Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-02 / 127. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 2. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kisebb a lyuk a költségvetésen Pozsony. Az idei év első öt hónapjában a negyedével sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt a múlt év azonos időszakához képest - derül ki a pénzügyminisztérium tegnap közzétett elemzéséből. A deficit az elmúlt hónapban 550 millióval, 1,567 milliárd euróra nőtt. Ez azonban 24,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A pénzügy szerint a látványos javulás elsősorban a tavalyinál 11,1%-kal nagyobb bevételeknek köszönhető, amelyek idén elérték a 4,396 milliárd eurót. A kiadásokat ugyanakkor alig valamivel több, mint egy százalékkal sikerült csökkenteni. (SITA) Fogyasztási hitel: csúcson a kamat Pozsony. A fogyasztási hitelek kamatai rég nem látott csúcsokat döntögetnek. A nemzeti bank adatai szerint a lakossági fogyasztási hitelek átlagos éves kamata idén márciusban 14,5 százalékra nőtt, amire 2004 eleje óta nem volt példa. A központi bank elemzői ezt azzal magyarázzák, hogy a kereskedelmi bankok számítottak az eurózónás alapkamat növelésére, így ezt már előre beépítették az áraikba. Nem elhanyagolható tényezőnek számított azonban az is, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben megugrott a lakossági kereslet a fogyasztási hitelek iránt. (TASR) Bajban a magyar termesztők Budapest. A németországi járvány miatt kritikus helyzetbe került a magyar uborkafelvásárlás is, így nemcsak a spanyol gazdálkodókat, hanem a magyarokat is tetemes veszteség, 10, esetleg 100 millió forintos nagyságrendű kár érheti. Mártonfíy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint néhány napon belül 2-3 ezer tonna eladhatatlan uborkakészlet halmozódhat fel elsősorban az ország déli részén. Ha ugyanis nem indul meg a belföldi felvásárlás, illetve az export, teljesen tönkremehetnek a termelők. (MTI) Új mentőhitel Görögországnak Frankfurt/Athén. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy értesült, hogy Görögország újabb, 60-70 milliárd eurós mentőhitelt kap az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az új hitel 2014-ig fedezné Görögország szükségletét. A második mentőcsomag európai részét az euróövezeti országok tavaly alapított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközének (EFSF) kötvénykiadásából finanszírozzák. A német újság szerint ugyanakkor biztosra vehető, hogy az IMF nem utalja át a most folyó, 110 milliárd eurós program rá jutó részének következő, e hónapban esedékes adagját Görögországnak. Lehet, hogy ezt a mintegy 4 milliárd eurós összeget az EU Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusának (EFSM) keretéből utalják ki Görögországnak. Az IMF azért tartja vissza a hitel- részletet, mert előbb tudni szeretné, hogyan képzeli az EU Görögország további finanszírozását. (MTI) Tönkreteszik a Cargót? Pozsony. A Cargo vasúti teherfuvarozót szándékosan teszik tönkre - állítja Ľubomír Vážny, a Smer parlamenti képviselője. Az előző kormány közlekedési minisztere szerint „az egészséges céget temetik, hogy aztán olcsón adhassák el”. Mindezt szerinte az is bizonyítja, hogy míg a társaság által szállított áru- mennyiség a tavalyi első félévi 155,7 millióról a második félévre 159,2 millió euróra nőtt, az első félévben elért 300 ezer eurós működési nyereséget a második félévben elkönyvelt 18 millió eurós veszteség követte. A teljes veszteség a második félévben így 85 millió euróra nőtt. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8770 Lengyel zloty 3,9570 Cseh korona 24,501 Magyar forint 266,23 Horvát kuna 7,4488 Román lej 4,1305 Japán jen 117,11 Svájci frank 1,2182 Kanadai dollár 1,3948 USA-dollár 1,4408 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,40 25,30-23,83 278,39-254,41 OTP Bank 1,48-1,40 25,29-23,83 274,37-258,68 Postabank 1,49-1,39 25,39-23,68Szí. Takarékpénztár 1,49-1,39 25,20-23,81 278,59-254,59 Tatra banka 1,48-1,40 25,19-23,91 277,11-256,05 Dexia banka 1,48-1,40 25,19-23,91 273,79-259,91 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A nagytermelők a termés 40%-át is képesek tárolni, így megvárhatják az árak kedvezőbb alakulását Lesz elegendő takarmánygabona Az új termés betakarítását követő időszakban csökken a takarmányok ára, másrészt az utóbbi években az agrártermékek jelentős mértékben a tőzsdei spekulánsok tárgyává váltak (Jón Krošlókfelv.) Pozsony. A tavalyi gyengébb termés ellenére Szlovákiában továbbra sincs hiány takarmánygabonából. Az ok egyszerű: az állatállomány az elmúlt években drasztikus mértékben csökkent, manapság így már nincs szükség olyan nagy mennyiségű takarmányra, mint korábban. SUSLABÉLA „Az elmúlt évi termésből kellő mennyiségű takarmánykeveréket képes előállítani az ország” - mondta lapunknak Marián Uhrík, a takarmány- gyártók szakmai szövetségének az elnöke. Az állatok közvetlen etetésére éves viszonylatban ma már 730 ezer tonnányi gabona is elegendő. A múlt század kilencvenes éveiben még körülbelül 1,5 millió tonna takarmányozási célokra szánt gabonára volt szüksége az ország mező- gazdasági üzemeinek. „Meg kell azonban említenünk, hogy a csökkenő hazai szükséglet miatt jelentős mértékben nőtt a gabona kivitele” - fűzte hozzá a szövetség elnöke. Szlovákia éves átlagban mintegy 1 millió 440 ezer tonna gabonát szállít külföldre, ami havi lebontásban 120 ezer tonnányi exportot jelent. Ennek 52 százalékát a búza, csaknem 40 százalékát pedig a kukorica képezi. Ezzel párhuzamosan éves átlagban 270 ezer tonna gabonát importálunk, aminek a 38,9 százaléka búza, 48,5%-a pedig kukorica. A keveréktakarmányok árainak az alakulását csaknem 85%-ban az alapvető takarmánykomponensek ármozgása határozza meg. „Ha évközi viszonylatban a gabonafélék ára 70%-kal emelkedett, akkor természetszerűleg növekedtek a takarmánygabona árai is. Azok esetében ilyenkor 50-60%-os emelkedésről beszélhetünk. Mindez összeurópai jelenség, tehát Európa többi részében is hasonló áremelkedéseket könyvelhettek el az agráripari cégek” - magyarázta Uhrík. S hogy mi várható a gabonapiacon az idei termés begyűjtése után? „Nagy általánosságban elmondható,' hogy az új termés betakarítását követő időszakban csökken az alapvető takarmányok ára. Ez logikus folyamat, hiszen mintegy három hónappal a betakarítás után a kínálat nagyobb a keresletnél. Az utóbbi években azonban az anyagiakban bővelkedő, erős kereskedelmi társaságok nagyban jutottak hozzá a frissen betakarított terméshez, s emiatt bizonyos egyensúly jött létre. Lényeges az a tényező is, hogy a nagytermelők raktárhelyiségekkel, bőséges tárolási területekkel rendelkeznek, ahol a termésnek akár a 40 százalékát is képesek tárolni. Ennek köszönhetően megvárhatják a gá- bonaárak kedvezőbb alakulását, amire általában októbernovember folyamán kerül sor. Egyértelmű ármozgásokat nehéz előre megjósolni, mivel az utóbbi öt évben az agrártermékek jelentős mértékben a tőzsdei spekulánsok jól jövedelmező tárgyává váltak. Szlovákia kicsi ország ahhoz, hogy képes legyen ellenállni az európai gabonaár-alakulásnak, a világpiaci árakról már nem is beszélve. Egyszerűen nincs egyéb választásunk: alkalmazkodnunk kell a világpiaci árak alakulásához. Az ENSZ élelmezésügyi intézete szerint egyébként az elmúlt egy évben a kukorica világpiaci ára megduplázódott, a búzáé pedig 57%-kal emelkedett. Szárazság miatt csökkent a terméshozam Európában, ráadásul a közel-keleti zavargások és az egyiptomi és tunéziai vezetők elűzése is kedvezőtlenül hatott az árakra. Az elemzők szerint azonban, ha az időjárás kedvező lesz, az év további részében elképzelhető az árak csökkenése. A helyi foglalkoztatottságot növelő hozzájárulásnak köszönhetően 5,4 ezer munkahely keletkezett Milliók a válság okozta károk enyhítésére ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság okozta károk enyhítése érdekében hozott kormányzati intézkedések közül tavaly a helyi foglalkoztatottságot növelő hozzájárulás számított a legsikeresebbnek, amelyet még az előző kormány vezetett be 2009 márciusában. Ehhez azok juthatnak hozzá, akik az önkormányzattal megegyezve közhasznú munkát végeznek. Leggyakrabban a közterületek takarítása, a parkosítás tartozik ezen munkák közé. Tavaly a támogatásnak köszönhetően az önkormányzatok csaknem 5,4 ezer munkahelyet hoztak létre - derül ki a munkaügyi tárca szociális elemzéséből, amelyben az elmúlt évet vették górcső alá. Eszerint a munkaügyi hivatalok a fent említett támogatást azoknak az önkormányzatoknak fizették, amelyek a munkapiacon hátrányos helyzetben lévő embereket alkalmaztak. Alapfeltételnek számított, hogy a munkaviszonynak legalább kilenc hónapig kellett tartania, és a normál heti munkaidőnek legalább a felét kellett kitennie. Az állam erre a támogatásra az elmúlt év első tíz hónapjában több mint 18 millió eurót fordított. További 3,4 ezer munkahelyet sikerült létrehozni az új munkahelyek létesítéséhez nyújtott támogatás segítségével is. Ez azonban már 3,2 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az ok egyszerű: az elmúlt évben erre a célra már csak 8,5 millió eurót fordítottak, 12,3 millióval kevesebbet, mint egy évvel korábban. „Ez iránt a támogatás iránt tavaly Eperjes megyében volt a legnagyobb érdeklődés, ahol 751 új munkahelyet sikerült létrehozni a segítségével, ami az országos szint 22%-a” - derül ki a munkaügyi tárca elemzéséből. Az egyik legkevésbé kihasznált válságellenes intézkedésnek azon alkalmazottak bérkiegészítése számított, akik korában legalább 3 hónapot munkanélküliek voltak, egyedül találtak maguknak új munkahelyet és nehéz anyagi helyzetben voltak. Tavaly így csak 207-en jutottak támogatáshoz, amire az állam 292,4 ezer eurót fordított. A legnagyobb érdeklődés Nyitra megyében mutatkozott, ahol ezt a támogatást 92-en vették igénybe. A jelenlegi kormány tavaly szeptembertől egy újabb támogatást is bevezetett. Az árvízkárok enyhítése érdekében a települések által e célra felvett alkalmazottak béréhez járult hozzá, aminek köszönhetően az elmúlt évvégéig 158 új munkahelyet hoztak létre, a legtöbbet Kassa megyében. Erre a célra az állam 453,5 ezer eurót fordított. A támogatás - legfeljebb 6 hónapig - az alkalmazottra fordított költségek 95 százalékát fedezi, (mi, SITA) A hazai cégvezetők mintegy 80 százaléka szerint nálunk elterjedt jelenségnek számít a korrupció Zavar a lefizetés, azonban sokan élnek vele ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovákiai cégek csúcsvezetőinek 80 százaléka szerint nálunk elterjedt a korrupció, viszont egy másik kérdésre válaszolva azt állították, hogy a saját társaságuknál az elmúlt két évben gyakorlatilag nem tapasztaltak lefizetést (mindössze 5% válaszolta az ellenkezőjét) - derül ki az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég nemzetközi felméréséből. Radoslava Staroňová, a társaság képviselője közölte: a 25 európai országot felölelő felmérés azt mutatja, hogy nálunk különösen magas a szerződés elnyerése fejében ajándékot adók aránya. Igennel a megkérdezettek 38 százaléka válaszolt, ennél magasabb mutatót, 40 százalékosat csupán Görögországban mértek, miközben az európai átlag csupán 19%. A siker érdekében a szokványosat messze meghaladó szolgáltatásokat a szlovák cégvezetők 37 százaléka nyújtana vagy tart elfogadhatónak, ezzel egyenesen elsők vagyunk Európában. Európában átlagosan a nagyvállalatok menedzsereinek egyhar- mada hajlandó egy pályázat, megrendelés érdekében korrumpálni, nálunk a válaszadók bő kétharmada válaszolt igennel. A korrupcióra való magas hajlamnak némileg ellentmond az a tény, hogy a hazai vezetők 82 százaléka várja el az állam szigorúbb ellenőrzését, a határozottabb korrupcióellenes harcot, másrészt a válaszadók mindössze 7%-a véli úgy, hogy az állami hivatalok eredményesen vehetik fel a harcot a kenőpénzekkel, lefizetésekkel szemben, 36%-uk pedig egyenesen azt vallja, a hivatalok szemet hunynak a jelenség felett: (só)
