Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-10 / 107. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 10. Agrárkörkép - hirdetés 21 A búza a virágzás időszakában a legfogékonyabb a fuzáriumos fertőzésre, de érésig is fertőződhet A fuzárium ellen - megelőzéssel A gabonafélék egyik legveszedelmesebb gombás eredetű betegsége a fuzáriumos megbetegedés, amely gyakorlatilag mindenhol előfordul, ahol gabonát termesztenek. A kórokozó a növény minden részét fertőzi, de leginkább a kalászt és a szemtermést veszélyezteti. SEDLIAK ILONA Járványos évben akár a termés 50 %-át is tönkre teheti a betegség. Mindegyik gabonafélét, több fűfélét, és a kukoricát is fertőzi. Leggyakrabban a Fusarium graminearum és a F. cul- morum fertőz, a többi (15) fu- zárium-faj előfordulása 2,5 - 3 % körüli. A búzát minden fejlődési stádiumban fertőzi. Jellegzetes csírapusztulást, hópenészt, szár- és gyökérkorhadást, valamint kalászbetegséget okoz. Az utóbbi években egyre gyakoribb az előfordulása, egyre nagyobb károkat okoz. Ennek az oka a kalászosok és a kukorica egyre nagyobb vetésterülete, a szűk, rossz vetésforgó, a forgatás nélküli talajművelés, a fogékony, rövid szárú, hosszan virágzó fajták termesztése. A fuzárium gombák félszap- rofita szervezetek, parazitává akkor válnak, ha a gazdanövény legyengült állapotban van. A kórokozók a fertőzött növényi maradványokon maradnak fenn, előnyös a számukra, ha ezek a talaj felszínén maradnak. A csírázó növények megfertőzésében nagy szerepe van az előveteménynek. Kukorica, búza után, elhúzódó kelés esetén nagy a fertőzési nyomás. A legnagyobb károkat a fuzárió- zis a kalász betegségeként okozza. A búza a virágzás időszakában a legfogékonyabb a fertőzésre, de tudni kell, hogy egészeii a teljes érésig fertőződhet, bár egyre csökkenő mértékben. Az az időszak, amely alatt a kalász védelmet kíván, tehát elég hosszú. A kalászhányás idején nagyon fontos tényező az időjárás. A fertőzéshez csapadék, vagy nagy relatív páratartalom szükséges. Kritikus időpont a kalászhányástól a virágzás kezdetéig van. Ilyenkor nem szabad megvárni az esőt, mert ha a földi permetezőgép számára pár napig járhatatlan lesz a talaj, a növényzet a legkritikusabb időszakban marad védelem nélkül. A fuzariózis ellen tehát a megelőzés a célszerű,, mivel a vegyszerek gyógyító-kurativ-hatása a fuzárium gombák ellen a leggyöngébb. A fertőződést elősegítő tényező a sűrű állomány, a nitrogénnel történő túltrágyázás. Megfigyelések szerint az alacsony, rövidszárú, sűrű növényzetek jobban fertőződnek, mint a magas ritkább állományok. A betegség veszélyességét az indokolja, hogy a gomba nagyon veszélyes toxinokat - mérgeket termel. A kalászos gabonákban leggyakrabban a dezo- xinivalenol (DON) és a zearale- non (F-2) toxin fordul elő. A DON toxin nagyon stabü vegyü- let, sem tárolás, sem őrlés, sem élelmiszeripari feldolgozás során nem bomlik le, sőt a hőkezelésnek is ellenáll. A szervezetbe bekerülve az ellenálló képességet csökkenti, jelenlétére a gyakori, visszatérő betegségek utalnak. A zearalenon toxin elsősorban a felületen fordid elő, ezért ez a malomi feldolgozáskor a korpába kerül. Ez a toxin a szaporodószervekre hat károsan, meddőséget okozhat. Az Európai Unió tagországaiban a kalászosok és a kukorica fuzáriózisa komoly gondokat okoz, ezért az ellene való védekezés kérdéseivel (pl. a megengedett toxintartalommal, a vizsgálati módszerekkel, és a védekezés lehetőségeivel) részletesen is foglalkoznak. Fontos tényező a fajták érzékenysége, amelyeket provokásiós kísérletekkel állapítanak meg, és az érzékeny fajtákat törlik a fajtasorból. Az Európai Unió a búza esetében a dezoxinivalenolra kötelező határértéket vezetett be, ez az érték 1,25 mg/kg termény. Mivel ez elég alacsony, megfelelő védelem nélkül, vagy elhibázott beavatkozás esetén könnyen összehozható. Az elmúlt évben nemcsak ha- ' zánkban, de egész Európában az átlagostól kevesebb termést takarítottak be gabonafélékből, így ebben az évben nagyobb kereslet várható. Nagyon érdemes lesz ezért odafigyelni a növény- védelemre a kritikus időpontokban. A hangsúlyt mindenképpen a megelőzésre kell helyezni. A vegyszerek csak akkor eredményeznek jó hatást, ha jó időpontban és megfelelő technológiával alkalmazzuk őket. A permetezések során fontos a kezelt növényzet permedével való megfelelő lefedettsége, ennek során a kalász, ha lehet, oldalról is kapja a vegyszert, és a permedébe feltétienül adagoljunk tapadást fokozó készítményt. A betegség kialakulását és teijedését segítő tényzők nálunk is mindenhol jelen vannak (szántában, vagy rosszul szántott tarlók, felszínen maradt fertőzött szármaradványok, rossz vetésforgók, a gabona és a kukorica túlsúlya, foszfor- és káliumtrágyák hiánya, nitrogénnel való túltrágyázás stb.). Ezért az idei növényvédelemben, főleg a kalászosok védelmében, a gombabetegségek, ezen belül is a fuzariózisok elleni hatékony védekezésnek is nagyon fontos szerepe lesz. a szerző növényvédelmi szakember A kukoricabogár (Archív felvétel) Az imágók fo kártétele a kukorica virágzására esik A kukorica bogárkártevői UJ SZO-1NFORMAC1Ó Az amerikai kukoricabogár 1995-ös megjelenése óta nálunk is a kukorica egyik legveszélyesebb kártevőjévé vált. A rovar lárvái a kukoricanövények gyökerein táplálkoznak és a növények kidőlését, az úgynevezett „hattyúnyak” tünet kialakulását okozzák, ami súlyos termésveszteséggel járhat. Az imágók fő kártételi időszaka a kukorica virágzására esik, amikor a kukoricabajusz lerágásával közvetlenül veszélyeztetik a termést. A kukoricabogár imágói elleni védekezés célja a bogarak tojásrakás előtti gyérítése, a jövő évi lárvakártétel mérséklése, valamint a bibeszálak lerágásának, ezáltal a hiányos termékenyülésnek az elkerülése. A védekezést a tömeges rajzás idejére, a bogarak tojásrakása előtti időszakra kell időzítem. Ha a nővirágzás még nem haladta meg az 50%-ot és egyidejűleg a zöld bibeszálak 1,5- cm-re történt visszarágása már észlelhető a táblában, akkor célszerű a védekezést haladéktalanul megkezdeni. A kukorica másik nagyon veszélyes károsítója, a kukoricamoly lárvája a kukoricaszár állóképességét gyengíti. A szárban fentről lefelé történő rágásával esetenként a szár törését okozza. Emellett a tejesérésben lévő zsenge kukoricaszemek megrágásával nemcsak meny- nyiségi kárt okoz, hanem kaput nyit a különböző gombabetegségek terjedésének is. A kukoricamoly rajzását fénycsapda segítségével lehet nyomon követni, és a védekezést a fiatal lárvák megjelenéséhez célszerű időzíteni. A bagolylepkék, közülük is leginkább a gyapottok-bagoly- lepke hernyói a csővégek megrágásával okoznak kárt. Bár a közvetlenül okozott terméskiesés többnyire nem jelentős, a mechanikai sérülés megnyitja az utat a csövet fertőző gombás betegségek előtt. A védekezést ellene a fiatal lárvák megjelenésekor célszerű időzítem, (nufar) A permetezés időpontját a gyomnövény fejlettségi állapotához kell igazítani. A kukorica tavaszi gyomirtása ISMERTETŐ A kukorica termesztésében a termelés intenzifikálásának és a termésátlagok növekedésének egyik legfontosabb követelménye a hatékony növényvédelem, amelynek keretében az időben és kellő minőségben elvégzett gyomirtás a sikeres termesztés elengedhetetlen feltétele. Ha a vetés és a kelés előtt ez valamilyen okból elmaradt, vagy ha ezek a kezelések sikertelenek voltak, állománykezelés alkalmazható a gyomnövények fejlettségi állapotától függően, általában május második felében, esedeg június elején. Korábban, amikor a presowing (vetés előtti) és preemergens (kelés előtti) módszereket alkalmazták széles körűen, a posztemergens (kelés utáni) kezeléseket az alapkezelések hibáinak korrigálására használták elsősorban. Jelenleg ez utóbbi kezelések gyakorisága és területi részaránya egyre növekvő tendenciát mutat, az előbbiekben említett preemergens és presowing eljárásokat a várható gyomosodás- tól függően a hatásspektrum ki- szélesítésére és a biztonság fokozására kombinálják. E témához kapcsolódva Racskó József és Bódi Zoltán, a Debreceni Egyetem munkatársainak írását rövidítve ismertetjük. A posztemergens kezelések során azokat a gyomirtó szereket juttatják ki, amelyek a kikelt kukoricát nem károsítják, de a megfelelő fejlettségi állapotban levő gyomokat elpusztítják. A permetezés időpontját a gyomnövény fejlettségi állapotához kell igazítani. A posztemergens védekezést a növény szögállapotától a növény 7-8 leveles koráig végezhetjük, amennyiben azonban rendelkezünk levél alá permetező géppel, e művelet mindaddig végrehajtható, ameddig a traktor károsítás nélkül tud az állományban haladni. Egyes gyomirtó szerektől a kukorica is károsodhat, ezért figyelembe kell venni a növény különböző fenológiai stádiumokban tanúsított érzékenységét is. Az eljárás rendkívüli előnye, hogy a kicsírázott gyomnövényzet ismeretében célzott kezelést tesz lehetővé, pontosan megtervezhetők a legjobb hatású herbicid- hatóanyagok. Ebből adódóan költség- és környezetkímélő módszer. A korai posztemergens kezeléseknél nem, vagy alig jelentkezik a káros gyom-kukorica kompetíció. A veszélyes, nehezen irtható egyéves kétszikű gyomok (selyemmályva, szerbtövis, csattanó maszlag, napra- forgó-árvakelés stb.) elleni védekezés alkalmas eszköze. Egyedüli védekezési módszer, amely egy menetben biztosítja a teljes hatásspektrum lefedését. Az időjárási tényezők kevésbé befolyásolják a kezelések hatását. A módszer korlátjaként említhető, hogy viszonylag nagy gép- kapacitást és kínálati jellegű nö- vényvédőszer-kereskedelmet feltételez a fenológiai optimumok betartása miatt. A többnyire kontakt herbicidek tartamhatása a nagy növekedési erély miatt nem megfelelő, emiatt a növényzet záródásáig meg kell ismételni a védekezést vagy eleve osztott technológiát kell alkalmazni. Sőt, megkésett kezeléseknél érvényesül a káros gyom-kultúrnövény konkurencia. A védekezési módszer tipikus formája a levél alá permetezés, melynek különösen ott van szerepe, ahol valamüyen okból (gyomok túlfejlettsége, a talaj nagy nedvességtartalma) az eredményes mechanikai beavatkozásra nincs lehetőség. Az így kijuttatott kis szelektivitású gyomirtó szerek a kukoricát már nem károsílják, mert az elhaló félben lévő alsó leveleken nem szívódnak fel, vagy olyan kis mennyiség jut a kukoricára, amely fitotoxikus kárt nem okoz. Emellett kisebb területeken a régi termesztési gyakorlatból ismert töltögetés is alkalmazható. Ez a módszer akkor használható sikerrel, ha a kukorica és a gyomok között nagy a fejlettségbeli különbség a kukorica javára, s a növény árnyékoló hatása már jelentős. A töltögetés- sel a fejletlen gyomokat eltemetjük. Különösen jó gyomirtó hatást lehet elérni a csillagkerekes sorközkultivátorokkal. A művelő testek egymáshoz viszonyítva elcsúsztatott beállításával a fejlettebb gyomok is eltakarhatok. (agrár) gyors, hosszantartó és megbízható hatás a kétszikű gyomnövények ellen Zeagran 340 SE - adagolás: 1,6 - 2 I bromoxynil 90 g/l + terbuthylazine 250 g/l I minőségi megoldás poszt-alkalmazáshoz a kétszikű gyomnövények ellen a kukoricában I alkalmazható a kukorica 3 - 6 leveles állapotáig I nagyon sok gyomirtószerrel keverhető I gyors és megbízható hatás a gyomok ellen egyetlen alkalmazással:- a bromoxynil „elégeti” a kikelt gyomokat- a terbuthylazine a talajon keresztül reziduálisan hat a ki nem kelt gyomokra Hogyan hat a Zeagran: Kontakt hatás ; v___ két hatásmechanizmust | kombinál Gyökér általi hatás A talajon keresztül hat Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel F&N Agro Slovensko, s.r.o. Jašíkova 2, 821 03 Bratislava, Tel.: 02/48 29 14 59, Fax: 02/48 29 12 29, http://www.fnagro.sk agro Nagyszombati I., Pozsonyi kerület, Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 Nyitrai II. kerület Šimončič Jozef 0905 618 449 Besztercebányai kerület Marcinek Štefan 0903 265 509 Eperjesi I. és Kassai I. kerület Černický Ivan 0903 265 502 Eperjesi II. és Kassai II. kerület Vdovjak Jozef 0903 265 503 kollar@fnagro.sk ka nto r@f nag ro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk MP91100316
