Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-10 / 134. szám, péntek

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 10. www.ujszo.com L0VESZAR0K Parlamenti történetek (TASR-felvétel) SZEMSZÖG Valami mindenkié Mennyi az optimális képviselő? A pártunkról levált Igor Matovič (Egyszerű Emberek) - van-e, ki e nevet nem isme­ri - parlamenti aktivitásainak egyike az a javaslat volt, amely a képviselők számát csökkentette volna. Azzal in­dokolta kezdeményezését, hogy a parlamenti képviselők fele ingyenélő. Jómagam az SaS-szel együtt támogatom a létszám- csökkentést, de nem abból kiindulva, hogy a nagy ré­szük ingyenélő, vagy sem, mert azt a választók döntik el, kit juttatnak a törvényho­zásba. Maga a létszámcsökkentés azonban jó ötlet, s azért tá­mogatom, mert kevesebb képviselőre van szükség, ál­talában. Magunknál, a parlament­ben kell kezdeni a leépítést, ha csökkenteni akarjuk az összes képviselő számát. Je­lenleg Szlovákiában megkö­zelítőleg 21 ezer önkor­mányzati képviselő van. Bi­zonyára a kedves olvasó is belátja, hogy ilyen kis or­szágra, mint Szlovákia ez óriási szám. Valójában nem is Közép- Európa egyik legkisebb or­szágaként tartom számon Szlovákiát, hanem a térség legnagyobb városaként, s ne­künk úgy kell a hivatalok és képviselők rendszerét felállí­tanunk, hogy egy hatékony, dinamikus, minél kisebb cso­portot képezzen, ezáltal ol­csóbb legyen. Visszatérve a künduló- ponthoz, a leépítést a csú­cson kell kezdeni. Mi, az SaS képviselői azt mondjuk, a jelenlegi 150 he­lyett 100 parlamenti képvise­lő is el tudná látni ugyanazt a funkciót, feladatot. A mentelmi jogról A parlament legutóbbi ülé­sén ismét napirendre került a képviselők mentelmi jogának szűkítése. Mi ezt is támogattuk, de több más pártbeli kollégánk vonakodott tőle, ezért már nem foglalkozik vele a plé­num. Mi már ezt a kérdést ta­valy népszavazásra is bocsá­tottuk, s most a parlament­ben örültünk annak, hogy Matovič csoportja is elfogad­ta az ötletet. A képviselőknek azonban nem kellene arra várniuk, hogy a parlament szünteti meg a kihágásokra vonatko­zó mentelmi jogukat. Már most is korlátozhatnák ön­magukat. Képviselői mandátumom megszerzése óta már három alkalommal állítottak meg a rendőrök úgy, hogy meg is bírságoltak. De egyetlen egy­szer sem vettem elő a képvi­selői igazolványomat. És amiről kevesen tudnak: van az a lehetőség is, hogy a par­lamenti képviselők diploma­ta-útlevelet váltsanak ki. Én ezzel sem éltem. Fontos a megbízható főügyész Bizonyára a kedves olva­sókat is nyugtalanítja már, hogy hónapok óta húzódik az új legfőbb ügyész megvá­lasztása. Türelemre intenék min­denkit. Meg kell érteni, nem mindegy ennek az ország­nak, hogy milyen a főügyé­sze. Olyan-e, aki a paragrafu­sok kacskaringóit kihasznál­va a szőnyeg alá söpri példá­ul a kétes pártfinanszírozási és egyéb komoly ügyeket, vagy bátran szembenéz és szembeszáll a problémákkal, kényes kérdésekkel. A koalíció jelöltje, Jozef Čentéš eddigi munkásságával már bizonyította, hogy ez utóbbi kategóriába tartozik. Június 17-re írta ki a házel­nök a főügyészválasztást. Bí­zom benne, sikerrel járunk. Kedves olvasók, továbbra is várom észrevételeiket, hozzászólásaikat a 0905/946 563-as mobüszámon, vagy a szilard_somogyi@nrsr.sk e- mail címen. Somogyi Szilárd, a Sza­badság és Szolidaritás par­lamenti képviselője Van, ami mindenkié. Ilyen például az országban a fő­ügyészi funkció. Szégyen a szlovákiai politikai elitre, hogy múlt év decemberétől nem volt képes főügyészt vá­lasztani. Az emberekben az váltotta ki a döbbenetét a de­cemberi főügyész-választási cirkusznál, hogy a kormány- koalícióban akadtak olyan emberek, akik kockára tették négy év viszonylagos nyugal­mát, egyelőre csak ők tudják, miért. Elég sokan és gyakran feltettük már a kérdést mi is, miért. Nem a polgár dolga ki­találni a választ, aki elől min­den mérvadó információt igyekeznek elhallgatni, hogy ne tudja, hol a labda. A játék­ban viszont ő is benne van. Mármint a polgár. Mert jogál­lamot részrehajló főügyésszel - meg sok minden mással - nem lehet építeni. A Fico- kormány idején és utána is eleget emlegettük már a poli­tikai akarat, és a politikai kul­túra hiányát, s az utóbbi idő­ben ehhez még hozzájött a politikai józanság hiánya is. Több mint húsz évvel ez­előtt a hatalom hármas meg­osztásáért tüntettünk, hogy szűnjön meg a három hatalmi ág összefonódása, ami a rend­szerváltás előtt azt tette lehe­tővé, hogy a hatalmon kívüli­eket lehessen akármiért ül­dözni és büntetni, a hatalom­ban levőket pedig semmiért se. Sajnos ez az áldatlan álla­pot 1989 után sem változott. Ha visszatekintünk huszon­egy éves múltunkra, megálla­píthatjuk, hogy súlyos bűncselekmények maradtak jogi elégtétel nélkül. Az úgy­nevezett kishalak probléma- mentesen horogra akadnak, a nagy halak meg élvezik a kris­tálytiszta, hűvös vizet a meg­érdemelt horogra akadás leg­kisebb veszélye nélkül. Lucia Žitňanská igazságügy-minisz­ter igyekezete és kitartó küz­delme az igazságszolgáltatás félelmetes sötétsége ellen kö­vethető és indokolt. A smeres homályhívek természetesen a tántoríthatatlan igazságügy­miniszter asszony fejét fogják rövidesen követelni azért, hogy olyan igazságszolgálta­tási rendszert szorgalmaz, amelyben a zavarosban halá­szat életveszélyes lehet az ő számukra. Az embereket a múlt igaz­ságai és igazságtalanságai ar­ra ösztönzik, tegyenek meg mindent azért, hogy a bajt már ne szaporítsuk és előse­gítsük az igazság és a tiszta beszéd térhódítását. A szlovák társadalom már hosszabb ide­je olyan helyzetben sínylődik, mint amikor Jézust Pilátus elé vitték, akinek végül az lett a bűne, hogy nem volt bűne, mert nem olyan volt, mint a többi ember. S hogy ilyen ember ne is legyen, ezért ke­resztre küldték. Aki pedig megérdemelte volna, azt el­engedték. De térjünk vissza a krisztusi magasságokból hétköznapja­ink ingoványos talajára. Fél év alatt a parlamenti képvise­lők nem voltak képesek fő­ügyészt választani. Tudtak volna, de nem akartak. Ehe­lyett a bizonytalanságot, a po­litikai és jogi háborúskodást választották, kétséget se hagy­janak afelől, hogy nem ér­demlik meg a választópolgá­rok bizalmát. Ebben nem ke­vésbé vétkes a négyes jobbkö­zép koalíció, mint a követhe­teden, romboló ellenzék. Meg hát, ha a régi főügyésznek nem mondják meg, hogy ő a hétéves főügyészkedése ide­jén miben nem járt el úgy, ahogy az ország főügyészének el kellett volna járnia, akkor ő addig jelölteti magát a poszt­ra, amíg meg nem mondják neki. Lehet, hogy egyetlen ember kellene csak, közjogi méltó­ság, aki rászólna a politikai kalandorokra, hogy ne te­gyék, amit művelnek a tisz­tességgel és Szlovákia polgá­raival és nem csak a fő­ügyészválasztás ügyében. Van ilyen, aki megtehetné, de nem teszi és már nem is várjuk tő­le. Azt viszont elvárjuk a kormánykoalíció parlamenti képviselőitől, hogy Szlováki­ának rövidesen új főügyésze legyen. Jóba Mihály Alapiskolák, figyelem! T n u u n * j| Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet felső tagozatos tanulók részére készül. Téma: Közlekedési alapismeretek \ QD Slovnaft Tanuljunk az U1 SZÓ A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2011. szeptember 19.-október 21.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2011. június 13-ig küldjék el a marketing@ujszo.com e-mail címre. Jelentkezési adatok Téma: Közlekedési alapismeretek Az iskola neve és címe: Telefon:.................................................... E-mail: ...................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma: ...................................................... A tantárgyat oktató pedagógusok száma:

Next

/
Oldalképek
Tartalom