Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-09 / 133. szám, csütörtök

Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 9. Érdemes lenne megnézni, melyik párt holdudvarában van a legtöbb hadiipari érdekeltség Az ember, akinek három van Hétfőn újra sikertelen volt a Koalíciós Tanács ülése - e mondat hírérté­ke csekély, ha mérleget vonnánk, valószínűleg a sikeresek képeznék a ki­sebbséget (de már szám­talanszor leírtuk, hogy a jelenlegi kormány leg­nagyobb pozitívuma, hogy nem az előző) -, harmadszorra sem sike­rült megválasztani a Nemzetbiztonsági Hiva­tal (NBÚ) igazgatóját. KOCUR LÁSZLÓ Juraj Kliment elbuktatásának dramaturgiája az előző két béna próbálkozáshoz képest annyira profi volt, hogy Aaron Sorkin, Az elnök emberei című, hét évadot megélt kultikus politikai dráma- sorozat vezető írója is megiri­gyelhette volna: a Koalíciós Ta­nács ülése idején került ki egy hazai hírportálra a legfelsőbb bí­rósági bíró egy 2003-as emberi - nem politikai - gyengeségből adódó botlásának híre, és éppen a Koalíciós Tanács ülése idején meszelték el őt a polgári konzer­vatívok (OKS). El is állt a jelölt­ségtől, azülésebefejeződött. Az államnak vannak fontos és kevésbé fontos intézményei. Azt kevesen vitatják, hogy az NBÚ az első csoportba tartozik. S bár leggyakrabban az elektronikus aláírással hozzák összefüggés­be, ez hivatott őrködni az állam­titkok védelme, az ország ipari és információs bizottsága felett is. Ez adja ki az átvilágítási bizonyla­tokat, ennek hiányában politikus vagy köztisztviselő nem kerülhet kapcsolatba államtitkokkal, cég nem kereskedhet fegyverrel és hadianyaggalstb. A koalíciós egyezség értelmé­ben az NBÚ a Szabadság és Szo­lidaritás pártjának,jár”. Richard Sulíkot az NBÚ-igazgató ügyé­ben mindhárom partnere cser­benhagyta. Az első jelöltet, Ján Stanót a kereszténydemokraták fúrtákmeg azzal, hogy Ivan Lexa igazgatósága idején a Szlovák Információs Szolgálatnál dol­gozott. Az indok sántít, ilyen alapon Lexa után az egész SIS-t - illetve a rendszerváltás után az állami erőszakszervezetek teljes állományát - le kellett volna cse­rélni. Peter Paluda bíró esetében az SDKÚ nem fárasztotta magát okok keresésével, azt mondta: a bíró tapasztalatlan, és nem tet­szenek a sajtónyilatkozatai. Kli­ment esetében az ittas vezetés bárkinek jól jöhetett volna, vé­gül a Híd frakciójában politizáló OKS hátrált ki mögüle, etikai alapokra - a Cervanová-gyilkos- ság ítéletére - hivatkozva, mely nekik még jól is áll, és hitelesnek is tűnik, mert a téma korábban sem volt számukra közömbös. Sulik az ország egyik legtá- jékozottabb embere. Házel­nökként megkapja az SIS jelen­téseit, az ő minisztere felügyeli a két katonai titkosszolgálatot- a Katonai Hírszerzést és a Ka­tonai Elhárítást a koalíciós egyezség értelmében az NBÚ igazgatóját is ő javasolhatná. A négy hazai titkosszolgálat - bár az NBÚ nem tipikusan az - kö­zül hármat ő felügyel, a negye­dik tevékenységét pedig átlátja. A politikában zöldfülű üzlet­ember kezében olyan titokmo­nopólium összpontosul, melyet a már két évtizede a politikából élő, deresedő halántékú part­nerei is irigyelhetnek. És amíg Sulik nem tudja a hozzá hű személyt pozícióba juttatni - ezen a területen az SaS-nek kevés kádere és kapcsolata van, ezért már csak rosszabb jelöltek jöhetnek -, addig ma­rad a hivatal élén a Vladimír Mečiar által jelölt František Blanárik vezérőrnagy. Hogy ez kinek jó? Mindekinek, aki az eddigi viszonyok konzerválá­sában érdekelt. Érdemes lenne megnézni, melyik párt hold­udvarában van a legtöbb hadi­ipari érdekeltség... ki'í|r§p||:]- Olyan drága minden, hogy ha olyan magas lenne a vérnyomásom, mint magának, messziről elkerülném az üzleteket! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Kávédaráló LAMPL ZSUZSANNA Nem így kell? Kérdeztem. De­hogynem, válaszolta, csakmi- vel van ez a felhajtás, hogy a kérdőív nem névtelen, sokan kihagynak kérdéseket vagy nem ragasztjákfel a kódot. Nekem ez a „felhajtás” Sanyó- papát juttatja eszembe. Mi, gyerekek így hívtuk a családba benősült, csupa mosoly tátrai szlovák embert (Sándorként ma egy csallóközi temetőben alussza örök álmát) .Imádott fényképezni. Én viszont utál­tam modellt állni. Hiába kö­nyörgött anyukám, hogy ott­hon majd megmutathatom a képet, és így az apuka is látni fogja, hogyan nyaraltam falun. Nem! Anyukám feladta. Bez­zeg Sanyópapa mindig kitalált valami trükköt, amivel elterel­te a figyelmemet a lényegről, a fényképezésről. De Zuzsika, ez nem is fotogép, ez kafédaralo, nézd meg, hogy forog és kattyog, mondta. Elképedtem! Egy ilyen okos felnőtt ember hogyan hiheti a fényképező­gépről, hogy kávédaráló?! Azért átfutott az agyamon, hátha mégis igaza van, ő a fel­nőtt, okos ember. De akkor hol van a kávé? S míg ezen töp­rengtem, Sanyópapa széles mosollyal kattogtatott, és suttyomban több képet is csi­nált rólam. Azóta is többször tapasztal­tam, hogy minél nagyobb sü­letlenséget mond vagy tesz va­laki, annál inkább eltereli a fi­gyelmet a lényegről. A nép- számlálással is ez történt. A média egy része kezdettől ba­rátságtalanul viszonyult hoz­zá, úgynevezett tudósok drá­ga, fölösleges kis játékának tartotta. Pedig nem az, mert alapadatok nélkül nincsenek a társadalomról alapinformáci­ók, a társadalom alapinformá­ciók nélkül pedig olyan, mint az ember, aki nem tudja, hogy fiú-e vagy lány. Ezeket az in­formációkat pedig csakis a népszámlálással lehet begyűjteni. Aztán jött a kód­probléma. Érdekes, hogy nem hónapokkal ezelőtt - pedig a Statisztikai Hivatal elejétől kezdve tudatta, hogy lesznek kódok-, hanem közvetlenül a népszámlálás előtt. Ha ugye hónapokkal ezelőtt mondja va­laki az embereknek, hogy ez kávédaráló, akkor még van idejükrájönni, hogy ez fény­képezőgép. De ha közvetlenül a fényképezés előtt tömik meg a fejünket, akkor jön a káosz, és nincs már idő és lehetőség megmagyarázni, hogy ez csak egy újabb trükk, ami a lényeg elfedésére szolgál. Például ar­ra, hogyne merj ük bevallani a nemzetiségünket, mondván, az adatbevivők névre szólóan be fogják tudni azonosítani a magyarokat. Elnézést, de ez az évtized baromsága. Ha valaki be akart azonosítani bennün­ket, már tíz évvel ezelőtt is megtehette (tegyük fel, hogy megtette, na és volt valami kö­vetkezmény?). Amúgy a be­azonosításhoz a mai informá­ciós rendszerekkel átszőtt vi­lágban nem kell népszámlálás. A nemzetiség bevallása pedig törvény adta jog. Vagy csak ti­tokban legyünk-vagyunk - magyarok? Nem ez volt a lé­nyeg? Sosem fog kiderülni, hányán dőltek be ennek a trükknek. Ettől tökéletes. KOMMENTAR • • Önvédelem PÉTERFl SZONYA Idegesség, ingerültség, görcsös végtagfájdalom, fáradékonyság, szorongás, túlérzékenység, al­vászavar és folytathatnánk a kellemetlen érzé­sek, testi tünetek felsorolását, melyek sokszor egy okra vezethetőkvissza, astresszre. Mivel éle- tünkhűséges kísérője lett, nem gondolunkarra, hogy komoly bajok forrása lehet. Védekezni kel­lene ellene, de nem egyszerű választ adni a hogyan kérdésre. A,,kismértékű” stressz j ótékonyan hathat, növelheti a teljesítő- képességet, sbeindíthatjaaszervezetvédekező mechanizmu­sát, de azállandósulóstressz- ez a gyakoribb-kihat belső szerveinkre és betegségeketokoz. Egyfelmérésszerintaférfi- ak 70, a nők 60 százaléka érzi és nehezen viseli a munkahelyi stresszt, egyre többembernekmagas avérnyomása, egyre töb- benküzdenekpszichoszomatikus bajokkal. Astressz nemcsak a testet, hanem a lelket is megviseli. Az apátiába csapó érdekte­lenség érzelmileg teszi labilissá az embert. Az orvosok gyakran kedélyjavító antidepresszánsokat ajánlanak, holottközismer- tek a gyógyító mérgek káros mellékhatásai épp úgy, mint az, hogy akár függővé is válhat tőle a stresszben élő. Nem mindegy tehát, mivel csillapítjuk a kellemetlen tüneteket, ám nem egyszerű eligazodni a gyógyszerekközt. És merttájainkona homeopatikumoknaknincs nagy tudományos háttere, a szak­orvos azolcsónakaligmondhatóantidepresszánstválasztja. Holott a stressz kezdeti tüneteinél elég lenne a természetes alapanyagú szer, amelynél nem kell tartani sem a túladagolás­tól, sem a függőség kialakulásától. A szív és az érrendszer az egyik legesendőbb a stressz hatása­ival szemben, a magas vérnyomás orvoslását kardiológusra kell bízni. Mivel a felnőtt lakosság majd 50 százalékát érinti (a 65 éven felüliek 70 százaléka szenved magas vérnyomás­ban), fontos, hogy a leghatásosabb kezelést kapják. A korszerű orvosságokkal (sajnos, többfélére szorulnak) kor­dában tartott és ellenőrzött vérnyomás nem csupán az agy­vérzés, infarktus veszélyét, de a kezelési költségeket is csök­kenti. Igaz, az egészségbiztosítónak a gyógyszer havi 30 eu- rós kiadást jelent, ám az agyvérzéssel kórházba kerülő beteg kezelése 2500-3000 euró, s az utógondozás sem ingyenes. Bárvélhetően ezzel az egészségbiztosítókis tisztában vannak, jó ideje nem érdekli őket a kezelés hatékonysága, ügyfeleik elé­gedettsége, kizárólag a takarékoskodásra összpontosítanak. És júliustól arra akarják kötelezni a betegeket, hogy nagyobb ön­részt fizessenek megszokott orvosságaikért, pedig a gyógy- szergyártókjelentősen csökkentették az árakat. Szlovákiában majd 170 ezren szorulnak a fix kombinációs szívgyógyszerek­re, nagy valószínűséggel az eddigi 2 eurós önrész helyett ötöt fizetnek majd. Míg a fejlett országokban az önrész kb. 15 száza­lékos, nálunk 45 százalékos. És ettől azok is idegeskedni, szo- rongani kezdenek, azoknak is felszökik a vérnyomása, akik mégtünetmentesek... TALLÓZÓ EVEL1MENTUL Z1LE1 Székelyföld létezik, függet­lenül attól, hogy a román poli- tikusoknem akarj ákelismerni, mert a „magyarok sovinizmu­sának” rémképén kívül nincs más ötletük román szavazóik mozgósítására - fejti ki kom­mentárjában az Evenimentul Zilei. A román napilap vezér­cikkében Mircea Marian meg­állapítja: a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben nem volt Romániában olyan választási kampány, amelyben ne került volna terítékre, hogy a magya­rok el akarják rabolni Erdélyt. Hivatalosan Románia EU-tag- ként már évek óta szorgosko­dik, hogy felszámolja a határt Magyarországgal, magyar ál- lampolgárokkorlátozás nélkül vehetnek földet Erdélyben, román állampolgárok átköl­tözhetnek magyar területre, román politikusok mégis azzal ijesztgetnek, hogy a „horthys- ták” be akarják tenni lábukat Erdélybe-írjaaszerző. Felhív­ja a figyelmet: míg a 90-es évek elején a szélsőséges naciona­lista pártok használtak ilyen érveket a szavazatok gyűjtésé­hez, ma az ellenzéki liberális párt teszi ezt. A cikkíró szerint a magyar veszélytől tartva a ro­mániai fejlesztési régiók rend­szerét politikai szempontok alapján rajzolták meg, ahe­lyett, hogy a történelmileg ki­alakult területeket vették vol­na figyelembe. Székelyföld mindig létezni fog a magyarok számára, bármennyire próbál­ják eltörölni ezt az elnevezést a román politikusok - áll a cikk­ben. A szerző emlékeztet: még Franco kemény diktatúrája sem volt képes lerombolni a ka­talánok vagy a baszkok identi­tását. A demokratikus EU-ban a tagállamok megtanulták, hogy a kisebbségek értéket képviselnek - fűzi hozzá. Nem Székelyföld, nem T őkés jelent veszélyt Románia számára. „Sokszorosan veszélyeseb­bek azok az idióta és felületes politikusok, akik 21 év politi­zálás után sem képesek más­ként mozgósítani a szavazó­kat, mint a magyar soviniz­mus rémképével.” (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom