Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-31 / 125. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 31. Európai unió 9 Az euró tartós válsága és a schengeni rendszer jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt sokan elvetik az EU további bővítését A horvátok már a spájzban vannak Aki csak a magyar politikusok nyilatkozatait hallgatja, azt hiheti, Horvátország uniós csatlakozása már annyira sínen van, hogy semmi sem siklathatja ki a zágrábi gyorsot. Pedig ez nem így van. Az unióban jelentős erők munkálkodnak azon,hogy egy időre fagyasszák be a további bővítést. ÖSSZEFOGLALÓ Martonyi János egy hete - immár sokadszor - azt emelte ki a külügyminiszteri tanácsban: a magyar EU-elnökség egyik fő törekvése, hogy még a június 23-24-ei uniós csúcstalálkozó előtt sikerrel zárják le Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásait. De Martonyi hiába szerette volna, döntést nem tudott kicsikarni ez ügyben, még nyilatkozatot sem adtak ki a sajtó számára. Ezért fogalmazott később úgy, hogy a horvát csatlakozás a magyar elnökséget lezáró júniusi csúcs egyik témája lehet - vagyis: még nem biztos, hogy terítékre kerül. Az elkövetkező napokban ki kell derülnie, a horvátok 3-4 hét alatt le tudnak-e zárni minden fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon. Orbán Viktor kifakadt Olyan vélekedések is forgalomban vannak Brüsszelben, hogy a magyar elnökség alatt lényegében és érdemben elvégzik a tárgyalások lezárásához szükséges munkát, de a csatlakozási céldátum kitűzése későbbre tolódhat. Brüsszeli források szerint több tagországnak vannak-lehetnek fenntartásai a horvát csatlakozás gyors jóváhagyásával szemben: Hollandiának, Dániának, Belgiumnak, Nagy-Britanniá- nak és esetleg Franciaországnak. Orbán Viktor nemrégiben - a magyar elnökséget értékelve - kirohanást intézett a tagállamok ellen: szerinte a többség nem támogatja az unió bővítését, és bár a magyar elnökség mindent megtesz, amit csak lehet, valójában falakba ütközik. Kell-e az ellenőrzés? Elvben persze mindenki biztatja a horvátokat, férfi kollégái szívesen megveregetik Jadran- ka Kosor kormányfő - vonzó - vállát, azonban mégis ott van az a bizonyos „de”. Úri Rosenthal holland külügyminiszter például egy „kiegészítő mechanizmus” bevezetését javasolta, amivel ellenőrizni lehetne a horvát vállalások teljesítését a csatlakozási tárgyalások befejezése és a tényleges belépés között. Emlékezhetünk: Bulgáriára és Romániára 2007-es csatlakozásuk után is vonatkozott egy ehhez hasonló mechanizmus. A horvát vállalások ellenőrzését a belépés előtti köztes időszakban Franciaország és Nagy-Britannia is támogatná. Persze még ebben sem született döntés, ennek ellenére egyesek már a céldátumot is tudni vélik. A Welt am Sonntag a csatlakozási tárgyalásokért felelős, magas rangú brüsszeli diplomatákra hivatkozva azt írta: az Európai Bizottság azt fogja javasolni, hogy Horvátország 2013. július 1-jétől legyen az Európai Unió 28. tagállama. Egy másik tekintélyes német lap, a Die Welt ennél jóval szkeptikusabb volt: Horvátország a célegyenesig jutott az uniós csatlakozás útján, a céltól azonban mégis messze van - írta ma egy hete. Visszalépés már nincs Ez a lap elismeréssel szólt arról, hogy az EU és Zágráb a napokban zárta le az égjük legnehezebbnek tartott tárgyalási fejezetet, amely az igazságszolgáltatással, illetve az alapvető jogokkal foglalkozik. Brüsszeli értékelések szerint Horvátország immár minden feltételt teljesített, és az igazságszolgáltatás terén olyan mélyreható reformokat hajtott végre, hogy innen visszalépés már nincs. Ezért Viviane Reding alapjogi biztos indítványozta a fejezet lezárását. Győri Enikő uniós ügyekért felelős magyar államtitkár azt mondta, történelmi pillanat érkezett el, és ennek esélyét ki is kell használni. Ennek ellenére Horvátország még messze van a céltól - értékelte a lap a helyzetet, hiszen a döntést a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell meghozniuk. A Die Welt úgy tudja, Brüsszelben nem számítanak arra, hogy a magyar elnökség alatti utolsó tanácsülésen a tagállamok vezetői zöld utat adnának a horvát csatlakozásnak. Akadályozó tényezők Megfigyelők az akadályozó tényezők között első helyen az euró tartós válságát, a másodikon pedig a schengeni rendszer jövőjével kapcsolatban fellángolt vitát említik. A harmadik: egyre több a kétely azt illetően, hogy az Európai Unió hogyan működjön tovább, különösen akkor, ha még tovább növekszik. A legfontosabb a német álláspont, amely elég bonyolultnak tűnhet. Berlin egyrészt Horvátország csatlakozása mellett van, a jelenlegi német kormányban sokan vallják azt a nézetet, hogy Zágráb felvétele után le kell húzni a rolót. A német közhangulat azonban kényszerhelyzetbe hozhatja Angela Merkelt: a fizetésképtelen uniós partnerek milliárdo- kat felemésztő megsegítése miatt a lakosság körében növekszik az elégedetlenség, ezért a kancellár asszony halogathatja, hogy rábólintson Zágráb csatlakozására. Sarkozy is bekavarhat További probléma lehet: Franciaországban 2012-ben választásokat tartanak. Nicolas Sarkozynek ilyen körülmények között aligha jönne jól egy vita arról, hogy újabb ország előtt kell megnyitni a francia munkaerőpiacokat. Lapvélemények szerint több tagállam - köztük Franciaország és Nagy-Britan- nia - a legszívesebben Horvátországot és Szerbiát együtt engedné be az uniós klubba. Ha ez a nézet diadalmaskodik, Horvátország búcsút mondhat a közeli csatlakozásnak. Ez ellen persze Horvátország foggal-körömmel tiltakozik, ami érthető is. Végül ne feledjük: a csatlakozásról Horvátországban népszavazást kell tartani. A referendum kimenetele pedig megjósolhatatlan, hiszen a horvát lakosság körében az uniós tagság támogatottsága a közelmúltban 50 százalékra csökkent, (-nák, MTI) Hans-Gert Pottering: az Európai Unió nem követheti el ugyanazt a hibát, amit Bulgária és Románia felvételekor elkövetett Mladics letartóztatása kötelesség volt, nem jár érte jutalom „Mär csak ennyi választ el bennünket az uniótól" - reménykedik Borisz Tadics (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Szinte nincs a szerb kormánynak olyan tagja, aki Ratko Mladics elfogása után ne pufog- tatta volna el a következő frázisok valamelyikét: a srebrenicai hóhér kézre kerítése Szerbia uniós elkötelezettségét bizonyítja, EU-érettségét bizonyítja, a Hágával való együttműködési szándékot bizonyítja stb. Sommásan mondjuk ki: ezek közül egyiket sem bizonyítja. Mladics elfogása Belgrádnak akkor is kutya kötelessége lett volna, ha nem törekszik az EU- ba, feltéve, hogy a szerb társadalom egy része végre hajlandó szembenézni sötét múltjával. Merthogy nem a társadalom egészéről van szó, azt mindenki tudja, aki tévét néz, újságot olvas. Túl naivnak kellene lenni ahhoz, hogy elhiggyük Borisz Tadics elnök állítását: a volt boszniai szerb főparancsnok a szerb politikai, katonai és titkos- szolgálati vezetés tudta-támo- gatása nélkül képes volt ilyen sokáig rejtőzködni. Ha 3-4 éve azt mondtuk, hogy Románia és Bulgária felvétele az unióba elsietett volt, nem a felkészültség, hanem politikai döntés eredménye, akkor ez most Szerbiára hatványozottan érvényes. Ami - sajnos - akkor is igaz, ha a vajdasági magyarokat is súlyosan érinti, akik szintén elszenvedői voltak a balkáni nacionalista őrületnek. Mindezek ellenére tagadhatatlan: Európában általános a vélemény, hogy Mladics elfogásával Belgrád közelebb került az EU-hoz, mert teljesítette Brüsszel egyik fontos feltételét a csatlakozási tárgyalások megkezdése felé vezető úton. Az érem másik oldala: ha igaz az, hogy még Horvátország gyors taggá válását is többen ellenzik az unióban, akkor ez Szerbia vonatkozásában még inkább indokolt. Különösen érzékeny kérdés ez Hollandia számára, amelynek az egykori Jugoszláviához fűződő viszonyát meghatározza, hogy morális felelősséget érez a srebrenicai mészárlásért. A holland kéksisakosok voltak azok, akik 1995-ben nem tudták megakadályozni a második világháború óta legnagyobb európai tömegmészárlást. Ezért Hollandiában már kormány is bukott. Sokatmondó, hogy Mladics letartóztatása után Mark Rutte kormányfő óvatos nyilatkozatával lehűtötte a hír nyomán támadt eufóriát: „A csatlakozás előtt minden tényt meg kell vizsgálni. Ez egy fontos elem volt, de a letartóztatás nem jelent azonnali csatlakozást.” Rutte úgy vélte, a fő kérdés az, novemberben az Európai Bizottság hajlandó lesz-e javasolni a tagállamoknak, hogy adják meg S zerbiának a tagjelölti státust. Két német véleményre is érdemes felhívni a figyelmet. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament korábbi elnöke kategorikusan kijelentette: Mladics őrizetbe vétele nem elegendő. Szerbiának bizonyítania kell azt is, hogy működő jogrendszerrel és szabad piacgazdasággal rendelkezőjogállam. Mladics letartóztatása annyit bizonyít, hogy Szerbia a múlt feldolgozására törekszik., Az EU nem követheti el ugyanazt a hibát, amit Bulgária és Románia felvételekor elkövetett” - hangsúlyozta Pottering. Hasonlóan foglalt állást Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonsági konferencia elnöke, az EU korábbi koszovói megbízottja, aki nagyon jól ismeri a balkáni térséget. Szerinte Mladics letartóztatása Belgrád régi tartozása volt, ezért nem számíthat semmifajta ellenszolgáltatásra. Ischinger további akadályként említette azt is, hogy Szerbia nem hajlandó rendezni a koszovói kérdést, (-nák, MTI) Ha Jósé Manuel Barroso EB-elnökön múlna, rögtön megköttetne a tartós frigy Jadranka Kosorral (TASR/AP-felvétel)
