Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-20 / 116. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 20. www.ujszo.com Útépítőket öltek meg Kabul. Legkevesebb 35 embert megöltek és hú­szat megsebesítettek táli- bok egy afgán útépítő cég alkalmazottai elleni tá­madásban, az ország kele­ti részén. A támadásban mintegy száz felkelő vett részt, akik közül nyolcán életüket vesztették az őrökkel vívott tűzharc­ban. Zabihulla Mudzsahid tálib szóvivő szerint negy­ven alkalmazottat öltek meg. A támadás okáról nem beszélt. (MTI) Kazahsztán ad katonát Asztana. Egy kazah ka­tonai kontingens csatlako­zik az Afganisztánban ál­lomásozó, NATO-vezette nemzetközi haderőhöz az asztanai parlament dönté­se nyomán. Ezzel a több­ségében muszlim lakosú Kazahsztán lesz az első az egykor a Szovjetunióhoz tartozó közép-ázsiai or­szágok közül, amely csa­patokkal segíti a nemzet­közihaderőt. (MTI) Vérfürdő Kirkukban Bagdad. Legkevesebb 27-en meghaltak és mint­egy 90-en megsebesültek tegnap három robbantá­sos merényletben, ame­lyeket az észak-iraki Kir­kukban, egy rendőrkapi­tányság közelében követ­tek el. Az áldozatok között van a rendőrkapitányság vezetője is. A Bagdadtól 250 kilométerre északra található város állandó vi­ta tárgyát képezi a bagda­di központi vezetés és a kurd hatóságok között, utóbbiak ugyanis az auto­nómiát élvező Kurdisz- tánhoz csatolnák az etni­kailag sokszínű, stratégia­ilag rendkívül fontos tele­pülést, amely az olajter­melés észak-iraki köz­pontja. (MTI) Mégsem írták alá Szanaa. A jemeni el­lenzék azzal vádolja Ali Abdalláh Száleh elnököt, hogy szándékosan zá­tonyra futtatta az Öböl menti Együttműködés Tanácsának (GCC) közve­títésével zajló tárgyaláso­kat. A 33 éve hatalmon lé­vő elnök - az előző hírek­kel ellentétben - szerda este az utolsó pillanatban végül is nem írta alá azt a megállapodást, amely szerint egy hónapon belül lemondott volna tisztsé­géről, átadva a hatalmat az alelnöknek, aki aztán kiírta volna az új választá­sokat. (MTI) Mindenképpen európait akar az unió, de a feltörekvő országokból is pályáznak a posztra DSK lemondott, utód kerestetik Washington. Azonnali ha­tállyal lemondott Domini­que Strauss-Kahn, a Nem­zetközivalutaalap (IMF) szexuális bűncselek­ménnyel gyanúsított ve- zérigazgatója - jelentette be az igazgatótanács teg­nap hajnalban. Azonnal megkezdik az új vezér ki­választását, addig az ame­rikai vezérigazgató-he­lyettes, John Lipský vezeti az intézményt. ÖSSZEFOGLALÓ Az igazgatótanács ismertette DSK levelét, amelyben ismétel­ten a leghatározottabban tagad­ja az ellene felhozott vádakat, s közli, minden erejét, idejét és energiáját arra fordítja, hogy bebizonyítsa ártatlanságát. Kö­telességének érzi lemondani, mert gondolnia kell családjára, és mert az IMF javát tartja szem előtt. Megfigyelők szerint a 64 éves John Lipskyvel két gond van: egyrészt politikailag pehelysú­lyú (főleg DSK-val összevetve), másrészt pedig amerikai. így je­lenleg mindkét washingtoni ikerintézmény élén amerikai áll: a Világbankot Robert Zoellick vezeti. Lipsky-t még a Bush-ad- minisztráció nézte ki első helyet­tesnek az IMF-hez, az Obama- kormány pedig nem kérte fel a folytatásra, ezért nemrég beje­lentette: idén távozik. Külön érdekesség: Lipský jó Strauss-Kahn már teherré vált. John Lipský az ügyvivő, akinek magyar felesége van. Christine La- garde francia pénzügyminiszter a legesélyesebb. (TASR/AP-felvételek) Hollandé nyerné az elnökválasztás első fordulóját magyar kapcsolatokkal rendel­kezik, felesége Kárász Zsuzsan­na, Kárász Artúr egykori MNB- elnök, majd vezető világbankos tisztviselő lánya. Valószínű, hogy DSKutódlása Európa és a BRIC-csoport vezet­te feltörekvő gazdaságok között dől el. Az IMF vezetőjét hagyo­mányosanjelölő EU is érzékeli, hogy váratlan lehetőséghez ju­tottak a feltörekvők. „Tudjuk, hogy a fejlődő országok közép­távon jogot formálhatnak az IMF és a Világbank vezetői posztjára” - mondta Angela Merkel német kancellár. Rögtön hozzá is tette, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor rengeteget vitatkozunk az euróról, Európá- nakjójelölteketkell ajánlania. A Wall Street Journal szerint utódként az IMF élére Christine Lagarde francia pénzügyminisz­ter asszony a legesélyesebb. Na­gyon reménykedik még Gordon Brown volt brit miniszterelnök is, de őt a jelenlegi brit kabinet sem támogatja. Az EU-n kívülről a török Kemal Dervis lehet a leg­jobb pozícióban, aki mögött ne­gyedszázados világbankos kar­rier is áll: az 1989-1990-es rendszerváltások idején a Kö- zép-Európáért felelős igazgató volt. (MTI, NOL, ú) Embercsempészet Menekülteket dobtak a tengerbe Róma. Tengerbe dobtak 17 menekültet az őket Szicíliába szállító embercsempészek teg­nap. Egyikőjük holttestét már megtalálták, két nőt még keres­nek, de valószínűleg ők is meg­fulladtak. Tizennégy menekült­nek - mindannyian 25-30 év kö­zöttiek - sikerült kiúsznia az olaszországi sziget partjára. Pár napi szünet után újra felerősö­dött a szintén olaszországi Lam­pedusa szigetére tartó mene­kültáradat. Tegnap éjjel egy 11 méter hosszú csónak 20 órás út után 208 líbiai bevándorlóval a fedélzetén érkezett meg a már amúgy is zsúfolt szigetre. (MTI) Mladics felkutatása Belgrád nem igyekszik Belgrád. A hágai ENSZ-tör- vényszék (NT) főügyésze súlyos mulasztásokat vet a szerb ható­ságok szemére a háborús bűnösök utáni nyomozás kap­csán. Serge Brammertz jelenté­se megállapítja: a szökésben lé­vő háborús bűnösök - köztük Ratko Mladics és Goran Ha- dzsics - elfogását célzó szerb stratégia teljesen eredményte­len. A főügyész június 6-án az ENSZ BT ülésén ismerteti jelen­tését, amelynek tartalma kedve­zőtlen a szerb kormányra nézve, így lassíthatja Szerbia európai uniós integrációját. (MTI) Magyar diplomáciai siker: szabadon engedtek négy külföldi újságírót kétszínű Európáról Szankciók Aszad elnök és hat társa ellen Washington bekeményít MTl-HÍR Orvosok a ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Tunisz. A magyar nagykövetség erőfeszítéseinek köszönhetően - az EU-országok közül már csak Magyarország tart fenn diplomáciai képvisele­tet a líbiai fővárosban - szaba­don engedtek négy, hetek óta fogva tartott külföldi újságírót. A két amerikai, egy spanyol és egy brit sajtómunkást egy tripoli hotelbe szállították. Egy líbiai bíróság szerdán csekély, 154 dolláros pénzbüntetésre és egy­éves felfüggesztett börtönre ítél­te a riportereket, akik, ha akar­Prága. Továbbra is közösen kíván kormányozni a három cseh koalíciós párt, s aPetrNečas miniszterelnök által korábban jelzett személycseréket később hajtják végre. Ebben egyeztek mega kibővített koalíciós tanács tegnap hajnalban véget ért ülé­sén. A koalíciós szerződés to­vábbra is érvényes, készül azon­ban egy kiegészítés, amely alap­vetően a tárcák pártok közti el­osztását érinti. A három pártból - Polgári nak, Tripoliban maradhatnak és folytathatják a munkájukat. A tunéziai belügyi szóvivő arab hírtévéknek cáfolta, hogy az országba érkezett volna Mo- ammer Kadhafi líbiai vezető Szafia nevű felesége és Ajsa nevű lánya. A Líbiából menekülők befo­gadását követeli Európától az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet egy nyílt levélben, amelyet tegnap 13 eu­rópai lapban jelentettek meg. A levélben az MSF elítéli az euró­pai politika kettős beszédét, amely egyfelől azt állítja, hogy a Demokrata Párt (ODS), Top 09, Közügyek (W) - álló kormányt az utóbbi hetekben nagyon meggyengítette, hogy a Köz­ügyek vezetői korrupciógyanús ügyekbe keveredtek. A párt két minisztere távozni kényszerült, köztükVít Bárta, a párt alelnöke, aki a közlekedési tárcát vezette. Egy hete beadta lemondását Radek John, miniszterelnök-he­lyettes, volt belügyminiszter, a párt elnöke is. Az újra és újra gyülemlő problémák megoldása érdekében John a hét elején azt javasolta, a W kilépne a koalíci­lakosság védelmében vív hábo­rút Líbiában, másfelől bezárja határait ugyanennek a háború­nak az áldozatai előtt, azzal az ürüggyel, hogy illegális beván­dorlási hullámról van szó. A MSF rámutat: micsoda „aránytalan­ság mutatkozik a Líbiával hatá­ros két ország, az eddig közel 630 ezer Líbiából érkezett me­nekültet befogadó Tunézia és Egyiptom, illetve Európa álla­mai között, amelyek visszakül­dik területükről és területi vize­ikről az Európát életük kockáz­tatásával, csónakokkal elérni próbáló embereket”. (MTI, ú) óból, s csak kívülről támogatná az ODS-TOP 09 kisebbségi kor­mányt. A kormányfő által jelzett személyi változásokat egyelőre homály fedi. Nečas korábban azt mondta: szeretné, ha mindhá­rom párt elnöke tagja lenne a kabinetnek. Nem világos, mi lesz Johnnal, ha a W-ben meg­védi pártelnöki posztját. Ha most lennének a választá­sok Csehországban, a baloldal - a szocdemek és a kommunisták - abszolút többséget, 120 mandá­tumot szerezne a 200 fős alsó­házban. Washington. Szankciókat vezetett be az USA Bassár el- Aszad szíriai elnök és a szíriai kormányzat hat másik vezetője ellen az ellenzéki tüntetések véres elfojtása miatt. A lépés a Szíriával szembeni amerikai politika keményedé- sét jelzi, de még nem tudni, hogy annak milyen gyakorlati hatása lesz. Az amerikai pénz­Berlin. Sigmar Gabriel szo­ciáldemokrata pártelnök po- pulizmussal vádolta Angela Merkelt, Cem Özdemir, a Zöldek vezetője pedig egy pi­aci kofa stílusához hasonlí­totta, azt, amit a kancellár mondott Görögország, Spa­nyolország és Portugália cí­mére. Tény, Merkel a diplo­máciában szokatlannak szá­mító üzeneteket fogalmazott meg a dél-európaiak címére egy CDU-rendezvényen. Az euróválsággal foglalkozva ki­jelentette: nem csak az a fon­tos, hogy az egyes országok ne halmozzanak fel adóssá­gokat, hanem az is, többet, azaz hosszabb ideig dolgoz­zanak. Név szerint említve a ügyminisztérium befagyasztot­ta a hetek amerikai kintlévősé­geit és megtiltotta, hogy ame­rikai magánszemélyek vagy cégek üzleti viszonyt folytassa­nak velük. A büntetések az ál­lamfő mellett az alelnökre, a miniszterelnökre, a belügymi­niszterre, a védelmi miniszter­re, a katonai hírszerzés pa­rancsnokára és a politikai biz­tonsági szolgálat vezetőjére terjednek ki. három országot azt is felrótta, hogy ezekben az emberek ko­rábban mehetnek nyugdíjba, mint Németországban. Éle­sen bírálta a szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseiket is, mert szerinte nem enged­hető meg, hogy miközben kö­zös valutával rendelkezünk, az egyik országban egészen sok a szabadság, a másikban viszont rendkívül kevés. Merkel hozzáfűzte: a szolida­ritás nem elegendő, vala­mennyi országnak be kell tar­tania a szabályokat. „Német­ország segít, de csak akkor, ha az érintettek is tényleges erőfeszítéseket tesznek, és mindezt bizonyítani is kell” - hangsúlyozta. (MTI) Mélyponton a kormánypártok népszerűsége, feljött a baloldal Egyelőre változatlan a cseh kabinet KOKES JÁNOS Angela Merkel, a piaci kofa Párizs. Miután Strauss-Kahn nem indul a jövő évi francia elnökválasztáson, a legfris­sebb közvélemény-kutatási adatok szerint a Szocialista Párt (PS) egyik lehetséges el­nökjelöltje, Francois Hollan­dé volt pártvezető lehet az el­ső forduló győztese. Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök min­denképpen a második fordu­lóba jutna, bárki is lenne szo­cialista ellenfele. Az Ipsos felméréséből kiderül, Hollan­dé az első fordulóban a szava­zatok 29 százalékát kapná meg, ha ő lenne a PS elnökje­löltje, Martine Aubryjelenlegi pártvezető a választók 27 százalékának bizalmára szá­míthatna. Sarkozy 21 száza­lékot szerezne, ha Aubry és 19 százalékot, ha Hollandé lenne az ellenfele. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom