszerűsítőjéről, Békés Pál íróról, illetve levetítik azt a Joyce-ról szóló dokumen- tumfilmet, amelynek forgató- könyvét Békés írta, és amelyben Takács Ferenc irodalom- történész, a Magyarországi James Joyce-társaság elnöke is szerepel. A szervezők azt remélik, sikerül kedvet csinálniuk a regényhez. RÖVIDEN A fődíjas Párizsba utazhat Budapest. A napokban hirdettek eredményt a Kikötő Online internetes honlap Külváros című novellapályázatán. A fődíjat, vagyis a novella publikációját a Jelenkor című irodaimi folyóiratban, illetve egy négynapos párizsi tartózkodást Ady Endre egykori párizsi szállodájában, a Grand Hotel des Balcons-ban az Orrok és orrocskák című novella szerzője, a szlovákiai Szalay Zoltán nyerte. A szerzőnek eddig három kötete jelent meg: Ártatlanság (2006, elbeszélések), Nyelvjárás (2007, regény); A kormányzó könyvtára (2010, elbeszélések), és idén ő kapta a Szlovákiai Magyar írók Társasága által alapított Tálamon Alfonz-díjatis. (ú) Évadzáró klubest Dunaszerdahely. A Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó ma 18 órától búcsúzik az idei irodalmi évadtól a szokott helyen, a Budapest kávézóban. A program során több kötet is bemutatásra kerül. Elsőként Szabó Tibor Benjámin író, kritikus elemzi Bújna Zoltán A biciklis dervis, Hodossy Péter Aki útnak indul el, Antal Tamás Úton lenni jó és Bors Adrián Úton-útfélen című kötetét. Ezután Csapody Kinga irodalmár mutatja be a Vámbéry Antológia 2011 című kötetet. Felolvasnak: Czucz Enikő, Puzsér Zsuzsa, Takács Zsuzsi és Vörös Gergely, (juk) Tilos a zenélés a budapesti aluljárókban Túl hangos az utcazene MTl-HÍR Budapest. Egyelőre nem ad hozzájárulást a fővárosi ön- kormányzat azoknak, akik az aluljárókban akarnak utcazenélni vagy szórólapot osztani. A Fővárosi Közgyűlés közterülethasznosítási bizottságának ülésén elhangzott: a városvezetés azt kéri, a testület ne adjon engedélyt az aluljárókra, mert szóróíapozás szeméttel jár, a zene pedig az akusztikai körülmények miatt túl hangos. Ughy Attila, a testület fideszes elnöke szerint a város mereven áll a kérdéshez, miszerint minden tevékenységet megszüntetne az aluljárókban, ami nem közlekedéssel kapcsolatos. Úgy véli, nyáron szabadban is lehet zenélni és szórólapozni, de a zord idő beköszönte előtt újra kell gondolni a dolgot. Losonczy Pál, a bizottság jobbikos alelnöTilosban (Képarchívum) ke szerint nincs olyan város a világon, ahol ne lehetne aluljáróban zenélni, és a koncertek Magyarországon azért ritkábbak, mert az emberek nem tudnak jegyet venni. Hozzátette, hogy például a hegedű hangja szabadtéren nem érvényesül úgy, mint az aluljáróban. (MTI) Lassan valamennyi csoport megérkezik a 48. Jókai Napokra. A fesztiválklubban esténként remek a hangulat, és van miről beszélgetni Színre lépnek a jó palócok SZÉL JÁNOS A losonci Kármán József Színház Johanna második halála című előadásából (Fotó: Berta Mátyás) Komárom. Folyamatosan érkeztek a csoportok a Jókai Napok stábjára tegnap délután Komáromban. Benépesült a fesztivál, egy-két kivételtől eltekintve már mindenki megérkezett. A Visszhang című fesztiválnapilap ontja a híreket és a nézők véleményét. A zsűri is „munkába állt”. Tegnap délben megkezdődtek a szakmai értékelések. Benkő Géza színművész, Forgács Miklós rendező, publicista, Tóth Miklós rendező és Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja úgy döntöttek, hogy az idén Naszlady Éva színművész, rendező legyen a zsűri elnöke. Ma délelőtt 11 órakor a füleld Apropó Kisszínpad adja elő Jó palócok című szerkesztett játékát a városi művelődési központban. „Bár a magánhangzókat zártan ejtjük ki ajkunkon, de a szívünk annál nyitottabb” - vallja a csoport a fesztivál műsorfüzetében. Meséken, dalokon és ízes történeteken keresztül mutatják majd be a palócok világát. A produkcióban közreműködik a Folk LC zenekar, az előadást Szvorák Zsuzsa rendezte. Délután fél kettőkor egy új csoport, a tavaly szeptemberben alakult Peredi Színátszókör játssza a fesztiválon Carlo Goldoni Nyaralásmánia című komédiáját. Száz Pál rendező a kezdetekről mesélt. „Borsányi Erzsébeté a színjátszókor ötlete, aki a kultúra nagykövete és a kultúrház igazgatónője Pereden. A csoport tagjai közül csupán egy fő rendelkezett színpadi tapasztalattal. Érdekes volt így dolgozni velük, de most már nagy az összhang a nyolc szereplő között, és van bennük akarat” - mondta a 24 éves rendező szakos egyetemista. 17 órakor Mokos Attila, a Komáromi Jókai Színház művésze ül a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma által szervezett Múzeumi Szalon vendégszékébe. Beszélgetőtársa Miklósi Péter publicista lesz a Madách ART Café irodalmi kávéházban. A száznegyven éve született Christian Morgenstern Akasztófa-énekek című „rendellenes verses jeleneteit” játssza kocsmai közegben a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja, Mészáros Andrea rendezésében fél hétkor. Este fél tízkor a füleki Zsákszínház adja elő ugyanott Találkozás című produkcióját, amely Edward Albee Nem félünk a farkastól című színműve nyomán készült. Rendezte Dr. Mázik István. A házasságában megalázott George, az iszákos és elégedetlen Martha, a törtető Nick és ostoba felesége, Hany drámája ez, egy alkoholgőzös éjszakán. Ahogy telik az idő, egyre változik az illúzió és a valóság közötti határ. Végül már mindenki játszik mindenkivel, mert félnek az ábrándok nélküli élettől. Who’s Afraid Virginia Woolf? Fontos kérdéseket feszeget a kétfelvonásos dráma. Az előadás után mindenkit vár a fesztiválklub. Bizonyára lesz miről beszélgetni.
