Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-10 / 134. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 10. Vélemény És háttér 7 A házasság nem olyan intézmény, mely bármilyen emberi kapcsolatra „ráhúzható" Meleg tévhitek A múlt szombati pozsonyi melegfelvonulás utáni visszhangokat olvasva ismételten leszögezhető, továbbra is sok tévhit kering a más nemi orientációjú személyekkel kapcsolatban. Sokan sokszor írtak már a jobboldalról érkező tévhitekről - a melegek gyógyíthatók, a melegség betegség stb. -, ám mivel nem szeretnénk fát cipelni az erdőbe, vegyük szemügyre inkább a liberális oldal tévhiteit. MÓZES SZABOLCS Nevezett véleményformálók és melegügyi aktivisták az utóbbi napokban előszeretettel cikkeztek arról, Szlovákia a homoszexuálisok jogainak terén komolyan le van maradva, illetve súlyos diszkrimináció áll fenn ügyükben. Melyet minél hamarabb meg kellene szüntetni. Nemi orientáltsága miatt valóban senkit sem lenne szabad diszkriminálni - ezt jogrendünk egyébként tiltja is ám az utóbbi években nem érkeztek hírek arról, hogy valakit azért rúgtak volna ki munkahelyéről vagy a kórházból, mert homoszexuális, esetleg emiatt nem indulhatott volna valaki a választásokon. Ha ilyen történik, azt - liberálisnak és nem liberálisnak egyaránt - határozottan el kell ítélni. Miben is áll akkor a hátrányos megkülönböztetés? Liberális közírók és politikusok szerint abban, hogy Szlovákiában nem köthetnek házasságot, nem fogadhatnak örökbe gyereket az azonos nemű párok. Valóban diszkriminációról beszélhetnénk, ha a házasság két (vagy több) ember közötti intézményesült kapcsolatot jelentene, a házasság kifejezés viszont egy férfi és egy nő közötti kapcsolatot takar. így definiálja ezt egyébként az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is, melyre a melegfelvonulást támogató amerikai nagykövet hivatkozott nyilatkozatában - merthogy ő és diplomatatársai állítólag csak azt támogatták állásfoglalásukkal, amit a Szlovákia által is aláírt ENSZ-dokumentum megkövetel a tagországoktól. Ha törvénybe iktatnánk az egyneműek házasságát, milyen alapon utasíthatnánk el a további Jogbővítéseket”? Ha egy férfi és két nő érkezne a törvényalkotóhoz azzal, hogy ők szabad akaratukból édes hármasban szeretnék leélni életüket és ezt házassági fogadalommal kívánják megerősíteni, vajon milyen alapon mondhatna nemet? Vagy mi alapján utasíthatnák el - hogy még szélsőségesebb példát említsünk - egy speciális szexuális irányultságú egyén kérését, aki történetesen kecskéjével szeretne frigyre lépni? A sor tetszőlegesen folytatható a különböző egyéb, ritka és (jelenleg még) kevésbé elfogadott nemi orientációkkal. S ha kiterjesztenénk a gyermeknevelési, örökbefogadási jogot, akkor a fent említett „párokat” milyen alapon utasíthatnánk el? Avagy ilyenkor nem számítanak a gyerekek jogai? Merthogy az örök- befogadásnak főként róluk kellene szólnia - s nem az örökbefogadókról -, s célja, hogy a szülő nélküli gyermekek normális családban nőjenek fel. A szabad világban mindenki azzal él (s hál), akivel akar, olyan módon, ahogyan akar. A házasság viszont nem olyan intézmény, mely bármilyen típusú és szerkezetű emberi kapcsolatra tetszés szerint „ráhúzható”. Liberális szerzők tollából egy ilyen kérés már csak azért is visszatetsző, mert máskor pont ők azok, akik avíttnak, idejétmúltnak tartják a házasság intézményét, s a legszívesebben a történelem szemétdombjára hajítanák.- Józsi, azonnal gyere ki, ezt a helyet én pályáztam meg! (Peter Gossónyi rajza) ■ JEGYZET Árnyékra vetődés LŐR1NCZ ADRIÁN Orbán lelkének sötétebb oldala, hülye magyar, nácimitugrász,s mégsokminden volt az utóbbi napokban Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, csak úriember nem. Tény, hogy az ő pozíciójából megfogalmazva néhány alapigazság - például, hogy Szlovákia Magyarországnak azon a részén jött létre, melytől a trianoni egyezmény megfosztotta, vagy hogy a világ különböző részein élő magyaroktól a lelki és kulturális összetartozás jogát elvitatni nem lehet - provokációként hat. Kiváltképp, ha a politika és a média a jó bevált módszert alkalmazva, a szövegkörnyezetből kiemelve csócsálgatja az elhangzottakat. Mivel a Kövér kijelentéseire vetődök valahogy nem akarták észrevenni, elsiklott a figyelmük azon kijelentés fölött, hogy a sokat ragozott kettős állampolgárság nem ördögtől való, hanem Európa-szerte alkalmazott gyakorlat. Ciki, de így van. A biztosítékot leginkább kiütő „minden szlovák politikusban ott rejlik Slota” kezdetű mondat azzal folytatódik, hogy „ha nem is a lelke mélyén, de olyan szinten, hogy félnek a Ján Slota típusú politikusoktól, ezért figyelnek rá”. Most őszintén: van olyan politikai tömörülés e honban, mely legalább egyszer ne húzta volna elő a mélynemzeti vezér örök témáját, a magyarel- lenességet? Ebben az országban bizonyíthatóan ezhozzaa legtöbb szavazatot, politikai öngyilkosság volna kihagyni. Az interjúnak abban a részében, ahol a bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán brutális határmódosítást és katonai erő helyett nemzetközi jogi megoldást említ, folytatásként ott van az is: az egy tömbben élő szlovákiai magyarság „Csehszlovákia széthullásakor nem mondta azt, hogy bocs’, de a párizsi békeszerződés Csehszlovákiára vonatkozott”, s Magyarország felől sem érkezett ilyen sugallat; Horn Gyula kormányzása óta Magyarország többször elismerte a jelenlegi határok sérthetetlenségét. Gondosan mellőzte a honi sajtó azt a részt is, melyben az Országgyűlés elnöke kifejti, mi az alapvető különbség Ján Slota, Robert Fico és Vona Gábor Jobbik-elnök között. Érdemes, egyben kínos volna idézni - mert esetleg kiderülne: aszélsőségesnézetektá- mogatottsága Szlovákiában jóval magasabb, mint Magyar- országon. Mindent egybevetve, innen bátorkodom üzenni az önjelölt, fizetett és egyéb kommentátoroknak: ne hanyagolja az olvasást, aki írásra adja a fejét! KOMMENTÁR Fogyasztói mesék MOLNÁR IVÁN T öbbségünk még nagyon jól emlékszik az uniós csatlakozásunkat megelőző évekre, amikor a politikusok dicshimnuszokat zengtek arról, milyen szép is lesz, ha leomlanak a határok, az áruk és szolgáltatások pedig olyan szabadon áramlanak majd az egyik országból a másikba, akár a folyóvíz. Ajó hír, hogy az álmok valóra váltak: a határok valóban leomlottak. Mára azonban kiderült az is, hogy az áruk szabad mozgásáról szőtt mese valóban csak mese. Mint minden mesének, ennek is van bizonyos valóságalapja, a többi pedig kizárólag a szájtáti hallgatóság elaltatá- sára szolgál. Az igazságalap az, hogy az áru valóban szabadon áramlik, a mese pedig, hogy mindkét irányban. Míg ugyanis a külföldi termékek korlátlanul árasztják el a hazai üzletek polcait, a hazai gyártók külföldön nehezen rúgnak labdába. Hazai termelőkön itt persze nem a nagy nyugati beruházókat értjük, amelyek a gyártásuk nagy részét külföldön értékesítik, hanem az olyan ágazatokat, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelyeket a határok megnyílásának köszönhető „fantasztikus piaci lehetőségek” a megszűnés határára sodortak. Az ok egyszerű: míg az uniós országok többsége, gyakran az uniós szabályok megsértésének a határán egyensúlyozva, mindent megtesz a hazai piac védelméért, Szlovákiában e téren is csak a fogyasztói nacionalizmus hangzatos jelszavainak az ismételgetéséigjutottunk el. Ugyanazok a politikusok, akik korábban a piacnyitás csodáiról zengedeztek, ma habzó szájjal pocskondiázzák a külföldi termékeket, az egekig magasztalva a hazai gyártókat. Szinte nincs olyan hét, hogy valamelyik ágazati érdekvédelmi szervezet ne zúdítaná rá búját-baját a lakosságra, kiemelve, hogy a hazai termékek összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a külföldiek. Ha valaki fel merné vetni, hogy a hazai sonkát például ugyanúgy vizezik, mint a külföldit, azt képesek lennének akár megfeszíteni is. Ócsárolni manapság csak a külföldit illik. Hogy ez esetben is létezik arany középút? Nos, erre Szlovákiában még nem jöttek rá. A tőlünk nyugatabbra fekvő országok a kiabálás helyett például szép csendben olyan piacvédő intézkedéseket vezettek be, amelyeknek köszönhetően a külföldi gyártók csak nehezen rúghatnak labdába, ugyanakkor nem ócsárolják őket úton-útfélen. Sok függ persze a lakosságtól is, nálunk a többség még mindig csak az árat nézi, arra azonban már nem gondol, hogy a külföldi termékek vásárlásával a hazai munkanélküliek népes táborát szaporítja. És az sem mindegy, hogyan viselkednek a hazai gyártók, akiknek a látványos reklámhadjáratok helyett tettekkel is be kellene bizonyítaniuk, hogy valóban megéri hazai terméket vásárolni. Egyelőre azonban marad a felelőtlen, soviniszta óbégatás, hiszen sokkal könnyebb fogyasztói nacionalistaként a mellünket verni, mint valóban tenni valamit. TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET A Magyar Nemzet szerint lezárult, de az eredménye még nem nyilvános annak a vizsgálatnak, amely azt hivatott tisztázni, miképp akadhattak el évekre a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSZKI) a Fenyő János meggyilkolásával gyanúsított Jozef Roháč genetikai mintái. A lap úgy értesült, a vizsgálat megállapításai szerint személyi felelősséget állapított meg a vizsgálat a DNS- bizonyítékok időleges eltűnésének ügyében, s ennek több érintettje is lehet. A BSZKI az FBI részére kifejlesztett digitális rendszerben tárolja és hasonlítja össze a DNS-profilo- kat, a számítógép pedig automatikusan jelzi a találatokat az egyezésekről. Ilyen esetekben az intézet kötelessége jelezni ezt az ügygazdának, amely jelen esetben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Ám a nyomozók csak két év késéssel értesültek arról, hogy a Roháčtól egy másik ügyben vett DNS megegyezik a Fenyő-gyilkossághoz köthető ruhadarabokon azonosított mintával - írta alap. (MTI) NÉPSZABADSÁG Tisztán listás választási rendszert szeretnének a szocialisták, és azt sem zárják ki, hogy pusztán országos listára szavazzanak 2014-ben-írtaa Népszabadság. A Fidesz javaslata szerint a kedvezményes kisebbségi mandátumok nélkül 198 képviselői helyet osztanának szét egyéni választókörzetben és listán. A szocialisták javaslata 199 mandátumot osztana szét, de csak megyei és országos listán. Az MSZP-nél a választójogi reformot koordináló Molnár Zsolt azt mondta: minél arányosabb választást szeretnének, s úgy látják, az egyéni körzeteknek 90-100 egyéni mandátum esetén a magyar településszerkezetben nincs realitása. A körzetek nagysága elláthatatlanná tenné a képviseletet, mert százezres választókerületek jönnének létre. A határon túliak szavazati jögát magyarországi lakóhelyhez kötnék. (MTI)
