Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-05 / 79. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 5. Vélemény és háttér 7 A bírálók attól tartanak, hogy a határon túli magyarság életét átitatja a magyarországi politika Határon túli hiszti Utólag visszatekintve a nyári eseményekre nagyot csalódhattak, akik az új szlovák kormány felállása után a nemzetiségi konfliktusok háttérbe szorulását remélték a közéletben. TOKÁR GÉZA Ahhoz, hogy a kettős állam- polgárság, vagy a határon túli magyarok választójogáról többet beszélnek, sőt, erősebben támadják, mint bármikor, a magyar fél is tevékenyen hozzájárult. Azért viszont, hogy a szlovák közvélemény saját maga által alkotott fantomokkal hadakozik, egyedül a honi véleményalkotó elit hibáztatható. A határon túli magyarok választójoga sarkalatos pontja lett a kettős állampolgárságról szóló vitának - maga Bugár Béla is erre hivatkozva halasztotta őszre az esetleges törvénymódosítás elfogadását. S hogy mi jár a választójoggal? Erre már a magyar kormány helyi bírálói adják meg a választ: a magyar politikai témák átszivárgása a felvidéki magyar közéletbe, rendszeres politikusi turnék külföldön, a kettős állampolgárok politikai értelemben vett eltávolodása Szlovákiától, radikalizálódás, a kényes egyensúlyi helyzet felborulása. Mindezt úgy, hogy csak találgatni lehet a kilátásba helyezett választójog részleteiről - például hogy hol kire lehet szavazni. A kritizálok attól tartanak, hogy a határon túli magyarság életét át fogja itatni a magyar- országi politika. Mintha a szlovák közvélemény nem is tudatosítaná, hogy a magyar kisebbségnek mindig is volt véleménye a határokon túl zajló politikai történésekről. Elég rendszeresen olvasni a médiát, bekapcsolni bármelyik magyar tévét - a határon túli magyarok nagy része pontosan annyira tisztában van vele, kicsoda Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor, Bajnai Gordon, vagy mit akar a Jobbik és Vona Gábor, mint egy átlagos magyar választó. A jelenség nem függ sem a választójogtól, sem az állampolgárságtól. A többi kifogás már a szlovák hatóságok szakmai jellegű problémája, nem ijesztgetni kellene vele a közvéleményt. Az országban „felvonuló jobbi- ' kosok” ellen pontosan olyan eszközökkel lehet fellépni, mint a Nemzeti Őrsereg Királyhel- mecre átvonuló tagjai ellen két és fél éve - ha az érintettek törvénysértést követnek el. A magyar politikusok külföldi turnéinak gyakorisága attól függ majd, hány képviselői hely foroghat kockán és mennyi választót kell ehhez meggyőzniük. Mindkét kérdésre az egyelőre nem létező tervezet adja meg a választ. Sólyom László kitiltása kapcsán egyébként kiderült, hogy a szlovák fél igény esetén probléma nélkül meg tud hiúsítani gyakorlatilag bármilyen, magyar politikusokat is érintő rendezvényt. Egyetlen dolog viszont valóban megváltozna, ha a magyar politika hangsúlyosabban lenne jelen a szlovákiai magyar közéletben: jóval többször lehetne hallani azokat a kétes őszinteségű politikusi szólamokat, melyekben az érintettek több támogatást ígérnek, vagy a magyarság megtartásának erősítésére hívják fel a figyelmet. Ez a jelenlegi viszonyok között valóban megbocsáthatatlan bűnnek tűnik.- Ez a legújabb módja a járulékok behajtásának? (Peter Gossónyi rajza) Úgy látszik, a kormány eltökélte, hogy újfajta járulékrendszert alakít ki Lesz egy újabb nagy dobás? HORBULÁK ZSOLT Hét évvel ezelőtt a szlovák gazdasági szakemberek talán legügyesebb húzása az úgynevezett egyenadó bevezetése volt. Eredetileg sokan bírálták, de rövidesen bebizonyosodott, hogy jó döntés született. Az ellene szóló érvek egyrészt abból indultak ki, hogy az egyenadó kipróbálatlan újdonság, másrészt, hogy a változásoknak éppen a középrétegek lesznek a vesztesei. Azóta az egysávú jövedelemadót Kelet-Európa több országában bevezették, és a többletadóval megterhelt csoportok jövedelmét a gazdasági növekedés kipótolta. Hasonló lehetőség előtt állunk most is. Úgy látszik, a kormány eltökélte, hogy újfajta járulékrendszert alakít ki. Bár minden átfogó reform nagy kihívás, az adórendszer átalakítása mégis bizonyosképp hálás dolog, mert ha ügyesen és időben hajtják végre, az eredmény már egy választási cikluson belül érezhető. Ez egyáltalán nem érvényes más ellátórendszerekre, például az egészségügyre vagy az iskolarendszerre. A kormány elképzelése igazságosabbá tenni az egyes foglalkoztatási formák járulékterheit. A tervnek két variációja van, Ivan Mikloš pénzügyminiszteré illetve Richard Sulik parlamenti elnöké. Mindkettő alapja, hogy az alacsony jövedelmű vállalkozók terhei csökkennének, miközben az átlagbér körül kereső és abból járulékot fizető vállalkozókéi nőnének, továbbá az ideiglenes munkaszerződés alapján foglalkoztatottak is fizetnének járulékokat. Jelenleg mindkét csoportra lényegesen alacsonyabb közterhek vonatkoznak, mint az alkalmazotti státusban levőkre. Az elképzelés nagyon megosztja a szakmai közvéleményt. A legmegalapozottabb kritika talán az, hogy éppen azokat az önfoglalkoztatókat terhelik meg, akik hivatalosan több jövedelmet vallanak be az alacsonyabb jövedelmet bevallókkal szemben, holott éppen a vállalkozások esetében van sok lehetőség az adó optimalizálására. Sulik növelve az adminisztrációt a kiadások átalányrendszerű bevallását is megszüntetné. Az ideiglenes munkaszerződéssel dolgozók te-, hemövekedése a rugalmas munkavállalást nehezítené. Úgy tűnik, hogy most nem sikerül megismételni a hét évvel ezelőtti bravúrt. Az akkori gazdasági növekedést nagyban segítette a kiváló külső környezet. Most ez hiányzik, így még több múlik rajtunk. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy most inkább a jól kereső becsületes vállalkozókon csattan az ostor a fantomvállalkozók helyett, és a minimálbért bevallók további engedményeket kapnak. Reform helyett pedig verseny kezd kialakulni a Smerrel a szociálisabb politikai arculatért. KOMMENTAR Szívünk vágya NAGYANDRÁS Ľuboš Palata cseh újságíró a minap az egyik szlovák napilapban arról írt, hogy Szlovákiának és a szlovákoknak nem kellene tartaniuk Magyarországtól, s főleg nem a kettős állampolgárságtól. Palata szerint a szlovákiai életszínvonal már messze meghaladta a magyarországit, nincs okuk az itteni magyaroknak cserbenhagyni Szlovákiát. A cikk nagy részével egyet Iahet érteni. Magyarország a jelenlegi helyzetben valóban csak szellemi köteléket tud nyújtani egy szlovákiai magyarnak a kettős állampolgárság felajánlásával. Szinte kizárt, hogy 2011-ben bárki Szlovákiából Magyarországra akarna költözni. Miért is? Bár Palata a lényegre tapintott, de még ő is túl felszínesen írja le a helyzetet. Egy államban a kisebbségeknek nem csak attól lesz jó dolguk, hogy az életszínvonaluk - normális esetben - együtt emelkedik a többség életszínvonalával. Nem csak azért nem akarnak magyar állampolgárokká válni az itteni magyarok, mert Pozsonyban magasabb a fizetés, mint Budapesten, vagy mert itt már euróval fizetünk, s nálunk nem svájci frank alapú a hitel. Kulturális identitásunk igenis erős. Magyarország a magyarok számára mindig is a nemzeti öntudat szellemi központja marad. A magyar nyelv anyanyelvűnk, a magyar kultúra saját kultúránk. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehetünk Szlovákia hű állampolgárai. A kettő igenis megfér egy emberben, egy tudatban. Ám ahhoz, hogy ez a belső egyensúly kialakuljon és fenn is maradjon, a többség toleranciájára is szükség van. A szlovákoknak is meg kellene érteniük, ha azt szeretnék, hogy a félmillió szlovákiai magyar ne álljon be a sorba a magyar állampolgárságért, nem fenyegetni kell őket, hanem jogokat adni nekik. A kisebbségi nyelvtörvény gyönyörű példája ennek, sok szlovák politikusnak habzott a szája az elmúlt hét folyamán. A csaholás nagy része közben csak politikai marketing. Az egyik és a másik oldalról is. Nekünk komolyan a magyar állampolgárságra, és a magyarországi szavazati jogra van szükségünk? Ettől érezzük jobban magunkat otthon itt, Szlovákiában? Kétlem. A mindenkori magyar kormánynak a mindenkori szlovákiai magyar parlamenti képviselet mellé kellene állania, s így támogatni bennünket. De ez - amint tudjuk - nem mindig sikerül. A szimbolikus politizálás mindig könnyebben ment, mint a racionális. Mert az előbbinél soha nem kérnek semmit számon. TALLÓZÓ PRAVDA A kettős állampolgárságú határon túli magyarok választójogának nem a szlovák kormányt, hanem Magyar- ország tényleges választó- polgárait kellene nyugtalanítania - állítja Jiíí Pribáň, a cardiffi egyetem cseh származású alkotmányjogi és európai jogi szakértője. Pribáň a Pravdában közölt interjúban azt állítja, hogy az utóbbi időben emelkedik azon országok száma, amelyek lehetővé teszik a kettős vagy többes állampolgárságot. Szerinte ez nem más, mint a „globális fejlődési tendenciákra” való reagálás. Természetesnek tartja, hogy- tekintettel a múltra - Közép- és Kelet-Európábán az ilyen jogi változások történelmi kérdéseket is felvetnek. „Ennek példája a szlovákiai magyarok kettős állampolgársága. S ami a választójogukat illeti, inkább a magyar állampolgároknak kellene nyugtalankodniuk, mint a szlovák kormánynak”- állítja Pribáň. A szakértő kifejti: a határon túli magyarok viszonya Magyarországhoz pusztán etnikai, de nem élnek ott. „Ez a republikánus, polgári elv felcserélése etnikai, törzsi elvvel” - húzta alá. Bár a választójogi kérdés visszhangot váltott ki külföldön, „a gyakorlatban elsősorban a magyarországi demokratikus folyamatokra lesz hatással”. Ami Budapest döntésének okát illeti, Pri- bán úgy véli: „Arról van szó, hogy a kormányzó Fidesz választói többséget biztosítson magának”. Szerinte a magyar jobboldal Jelenleg abszolút populista, és közelít a szélsőjobbhoz”. „Ha például Szlovákiában, Romániában vagy Szerbiában a magyarellenes retorika lesz az uralkodó, a kisebbségek olyan kormányt fognak választani, amely védelmet ígér nekik. Kérdéses az is, hogy fognak-e egyáltalán választani” - fejtette ki a szakértő. Pribáň szerint a Robert Fico vezette szlovák kormány reakciója a magyar döntésekre hisztérikus volt, a mai szlovák kormány „tartózkodó viselkedése helyénvaló”. Ugyanakkor azt állítja: tekintettel arra, hogy az Európai Unióban élünk, a kettős állampolgárságról szóló magyar törvény „elavult”, (kj)
