Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-18 / 114. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 18. Európai unió / Mindenki Dániát szidja, pedig először Párizs vezetett be újra személyi ellenőrző intézkedéseket a francia-olasz határon Sokan temetnék Európa nagy vívmányát Afrikai menekültek Lampedusán (TASR/AP-felvétel) Talán még a Görögor­szágnak és Portugáliának nyújtott mentőcsamagok sem váltottak ki annyi in­dulatot az unióban, mint a schengeni övezet elleni támadás. Pedig az első komoly dolog, a másik in­kább csak felfújt lufi, amely két frusztrált és megalomániás politikus rovására írható. ÖSSZEFOGLALÓ Silvio Berlusconi olasz kor­mányfőről és Nicolas Sarkozy francia elnökről van szó, akik nem tudták egymás között le­rendezni a vitáikat, ezért bele­rángatták az egész EU-t. Alapve­tő hiba volt az, hogy amikor Pá­rizs és Róma közös javaslattal fordult az Európai Bizottsághoz Schengen módosításának ügyé­ben, az EB ezt nem utasította el azonnal. Ehelyett május 4-én közölte, javaslatokat fog előter- jeszetni arra vonatkozóan, mi­lyen közülmények között állít­ható vissza átmenetileg a belső határellenőrzés. Már akkor töb­ben figyelmeztettek, ha egyszer elindul a lavina, azt nem lehet megállítani, ha egyszer elkez­dünk lebontani valami jót, érté­keset, akkor az le is bomlik. A számok nem hazudnak Az arab tavasz következtében egyelőre nem indult Európa felé akkora ülegális migráció, ami a Schengen elleni támadást indo­kolná. A becslések szerint Észak- Afrikából eddig kb. 750 ezer ember indult útnak, s ebből csak 20-25 ezer - főleg Tunéziából és Líbiából - Európa felé, a többiek más afrikai országokban keres­tek menedéket. A Lampedusa szigetére idén érkezett több mint 20 ezer me­nekült problémáját Róma egye­dül is játszva megoldhatta vol­na, ha akarta volna, de könnyebb volt megzsarolni elő­ször Párizst és aztán az uniót. Egyébként is: a nyugati országok közül Olaszország - az arányo­kat tekintve - hátul kullog a me­nekültek befogadásában. Csak Jupiternek szabad? Miután a lavinát elindítot­ták, kiderült, Berlusconi és Sar­kozy mellett szép számmal vannak más országokban is po­pulisták, akik a Schengen-ügy- ből politikai tőkét akarnak ma­guknak kovácsolni. A schenge­ni megállapodás indokolatlan megsértésén keseregve a múlt pénteken a Süddeutsche Zei­tung azt írta, „sok európai ál­lampolgár akkor érzi magát igazán európainak, amikor eu- róval fizet vagy igazolvány nél­kül utazik egyik tagállamból a másikba”, és most ez került ve­szélybe. Az időpont azért érde­kes, mert jelzi: a német média sem hitte el az uniós belügymi­niszterek előző napi állásfogla­lását, miszerint mindenki meg akarja őrizni az EU egyik legna­gyobb vívmányát, a személyek szabad mozgását. Európában most mindenki a dánokon veri el a port, mert egy nappal a belügyi találkozó előtt bejelentették: két-három héten belül elkezdik az utasforgalom rendszeres ellenőrzését a német és a svéd határon. A dán vám­őrök szúrópróbaszerűen ellen­őrizni fogják a jelentősebb ha­tárátkelőkön az utazók csomag­jait, új vámposztokat állítanak fel, elektronikus ellenőrző be­rendezéseket telepítenek, to­vábbá mozgó osztagokkal erősí­tik a mélységi ellenőrzést. Pedig Koppenhágában csak úgy gon­dolták, hogy amit szabad az odahaza egyre népszerűtlenebb Sarkozynek, azt ők is megtehe­tik. A kisebbségi dán kormány ezzel a lépéssel az őt kívülről tá­mogató jobboldali-populista Dán Néppárt (DVP) nyomásá­nak engedett. Az EB közölte: megvizsgálja, összhangban van- e a dán lépés az uniós jogrend­1990. június 19. Németország, Franciaország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg úja alá; 1990. november 27. Olaszor­szág; 1991. június 25. Spanyolor­szág és Portugália; 1992. november 6. Görögor­szág; 1995. április 28. Ausztria; 1996. december 19. Svédor­szág, Finnország, Dánia, Nor­végia és Izland csatlakozása. (A nem EU-tag Norvégia és Iz­land - tekintettel a skandináv országok között több mint há­rom évtizede fennálló útle­vélunióra - kivételes és külön­del. Az ügynek természetsen nincs vége. De ne feledjük: elő­ször a franciák foganatosítottak határellenőrzési intézkedéseket a francia-olasz határon. Elégedetlen sógorok Ne kárhoztassuk csak a dáno­kat. Miközben Brüsszelben a belügyminiszterek hivatalosan kiálltak Schengen mellett, oszt­rák kormánytagok azt nyilatkoz­ták, elképzelhető, hogy Ausztria szükség esetén átmenetileg visszaállítja a határellenőrzést az olasz határon az észak-afrikai menekülthullám miatt-. Maga Johanna Mikl-Leitner belügy­miniszter csütörtökön a Kurier- nak kifejtette, hogy már jelenleg is „megerősített ellenőrzés” van az osztrák-olasz határtérség­ben. A bécsi kormány a hadsereg segítségét is igénybe venné, ha menekülthullám indulna meg Ausztria felé. Mikl-Leitner azt hangsúlyoz­ta, hogy Olaszországnak a hatá­rain belül kell kezelnie a mene­kültkérdést. „Olaszországban az ezer főre jutó menekültkérel­mek száma 0,1, míg Ausztriában 1,3. Ausztria is éveken át volt az EU külső határa, és egyedül vi­selte a menekült- és bevándor- lóáradatokterhét.” Svájc könnyen kiugrana A sornak ezzel nincs vége, elég csak Svájcot vagy az északi országoknak a Baltikum elleni támadását említeni. Svájc nem tagja az uniónak, de három évvel ezelőtt csatlakozott Schengen- hez. A jobboldali Svájci Néppárt leges elbírálásban részesülve lett társulttag.) Az életbe lépés időpontja: 1995. március 26. Németor­szág, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Spa­nyolország és Portugália kö­zött; 1997. október26. Olaszország; 1997. december 1. Ausztria; 2000. március 26. Görögor­szág; 2001. március 25. Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia, és Izland; 2007. december 21. Magyar- ország, Csehország, Észtor­szág, Lengyelország, Lettor­(SVP) nagyhatalmú alelnöke, Christoph Blocher volt igazság­ügy-miniszter a múlt pénteken azt mondta, Svájcnak ismét be kellene vezetnie a külföldről be­utazók ellenőrzését, és esetleg ki kellene lépnie a schengeni egyezményből. Ez azért komoly, mert az SVP az ország legerősebb politikai szág, Litvánia, Málta, Szlová­kia és Szlovénia csatlakozása. A nem EU-tag Svájc 2005 no­vemberében népszavazáson döntött a schengeni szerző­déshez való csatlakozásról, majd 2008. december 12-től közúton, 2009 márciusától a repülőtereken is alkalmazza az egyezmény előírásait. Jelenleg napirenden van Cip­rus, Bulgária és Románia csat­lakozása. Az EU-tagállamok közül Nagy- Britannia és Írország nem csat­lakozott, mert úgy látják, hogy az előírásokat jóformán lehe­tetlenteljesíteniük. (m) pártja, amelynek egyik vezetője azt fejtegette, hogy hazája hibát követett el, amikor feladta a be­vándorlási politika irányítását. „Országunk közútjait eltorla­szolja a sok jármű, a vonatok túl­zsúfoltak, kultúránkat semmi sem védi.” Mint rámutatott, a népesség számához viszonyítva Svájcban nagyobb méretű a be­vándorlás, mint bármely más or­szágban, a hatóságok évente 80 ezer új letelepedni szándékozót regisztrálnak. Mellesleg: Svájc­ban októberben parlamenti vá­lasztások lesznek, s az SVP a ki­lépés lebegtetésével az idegenel- lenességet meglovagolva akar voksokat szerezni. A közelmúltban tartott nép­szavazásokon a lakosság több­sége támogatta az SVP-nek azo­kat a kezdeményezéseit, hogy a hatóságok automatikusan uta­sítsák ki a súlyos bűncselek­ményt elkövető külföldieket, il­letve ne adjanak engedélyt újabb minaretek építésére. Pofon a baltiaknak Meglepő volt a május 3-i beje­lentés: az észak-európai álla­mok a schengeni egyezmény fel­függesztését és a belső határel­lenőrzés visszaállítását kérik a balti köztársaságok viszonyla­tában, arra a jelentésre hivat­kozva, hogy a skandináv álla­mok területén a szervezett bűnözéssel összefüggő bűn- cselekmények 80 százalékát észt, litván vagy lett állampolgá­rok követik el. Az észak-európai országok rendőrségeinek képvi­selői ilyen beadvánnyal fordul­tak a norvég igazságügyi minisz­terhez, illetve az Északi Tanács többi tagállamának - Svédor­szág, Finnország, Izland, Dánia -vezetőihez. Arne Johannessen, az északi rendőrhatóságok szer­vezetének helyettes elnöke, azt mondta, „a balti államoknak sürgősen tenniük kell valamit a helyzet kezelése érdekében, mert ha ez nem történik meg mi­előbb, az északiak a Baltikumra vonatkozóan komolyan felül fogják vizsgálni a schengeni megállapodást”. Román és bolgár pánik Az egész Schengen-vitát Bu­karestben és Szófiában figyelik a legnagyobb rémülettel. Bulgá­ria és Románia ugyanis eddig komolyan remélte, hogy még az idén csaüakozhatnak Schen- genhez. Ezt eredetileg tavaszra tervezték, de Franciaország és Németország megtorpedózta ambíciójukat, arra hivatkozva, hogy a két államnak többet kell tennie a korrupció és a bűnözés elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság nyáron teszi közzé új jelentését a két országban zajló igazságügyi reformról és a kor­rupció megfékezésének ered­ményességéről. Ben Knapen holland Európa- ügyi miniszter a múlt szerdán és csütörtökön Bukarestben és Szófiában járt, s mindkét fővá­rosban azt nyilatkozta, hogy még nem tettek eleget a schen­geni feltételek teljesítése érde­kében. Korábban Dánia is ha­sonló álláspontra helyezkedett. A lényeg: a legfejlettebb uniós államok nem látják szívesen a románokat és bolgárokat. Ebből a szempontból elég megmosolyogtató volt Traian Basescu román államfőnek az a nyilatkozata, hogy igen, szerin­te is szükség van a schengeni övezet reformjára és a szabá­lyok konszolidálására - de csak Románia és Bulgária csatlako­zása után. (-nák, MTI) A schengeni egyezmény legfontosabb állomásai Schengen: a teljes jogú taggá válás csak az egyezmény által előírt technikai feltételeknek való megfelelés után lehetséges Mérföldkőnek számított a határok nélküli Európa létrehozásában ÖSSZEFOGLALÓ A luxemburgi Schengen váro­sán átfutó Mosel folyón hor­gonyzó Princesse Marie-Astrid hajó fedélzetén 1985. június 14-én öt ország, Franciaország, Németország és a Benelux-ál- lamok kötöttek megállapodást a közös határaikon való ellenőr­zés megszüntetéséről, állam­polgáraik szabad mozgásáról. A terv megvalósításának határide­jét 1990. január 1-re tűzték ki, a végrehajtási megállapodás alá­írására azonban csak 1990. jú­nius 19-én került sor, a hatályba lépés időpontja pedig többszöri módosítás után 1995. március 26-ra tolódott. Az egyezmény felügyelője az ún. Schengen-ta- nács, amely a résztvevő államok bel- és igazságügyi miniszterei­ből áll, s évente kétszer, április­ban és októberben ülésezik. A142 pontos, nyolc fejezetre tagolódó schengeni egyezmény mérföldkő volt az európai integ­ráció elmélyítésében, a határok nélküli Európa létrehozásában. Kimondja, hogy tagjaivá kizáró­lag az EU (az aláírás idején Eu­rópai Közösség) országai vál­hatnak, s felsorolja a tagok által kötelezően végrehajtandó eny­hítéseket és szigorításokat. Az enyhítések az aláíró országok ál­lampolgáraira vonatkoznak, s lehetővé teszik útlevél nélküli szabad mozgásukat. A szigorítá­sok az egyezményt nem aláíró országok állampolgárait érintik, más elbírálásban részesítve az EU- és a nem EU-tagországokat. Az aláírók kötelezik magukat, hogy bekapcsolódnak a Strasbourg! központú, közös számítógépes nyilvántartó. rendszerbe, fokozzák a rendőr­ségeik közötti együttműködést, biztosítják a kölcsönös jogse­gélyt a forgalmi adók és vámok terén életbe lépő törvénykezé­sek megsértőivel szemben. Egy­ségesítik a lőfegyverekkel kap­csolatos eljárásokat, valamint a kábítószer-csempészet elleni fellépést. Vállalják továbbá, hogy más országokkal közös külső határaik védelmét meg­erősítik, az ellenőrzést megszi­gorítják, vízumeljárásukat a kí­vülálló országokkal szemben egységesítik, a bűnözőket kiad­ják, az egy-egy tagállamban a menedékjog-kérelmek elbírálá­sakor hozott döntéseket az alá­író országok magukra nézve ér- vényesnektekintik. Az életbe lépés, azaz a teljes jogú taggá válás csak az egyez­mény által előírt technikai felté­teleknek való megfelelés után lehetséges. A teljes körű átállás - a közös számítógépes rendszer­be (SIS, SIS 2) való bekapcsoló­dással, a repülőterek schengeni normák szerinti átalakításával, s végül a belső és külső szárazföldi határátkelőkön az ellenőrzés megkönnyítésével, illetve meg­szigorításával - lépcsőzetesen zajlik, s több hónapot vesz igénybe. (MTI,ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom