Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-16 / 139. szám, csütörtök

10 Iskola utca NYÁRI AKADÉMIÁK A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége felhívja az érdeklődő pedagógusok figyelmét a következő nyári akadé­miákra, amelyeken felvidéki magyar pedagógusok vehetnek részt: ♦ XIX. Bolyai Nyári Akadémia - 2011. július 17-23., a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége meghívására. 2011. június 27. ♦ XI. Apáczai Nyári Akadémia - a Vajdasági Magyar Peda­gógusok Egyesülete meghívására. Jelentkezési határidő: 2011. június 22. ♦ XV. Szabadkai Nyári Akadémia-2011. augusztus 8-12. Jelentkezési határidő: 2011. június 23. Részletes információ és letölthető jelentkezési lap az SZMPSZ honlapján (www.szmpsz.sk) olvasható. Bővebb felvilágosítást Jókai Tibor irodavezető ad a 035/7713572 vagy a 035/7714755 telefonszámokon és az szmpsz@szmpsz.sk e-mail címen. Buborékfúvásban is versenyeztek a nemeskajali alapiskolások (A szerző felvétele) A POSTA HOZTA Vidám gyermeknap a nemeskajali iskolában A gyermeknap a nemeskajali iskolások számára mindig nagy élmény. Tanulás helyett sok­sok verseny, vidám szórakozás várja a gyerekeket. Idén sem volt ez másként. A tanulók először űrbékákat kerestek, amelyek a fűben és bokrokban lapultak meg, majd tornáztak, célba dobtak, ho­mokvárat építettek, és külön­féle ügyességi versenyeken vet­tek részt. Aszfaltrajzaik még Május 16-án a komáromi Munka Utcai Alapiskola tanulói betekin­tést nyerhettek a rendőrség mindennapos áldozatkész munkájába. Tanulóink nagy érdeklődéssel figyelték a kutyák és gazdáik munká­ját. Hihetetlennek tűnt, hogy a kutyákat milyen komoly feladatok elvégzésére is be lehet tanítani. A nem mindennapi bemutató na­gyon tetszett a gyerekeknek, a kiállított rendőrségi felszereléseket nemcsak megtekinthették, de fel is próbálhatták. (mk,mé) (Fotó: Munka Utcai AI) UJSZO 2011. JUNIUS 16. www.ujszo.com Tehetséggondozás - használható tudás - felzárkóztatás: továbbképzés pedagógusok számára Az élet iskolája Mandák Csaba közoktatási szakértő azt tanácsolta a pedagógusok­nak, ne féljenek mások lenni, járni a saját útjukat (Fotó: SZMPSZ) Manapság iskolában jár­ni nem leányálom. A diá­koknak azért nem, mert az élet nem csak lexikális tudást követel, a szülő­nek azért nem, mert a legjobbat akarja gyerme­ke számára, de semmi sem garantálja, hogy azt is kapja, a pedagógusnak azért nem, mert haladás, nyitottság, fejlődés nél­kül nem tud megfelelni korunk kihívásainak. ÁDÁM LILLA Nem a ne vétől és múltj ától vá­lik egy iskola naggyá, hanem az ott tanító pedagógusok verseny- szellemétől, a kihívások és meg- mérettetésekakarásától. Május 27-én a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövet­sége Komáromi Regionális Pe­dagógiai Központja és a Szlová­kiai Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület szer­vezésében került sor az egyénre tervezett tanulással és felzár­kóztatással foglalkozó tovább­képzésre. Az előadó Mandák Csaba budapesti közoktatási szakértő volt, aki saját tapaszta­latait, gondolatait, elképzelése­it osztotta meg velünk. Elő­adónktól útravalóul azt a taná­csot kaptuk, ne féljünk mások lenni, jámiasajátutunkat, mást és másképp csinálni, mint a többi pedagógus - egyéni uta­kat bejárni keresve a megfelelő megoldásokat, technikákat, megközelítéseket. Kompetenciafejlesztés Elsőként beszéljünk a kompe- tenciafejlesztésről, amely kb. 5 éve áll az iskolák életének kö­zéppontjában (Magyarországon 2006 óta beszélhetünk kompe­tencia alapú oktatásról, Szlová­kiában ezt a 2008-as új közokta­tási törvény írja elő) - a kompe­tencia hétköznapi nyelven nem más, mint az elméleti tudás gya­korlatban való használata. Aleg- ismertebb nemzetközi kompe­tenciamérés a PISA. Feladatso­rában matematikai, szövegérté­si és természettudományi kom­petenciákat mérő feladatok ta­lálhatók. A háromévenkénti mé­rés célja nyomon követni az ok­tatási intézményekben folyó kompetencia alapú oktatás ha­tékonyságát, a tanulók fejlődé­sét, ismereteik gyakorlati al­kalmazását. A PISA-méréseken hosszú évek óta kimagasló telje­sítményt ér el Finnország. Szlo­vákia és Magyarország a kö­zépmezőnyben, az OECD átlag körül helyezkedik el lassú javu­lási tendenciát mutatva. Az el­múlt tíz évben a lengyel csodáról beszélnek a szakemberek. 2009-ben Lengyelország szö­vegértésből, a matematikai és a természettudományos kom­petenciák terén az OECD átlag felett teljesített, feladván ezzel a leckét: hogyan lehet tíz év alatt ennyit fejlődni? Északi szom­szédunk első lépésként egysé­gessé tette az oktatási rendszere kezdő szakaszát, melyben min­den tanuló ugyanazt tanulja (differenciáltan, képességekhez igazítva a követelményeket), ezzel esélyegyenlőséget teremt­ve mindenki számára az oktatási intézményekben. A PISA vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyes ok­tatási rendszerek abban is kü­lönböznek, milyen mértékben képesek csökkenteni a szociális, kulturális és gazdasági háttérből eredő hátrányokat. Hátránykompenzálás A mi nevelési intézményeink­ben a hátránykompenzálás még nagyon gyerekcipőben jár. A gyerekek közti különbségeket azzal is felerősítjük, hogy homo­gén (ugyanazon képességgel rendelkező) csoportokat ho­zunk létre heterogén (vegyes képességű) csoportok helyett, mondván, így jobban biztosított a gyerek haladása. Pedig már számos pszichológiai és peda­gógiai kutatás bebizonyította, hogy a heterogén csoportokban az egyes diákok fejlődése szigni- fikánsabb, mint a homogén cso­portokban lévőké. Amagyarázat egyszerű: egészséges verseny- szellem, a jobb képességű diák kitűnő motivációs erővel hat a gyengébb képességűre. Sőt, így természetes közegben fejlődik a tolerancia, elfogadás, egymás segítése, a tanulócsoportok spontán kialakulása, a kezde­ményezőképesség. Már csak ezért is megéri. Mindannyian egyéni tanulási stílussal rendelkezünk, amely olyan egyedi, mint az ujjlenyo­matunk. A hatékony iskoláknak fel kell ezeket ismerniük, és en­nek megfelelően kell működ­niük. A legjobb tanulási rend­szer jellemzője, hogy élvezetes. Általában elmondhatjuk róla, arra ösztökélik a tanulót, hogy mind a nyolc intelligenciáját és minden érzékét latba vesse, hogy sokkal gyorsabban tanul­jon a zene, a ritmus, a mondó- kák, a képek, az érzések, az ér­zelmek és a tevékenységek se­gítségével. Többnyire azok a ta­nulási technikák a legjobbak, amelyeket kisgyerekkorunkban használunk. Intelligencia és kompetencia Az intelligencia és a kompe­tencia párosában az az izgalmas, hogy az iskola elő tudja-e hívni a kompetenciákat, tudja-e őket fejleszteni. Gardner többszörös intelligenciafogalma segít a fej­lesztésben: verbális / nyelvi: mondd ki!; logikai / matematikai: számold ki!, vizuális/ térbeli: rajzold le!, testi / kinesztéziás: táncold el!, zenei: énekeld el!, interperszo­nális (személyközi): szervezd meg!, intraperszonális (szemé­lyes): értékeld!, praktikus (gya­korlati): fedezd fel! Az a kérdés, képesek-e és haj- landók-e a pedagógusok meg­változtatni saját attitűdjüket, túllépni a kompetencia alapú oktatás által megkérdőjelezett tantárgyak hatalmán és határa­in, az interdiszciplináris peda­gógia híveivé válni, amely sok­kal több munkát, felkészülést, tanulásszervezést igényel, vagy megmaradnak „az-ajtó-mögött- én-vagyok-az-úr” pedagógiai irányvonalnál. Paradigmaváltás A 21. század közoktatásában meglátásom szerint kikerül­hetetlen a paradigmaváltás, ami a következőket jelenti: tanuló­központú pedagógiai gyakorlat; differenciált módszertan; sze­mélyre szabott tanulási utak; önszabályozó stratégiák kialakí­tása; változatos tanulásszerve­zési megoldások; tevékenységre épülő tanulói szerepek; koope­ratív technikák; megváltozott pedagógus-szerep (adaptáció); befogadó iskola (változásme­nedzsment). Minden változás motorja a pedagógus. Nyitott­ságán, felkészültségén, problé­maérzékenységén múlik, siker­re vihető-e bármilyen változás, a közoktatás megújulása. A projektmódszer Délután a projektmódszer ke­rült előtérbe. A pedagógiai pro­jekt során a célok a nevelési cé­loknak alárendeltek, tartalma a tanulócsoport érdeklődésének megfelelő. Eredménye a tanulók tudásában, képességében, ma­gatartásában mérhető. Aprojekt célja az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoz­tatására vonatkozik. A projek­toktatás kritériumai: 1. Akiindu­lópont a tanulók probléma­felvető kérdése legyen, a terve­zés közösen történjen. 2. A pro­jekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a való­ságos helyzethez. 3. Adjon mó­dot individualizált és csoport- munkára. 4. Kidolgozása össze­függő, hosszabb időtartamra nyúljon el. 5. Interdiszciplinari- tás jellemezze. 6. A pedagógu­sok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dol­gozzanak együtt. 7. A tanulók önállóan döntsenek és legyenek felelősek saját döntéseikért. 8. A pedagógus szervező, segítő, ta­nácsadó legyen. 9. A tanulók kö­zötti kapcsolatok erősek, kom- munikatívaklegyenek. A projekteken alapuló okta­tásban a pedagógus, a diák és a szülő céljai egyezzenek meg, vagy legalábbis kerüljenek közel egymáshoz. Jellemzője a tar­talmi komplexitás, azaz a pro­jektoktatás tartalma lefedheti, kiegészítheti, elmélyítheti az előírt tananyagot, de nem is kell hozzá kapcsolódnia. A tanulás­tanítás folyamatában a gyerekek önállóságán van a hangsúly, a pedagógus segít, tanácsot ad, a folyamat katalizátora. A meg­változott pedagógusi szerep mellett a pedagógus feladata a gyerekek megfigyelése; megis­merheti az iskolában eddig ki nem derült tárgyi tudásukat, ta­pasztalatokat szerezhet önálló problémamegoldó képességeik­ről, egymáshoz való viszonyuk­ról, szervezési ügyességükről, fantáziájukról, kreativitásukról, feladatelkötelezettségükről. A pedagógusnak tisztában kell lennie a demokrácia adta le­hetőségekkel és a piacgazdaság követelményeivel. Azzal, hogy az életen át tartó tanulás köve­telmény, az élet és a munka mi­nőségét szolgálja. Egy életen át tanulni Országunk közoktatása a tu­dás alapú társadalom és a tudás­ra épülő gazdaság köve­telményei szerint kell készítse fel a fiatalokat a munka világára. Ezen a szigorú piacon olyan kompetenciákkal kell rendel­kezni, melyek garantálják a gyors váltást, az együttműködé­si készséget, a másik elfogadá­sát, a toleranciát, a tanulási stra­tégiák egyéni útjainak kiépíté­sét, a gondolkodás fejlesztését, a hatékony anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációt. Gyer­mekeink jövője azon múlik, mennyire képesek új koncepció­kat megragadni, egész életük­ben folytatni a tanulást és együtt változni a változó körülmények­kel a sikeres életvitel és boldogu­lás érdekében. napokig díszítették az iskola előtti járdát. A legügyesebbek jutalma édesség és oklevél volt. A legnagyobb élményt azonban a szalonna- és kol­bászsütés jelentette az iskola­udvaron megrakott tábortűz mellett. Mindenki jól szóra­kozott, és a gyerekek szomo­rúan vette tudomásul, hogy egy évben sajnos csupán egy­szer van gyermeknap. Futó Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom