Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-09 / 133. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 9. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nő a kényszerből vállalkozók száma Pozsony. Szlovákiában több mint 100 ezer olyan vállalkozó van, akit a munkáltatója kényszerített arra, hogy kiváltsa a vállalkozói engedélyét - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett elemzéséből. Eszerint az idei első negyedévben 100,2 ezer kényszervállalkozó volt az országban, 21,7 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mindez nem kis számnak minősül, hiszen a legfrissebb adatok szerint Szlovákiában 374,1 ezer vállalkozó van, alig egy százalékkal több, mint a tavalyi első negyedévben. Közülük 287,1 ezer az egyéni vállalkozó, 87 ezren pedig egy vagy több alkalmazottat foglalkoztatnak. (SITA) Új befektetés a Volkswagennél Pozsony. A Volkswagen Slovakia új lemezsajtolót épít a pozsonyi üzemében. A 85 millió eurós beruházásnak köszönhetően száz új munkahelyet hoznak létre az autógyárban - nyilatkozta Andreas Tostmann, a társaság igazgatótanácsi elnöke. A 19,2 ezer négyzetméteres lemezsajtoló építésének az idei év második felében látnak neki, a gyártást pedig 2013 harmadik negyedévében kezdhetik meg. (SITA) Idén eddig több lakást adtak át Pozsony. A szlovák lakáspiac a gazdasági válságot követően lassan kezd magára találni. A statisztikai hivatal szerint az év első három hónapjában 3473 új lakást adtak át, 12,1 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A megkezdett építkezések száma azonban jelentős mértékben visszaesett. Az idei első negyedévben csak 2892 lakás építésének láttak neki, ez 28,8%-kal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Az épülőfélben iévő lakások száma eléri a 66 ezret, ami 3,5%-os visszaesésnek számít. (SITA) Cégfelszámolások Magyarországon Budapest. Magyarországon az elmúlt hónapban éves csúcsot ért el az új cégfelszámolások száma, májusban 1600 új eljárást indítottak. Abszolút értelemben is sok kis- és középvállalkozás kényszerült bezárásra. Amennyiben a már év eleje óta kiugróan növekvő végelszámolások után a felszámolások emelkedése is megindul, nagyon nehéz évek várnak a cégvilágra - kommentálta az adatokat Csorbái Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A cég- alapítási kedv májusban stagnált a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. (VG) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8929 Lengyel zloty 3,9572 Cseh korona 24,206 Magyar forint 266,15 Horvát kuna 7,4248 Román lej 4,1748 Japán jen 116,60 Svájci frank 1,2224 Kanadai dollár 1,4332 USA-dollár 1,4608 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,51-1,42 24,93-23,48 277,26-253,39 OTP Bank 1,51-1,42 24,92-23,49 272,90-257,50 Postabank 1,52-1,42 25,06-23,37Szí. Takarékpénztár 1,52-1,42 24,87-23,49 277,26-253,38 Tatra banka 1,50-1,43 24,84-23,58 275,69-254,73 Dexia banka 1,50-1,43 24,85-23,59 272,34-258,54 Általános Hitelbank 1,51-1,43 24,90-23,52 277,03-253,17 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: STTA) Szlovákia gazdasága az első negyedévben éves viszonylatban 3,5 százalékos növekedést produkált Fokozatosan felpörög a motor Pozsony/Brüsszel. Szlovákia hazai összterméke 2011 első három hónapjában 2010 hasonló időszakához viszonyítva 3,5%-kal, az uniós átlagnál gyorsabban nőtt, az átlagbér elérte a 746 eurót, ami 2,9%-kal haladja meg a 2010 tavaszi szintet - jelentette tegnap a statisztikai hivatal. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) 2011 első három hónapjában 2010 hasonló időszakához viszonyítva 3,5 százalékkal nőtt, azaz az ország teljesítménye már meghaladja a világválság előtti szintet. Viszont már nem tartozunk az Európai Unió leggyorsabban növekvő országai közé (vezet Észtország 8%-kal), ám még így is megelőzzük Csehországot és Magyarországot. „Ha negyedéves lebontásban vizsgáljuk a növekményt, akkor megállapítható, hogy már zsinórban nyolcadik negyedéve legalább 1% körüli növekedést produkál az ország, és 2011 első negyedében, a szezonális hatásokat is figyelembe véve meghaladtuk a válság előtti szintet” - magyarázta Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A növekvő fordulatszám mögött döntően az export húzóhatása áll, a kivitel közel 16%-kal nőtt - nyilatkozta Ľudmila Ben- kovičová, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke, ami főleg Németország lendületének köszönhető. A lakossági fogyasztás még nem élénkül, főleg a magas munkanélküliség húzza vissza - tette hozzá Éva Sadov- ská, a Postabank elemzője. Bérek, munkahelyek A felpörgő gazdaság a béreket is magával húzta, igaz, csak módjával. Az első három hónapban 746 euró volt az országos átlagbér, ami 2,9%-kal haladja meg a 2010 tavaszi mutatót. Viszont ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor a tényleges bérnövekmény mindössze 0,4%. Éves szinten 4-5%-os bér- fejlesztéssel lehet számolni, ám ennek javát elnyeli az infláció. Egybevetésül: az első negyedévben Csehországban az átlagbér 23 144 koronára (956 euró) kúszott fel (Prágában 30 262 korona, azaz 1250 euró), ami 471 koronával magasabb 2010 hasonló időszakának adatánál. Visszatérve Szlovákiához, ágazati lebontásban a legmagasabb átlagkeresetet (1597 euró) a pénzügyi és biztosítási szektorban folyósítják. Örvendetes, hogy újra emelkedik a foglalkoztatottsági mutató, azonban csak mérsékelten - közölte Ivan Chrappa, a statisztikai hivatal szakértője. Egy év leforgása alatt a foglalkoztatottság szintje 2,1%-kal nőtt, 49 Bár nőttek a bérek, az infláció miatt nem érezzük ennek pozitív hozadékát (P. Funtál felv.) ezer ember tért vissza a munka világába (főleg az iparban keletkezett állásoknak köszönhetően), a munkaviszonyban levők száma 2,33 millió fő. A vállalkozók száma 2600-zal emelkedve elérte a 374 ezret, ennek ellenére a munkanélküliek aránya még mindig 13,9%-on mozog - abszolút számokban kifejezve 375 600 állástalant tartanak nyilván, ezen belül 244 ezren már több mint egy éve nem dolgoznak. Európai körkép Ami az európai gazdasági fejleményeket illeti, kettészakadt Európa: miközben a központi maghoz (Németország, Franciaország, Ausztria) és az északi régióhoz (Hollandia, Finnország) tartozó államok gazdasága bővül, addig a periféria továbbra is komoly gondokkal küzd. Az eurózóna és a teljes Európai Unió gazdasága is 0,8%-kal bővült 2011 első három hónapjában negyedéves összevetésben. Éves szinten a közös pénzt használó blokkban és a 27 tagállam egészében is 2,5%-os gyarapodást regisztráltak az előző negyedévben mért 2,1, illetve 1,9 százalék után. Az egyes országok között persze hatalmas eltérések vannak. Éves szinten csak Görögországban (-4,8%) és Portugáliában (-0,7%) esett vissza a bruttó hazai termék (valamint feltehetőleg Írországban). Viszont a balti államokban meredek emelkedést mértek (Észtországban 8, Litvániában 6,8%-osat), de nem panaszkodhattak a svédek (+6,5 százalék), a finnek (+5,8%) és a németek (+4,8%) sem. Magyarország esetében a gazdaság 2,2%-kal bővült éves, és 0,7%-kal negyedéves összevetésben, azaz elmarad az uniós átlagtól. Ezzel szemben Csehországban 2,5, Lengyelországban 4,3%-kal bővült a bruttó hazai tennék az év első három hónapjában. (SITA, TASR, MTI, só) A Baromfiipari Szövetség szerint Szlovákiában a legsilányabb minőségű élelmiszer is eladható Nem tudjuk, mit eszünk a hazai éttermekben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha valamelyik szlovákiai étteremben baromfihúst rendelünk, az esetek többségében bizonytalan eredetű, külföldi húst kapunk az asztalunkra. „Az éttermekben árult baromfihús több mint 90%-a nem Szlovákiából, hanem többnyire külföldről, elsősorban Lengyelországból és Brazíliából származik” - nyilatkozta Karol Po- nesz, a Szlovák Baromfiipari Szövetség igazgatótanácsi elnöke, aki szerint az ilyen baromfihús esetében nem csupán a minőséggel vannak súlyos gondok, hanem az egészségre is veszélyes lehet. „Ha a Brazíliából ideszállított fagyasztott csirkehúst képesek olcsóbban árusítani, mint az itthonit, azt csak a minőség kárára tehetik” - vallja Po- nesz. Dániel Molnár, a Szlovák Baromfiipari Szövetség elnöke szerint a baromfiipari termékeket Szlovákiában egyre kevesebb valódi baromfitenyésztő állítjaelő. „Manapság87 cégnek van engedélye baromfiipari termékek előállítására, ebből azonban csak öt a valódi baromfifeldolgozó, a többi húskombinát vagy olyan sertésfeldolgozó, amely baromfiipari termékekkel is foglalkozik” - mondta Molnár. Az ilyen cégeknek nincs saját baromfitenyészetük, az alapanyagot főleg Lengyelországból hozzák be. Mivel igyekeznek a lehető legalacsonyabban tartani a költségeiket, általában a legolcsóbb, Lengyelországban már eladhatatlan részeket vásárolják fel. Északi szomszédunknál az ilyen hulladékhúsba olyasmit is belekevernek, ami nálunk nem engedélyezett, például a baromfifejeket is. Míg a baromfihúst nálunk levegővel hűtik, Lengyelországban ezt vízzel végzik, ami szintén a minőség kárára megy. Ponesz szerint a legmodernebb techno- lógiáknakköszönhetően ma már meg tudják oldani, hogy a baromfihúsként árult termék akár 30%-a vízből álljon. „Míg a valódi baromfifeldolgozók garantálják, hogy a termékeikben legalább 60%-nyi baromfihús van, az utóbbi termelők által gyártottakban ez 38-42% között mozog” - állítja Molnár. Az ilyen termékek minősége természetesen rendkívül süány, ám olcsóságuk miatt nagy irántuk az érdeklődés. Hogy a minőséggel gondok vannak, azt az állategészségügyi felügyelet idei ellenőrzései is alátámasztják, (mi) A hivatalok szigorúbban járnak el azokkal szemben, akik utólag legalizálnák az építkezést - leginkább a védett területen illegálisan építőket sújtanák Novembertől drasztikus büntetések fenyegetik a feketén építkezőket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Novembertől drasztikus büntetésekre számíthatnak mindazok, akik nem tartják be az építésügyi törvényt - derül ki a jogszabály módosítástervezetéből, amelyet tegnap a kormány elfogadott. A legnagyobb büntetésre azok számíthatnak, akik védett területen, építési engedély nélkül építkeznek. Ilyen esetekben a büntetés nagysága elérheti akár a 170 ezer eurót is. Ez azonban nem számít olyan nagy változásnak a jelenlegi helyzethez képest, hiszen ezért manapság is akár 165 ezres büntetésre is számíthatunk. A cégek esetében a büntetés elérheti azonban a 350 ezer eurót is. Ha önerőből építkezünk, és nem biztosítjuk be az építésügyi felügyeletet, novembertől ezer eurós büntetést szabhatnak ki. Ugyanekkora büntetésre számíthatunk, ha nem orvosoljuk az építésügyi ellenőrök által feltárt hiányosságokat, vagy nem tartjuk magunkat a tervekhez. Akik úgy látnak hozzá az építkezéshez, hogy nincs meg a szükséges engedélyük, azok manapság 33 ezer eurós büntetésre számíthatnak, novembertől azonban ez 40 ezer euróra emelkedik. Ha csak felújítjuk a házunkat, és ezt a szükséges engedély nélkül tesszük meg, manapság ezért 830 eurós büntetést szabnak ki, az új szabályok szerint azonban 40 ezer euró lesz. Ugyanilyen büntetés vár azokra, akik anélkül veszik használatba az új házukat, hogy ennek meglenne az átadási engedélye. Akik az említett vétségeket egy év alatt többször is elkövetik, azoktól a fenti büntete- téseknek akár a kétszeresét is elkérhetik. Az építésügyi hivatalok a jövőben szigorúbban járnak majd el azokkal szemben is, akik utólag szeretnék legalizálni a már megkezdett építkezést. Ez az új szabályok szerint már csak akkor lesz lehetséges, ha az építő korábban kérte az építési engedély kiadását, és a hivatal már bejelentette az engedélyezési eljárásbeindítását. Az építésügyi törvény módosításával a kormány elsősorban a nagy építőipari beruházókat szerette volna megregulázni, a Szlovák Építkezők Szövetsége (ZSS) szerint azonban fennáll annak a veszélye, hogy az építésügyi hivatalok az egyszerű magánszemélyeknek is drasztikus büntetéseket szabnak ki. „A kormány javaslatában szereplő büntetések drasztikusak, és nem kevés problémát okozhatnak a magánszemélyeknek és a kisvállalkozóknak is” - állítja Miroslav Konôpka, a ZSS alapítója. A ZSS április végétől gyűjti az aláírásokat a petíciójához, amelyben a kormányjavaslat hiányosságaira próbálják meg felhívni a figyelmet. Eddig mintegy 6 ezer aláírást sikerült összegyűj- teniük. Konôpka szerint elsősorban az új építésügyi törvényt kellene elfogadni, amely sokkal szigorúbb lenne a nagy építőipari beruházókkal szemben, és csak azt követően kellene foglalkozni a büntetésekkel. Ez utóbbiakkal a ZSS egyetért, azt azonban nem tartja igazságosnak, hogy egy vizesblokk engedély nélküli cseréjéért is 40 ezres büntetést szabhatnak ki a hivatalok. (mi, SITA)
