Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-10 / 134. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN 90 milliárdos új mentőcsomag Brüsszel. Megkezdte a tárgyalást az euróövezeti országok pénzügyminiszte­ri csoportja egy Görögor­szág pénzügyi konszolidá­ciójának támogatására szánt újabb hitelcsomagról. Mint a csoport elnöke, Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökBrüsszelben kiadott közleményében csak homályosan utalt arra, hogy „első eszmecserét foly­tattak a görög kiigazítási program finanszírozási módjairól”, de brüsszeli for­rások szerint egy új mentő­csomagról van szó. A forrá­sok azt is kiszivárogtatták, hogy a jelenleg futó, 110 milliárd eurós csomag mel­lett indítandó új program értéke nagyj ából 90 milliárd euró lehet. (MTI) Moszkva ellenzi Moszkva. Oroszország ellenzi, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa határoza­tot hozzon Szíriáról, tekin­tettel a korábban Líbiáról hozott BT-határozat tág ér­telmezésére -jelentette ki a orosz külügyminisztérium szóvivője. Oroszország el­lenez bármiféle Szíriára vo­natkozó határozatot, a Szí­riái helyzet Moszkva szerint nem veszélyezteti a nem­zetközi békét, a tervezet megvitatása a belső feszült- ségerősödéséhezvezethet- mondta. (MTI) Kórházba került Lech Walesa Varsó. Magas lázzal és gyomorpanaszokkal szer­dán kivizsgálásra egy gdanski kórházba szállítot­ták Lech Walesa Nobel-bé- kedíjas korábbi lengyel ál­lamfőt, a Szolidaritás szak- szervezet alapítóját és első elnökét. Az orvosi vizsgálat szerint valamilyen fertőzést kaphatott. A kezelés nyo­mán javult Walesa állapota. Orvosai tegnap úgy döntöt­tek, hogy vasárnapig kór­házban marad. (MTI) Merkel támogatást kért Berlin. A kormány által elhatározott „atompoli­tikai” váltáshoz kért parla­menti támogatást a német kancellár, hangsúlyozva, a fukusimai atomkatasztrófa gyökeresen megváltoztatta az atomenergiával kapcso­latos, eddig vallott felfogá­sát. A Bundestag előtt teg­nap reggel ismertetett kor­mánynyilatkozatában Mer­kel megismételte a tervezett új energiapolitika elemeit. Eszerint Németország 2022 végéig teljesen lemond az atomerőművek használatá­ról. (MTI) A bomló hullák miatt borzasztó szag terjeng, a víz szennyezettsége miatt betegségek terjednek Kolera törehet ki a jemeni városban MTl-HÍR Áden. Tragikus egészség- ügyi helyzet alakult ki a dél­nyugat-jemeni Zindzsibár vá­rosában, a szélsőséges iszla- misták egyik központjában, a szanaszét heverő, kutyák mar­talékául szolgáló, bomlásnak indult holttestek miatt - közöl­ték a jemeni egészségügyi ha­tóságok. „A városban katasztrofális a helyzet, a bomló hullák miatt borzasztó szag teijeng (...) a víz és az élelmiszerek szennye­zettsége miatt betegségek kezdtek el terjedni” - mondta a helyi egészségügyi vezető, Lahdar al-Szaádi az AFP fran­cia hírügynökségnek. Egy kór­házigazgató pedig azt mondta, az általa vezetett létesítmény naponta körülbelül 30 új has- menéses beteget vesz fel keze­lésre, s fennáll a veszélye, hogy valamilyen járvány, például ko­lera tör ki. A hadsereg és a szélsősége­sek napok óta harcot vívnak a város körül. Az összecsapások­ban legkevesebb 13 ember, köztük állítólag az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 10 tagja vesztette életét, de a Továbbra is tüntetéseken követeli a jemeni ellenzék Ali Abdalláh Száleh elnök lemondását. Az egyik rijádi kórházban fekvő államfőt, aki sikeres műtéten van túl, tegnap „az intenzív osztályról átvitték egy királyi lakosztályba". A 69 éves Száleh június í-án sebesült meg, amikor egy aknagránát eltalálta az épület me­csetjét, ahol éppen imádkozott. Az elnökpártiak Szármában és másutt tűzijátékkal és üdvlövésekkel ünne­pelték meg az elnök „stabil állapotáról" szóló híreket. (SITA/AP-felvétel) fegyveres erők 3 tagja is meg­halt, négyen pedig megsebe­sültek. A harcokban eddig az al-Kaida legalább 30 tagját megölték, köztük egy helyi ve­zetőt is. A hadsereg egyébként minden oldalról körülzárta a várost. A hadsereg a támadás­sal az szeretné megakadályoz­ni, hogy az al-Kaida megsze­rezze a hatalmat a déli ország­részben, kihasználva a politikai vákuumot, amely az elnök, Ali Abdalláh Száleh Szaúd-Arábi- ába távozása után keletkezett. NATO: jól halad az afganisztáni feladatátadás, Németország a veszélyekre figyelmeztetett Nem sietnek a kivonulással Brüsszel. A tervek szerint halad Afganisztánban az a folyamat, amelynek ke­retében a NATO vezette nemzetközi erő fokoza­tosan átadja az ellenőr­zést az afgán hadsereg­nek. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt állapította meg Anders Fogh Rasmussen főtitkár a tagországok védelmi minisz­tereinek brüsszeli találkozó­ján. A találkozó után a sajtónak nyilatkozva Rasmussen kifej­tette: a NATO bízik abban, hogy az amerikai csapatok jú­liusban kezdődő kivonása nem lesz hatással az afganisz­táni biztonsági helyzetre. A miniszterek most arról ál­lapodtak meg, hogy nem fog­ják elsietni a kivonulást - tet­te hozzá. Rasmussen azt követően beszélt erről, hogy Németor­szág ugyanezen a napon a túlzott méretű csapatkivonás veszélyeire figyelmeztette az Egyesült Államokat. Berlin azon véleményének adott hangot, hogy az ameri­kai kontingens jelentős csök­kentése kockára teheti a NA­TO afganisztáni stratégiáját. Brüsszeli sajtótájékoztató­ján ugyanakkor Robert Gates amerikai védelmi miniszter is azt emelte ki, hogy Washing­ton nem siet a kivonulással, és ezt kéri szövetségeseitől is. Egyetértett azzal is, hogy ez veszélyeket rejt magában a katonai feladatok teljesíthető­ségét illetően. Rasmussen főtitkár meg­erősítette, hogy a terveknek megfelelően júliustól a lakos­ság egynegyedének otthont adó hét körzetben sor kerül az átadásra. Meggyőződését fe­jezte ki arról is, hogy 2014 végére a teljes folyamat befe­jeződik. Hozzátette, hogy az ütemet döntően nem a me­netrend, hanem a helyszíni feltételek határozzák meg. Jelenleg 48 országból összesen 132 ezer főnyi nem­zetközi erő vesz részt az afga­nisztáni biztonsági erő (ISAF) kötelékében. A miniszterek egyebek közt azt is leszögezték: a NATO el­tökélt abban, hogy amíg szük­séges, folytatja líbiai célpon­tok elleni támadásait a helyi lakosság védelmében. Török befogadók Újabb szíriai menekültek Yayladagi. Mintegy 1250 szí­riai menekült érkezett Törökor­szágba az utóbbi 24 órában, így március közepe óta összesen már 1800-an választották a szomszé­dos országot az otthoni bizonyta­lanság és erőszak helyett. A török település, Yayladagi mindössze 41 kilométerre található Dzsiszr es-Sugúrtól, ahol a szíriai hadse­reg véres harcot folytat a tünte­tőkkel. Egy helyi aktivista, Musz- tafa Osszo elmondta, a fegyveres erők csaknem teljesen bekerítet­ték a várost, pusztán egy kivezető utat hagytak szabadon. A műve­letet Bassár el-Aszad szíriai elnök öccse, Maher vezeti. A szíriai me­nekültekről a Vörös Félhold gon­doskodik. Jelenleg 6 hektáron több mint 100 sátrat állítottak fel az érkezők elszállásolására. A tö­rök vezetőkben kellemetlen em­lékeket ébreszt a menekültára­dat: hasonló helyzetbe kerültek 1991-ben, amikor több százezer iraki kurd lépte át a határt Szad- dám Husszein néhai diktátor of- fenzívájaelőlmenekülve. (MTI) Már 29 halálos áldozat Berlin. Már 29 halálos ál­dozatot követelt a németor­szági hasmenésjárvány. A Robert Koch országos jár­ványügyi intézet tegnap délutáni bejelentése szerint az újabb áldozatok között egy húszéves lány is van. A megbetegedettek közül több mint 700-an vannak életveszélyben. Náluk már fellépett az ún. hemolitikus urémiás szindróma, ami sú­lyos vérszegénységet, va­lamint veseelégtelenséget jelent. A hatóságok min­dennek ellenére azt állítják, hogy a különleges és veszé­lyes kólibaktérium okozta fertőzés elérte tetőpontját, az elmúlt 24 órában ugyan­is kevesebb új megbetege­déstörtént. (MTI) Mietek Pemper Augsburg díszpolgára volt Meghalt Oskar Schindler listájának írója Románia és Bulgária technikailag felkészült a schengeni csatlakozásra Egyelőre Schengenen kívül MTl-HÍR Augsburg. Elhunyt Mietek (Mieczyslaw) Pemper, Oskar Schindleregykorisegítőtársa. Pempert 91 éves korában ked­den Augsburgban érte a halál - közölte csütörtökön a német vá­rosvezetése. A második világháború idején Pemper a dél-lengyelországi krakkói Plaszow koncentrációs táborban Amon Göth SS táborpa­rancsnok személyes írnoka volt, és élete kockáztatásával juttatta el a foglyok neveit Oskar Schind­ler német gyárosnak. (Schindler listáin olyan zsidó nők és férfiak nevei szerepeltek, akik a háború­ban fontos szerepet játszó krak­kói zománcgyára számára „elen­gedhetetlenül szükséges szak­munkások”voltak.) AKrakkóban zsidó családban született Pemper 1958 óta élt Augsburgban. A há­ború után pszichológiát és szocio­lógiát tanult és vállalkozási ta­nácsadóként dolgozott. Tanács­adóként részt vett Steven Spiel­berg Schindler listája című film- jénekforgatásában is. Hat év óta a bajor nagyváros díszpolgára volt. Oskar Schindler német vál­lalkozó Lengyelország 1939-es lerohanását követően szerezte meg a zsidó munká­sokat foglalkoztató krakkói zománcgyárat. 1944-ben sike­rült mintegy 1200 kényszer- munkását Krakkóból a mai Csehország területén fekvő Brünnlitzbe menekítenie, ahol átvészelték a háborút. MT1-JELENTÉS Luxembourg. Az uniós or­szágok belügyminiszterei egyetértésre jutottak abban, hogy technikai értelemben mind Románia, mind pedig Bulgária felkészült a belső határellenőr­zéstől mentes schengeni öve­zethez való csatlakozásra - kö­zölte tegnap Polner Gergely, a magyar EU-elnökség szóvivője. Luxembourgi tanácskozásu­kon a belügyminiszterek egyelő­re nem döntöttek a két uniós tagország Schengen-csatlako- zásának időpontjáról, hanem abban maradtak, hogy szep­temberben visszatérnek a témá­ra - tette hozzá a szóvivő. Szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) foga­dott el nagy többséggel olyan tartalmú értékelést, amely szin­tén felkészültnek nevezte Ro­mániát és Bulgáriát a rendszer­hez való csatlakozásra. Az EP- képviselők - majd a szavazás után személyesen Jerzy Buzek EP-elnök - felszólították az uni­ós tagállami kormányokat, hogy most már ne halogassák tovább a két ország befogadását. A tagországok belügyminisz­terei tegnap úgy ültek le tár­gyalni, hogy a 27 tagállam közül már 26 egyetértett azzal a ma­gyar elnökségi szövegtervezet­tel, amely megnyitja az utat Ro­mánia és Bulgária mielőbbi csat­lakozása előtt. Fokozatos csat­lakozásról lenne szó: az első szakaszban a légi közlekedés­ben, majd a második szakaszban a szárazföldi és a vízi határokon szüntetnék meg a belső határel­lenőrzést. Az egyetlen ország, amely csak ezen a napon állt el kifogásaitól, Hollandia volt. Az elfogadott szöveg azonban nem szól arról,, hogy idén szeptem­berben döntést hoznak-e a 27-ek az ügyben, csupán azt helyezi ki­látásba, hogy újra áttekintik a helyzetet. Gerd Leers holland bevándor­lási miniszter luxembourgi mé­diaértesülés szerint a csütörtöki tanácskozás előtt arról beszélt, hogy Hága csak jövőre kíván dönteni arról, hozzájárul-e a román és a bolgár csatlakozás­hoz. Később azonban a holland küldöttség olyan értelmű tájé­koztatást adott a helyszínen tar­tózkodó űjságíróknak, amely­ben már nem utaltak a döntés- hozatal 2012-ig való elodázásá­ra, s e forrás szerint a miniszter azt mondta: Hollandiának „némi időre” van szüksége a döntéshozatal előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom