Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-16 / 89. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com ■Enai Alamizsna a családoknak Tokió. A fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a TEPCO elnöke tegnap bejelentette, cége kezdeti kártérítésként mintegy 12 ezer dollárt fizet a veszélyeztetett körzetből kitelepített családoknak. Egyelőre mintegy 50 ezer családról van szó, az atomerőmű 30 km-es övezetéből telepítették ki őket. Az érintettek alamizsnának tartják ezt az összeget, sokan Tokióba utaztak, hogy a cég ottani székhelye előtt adjanak nyomatékot követeléseiknek. (MTI) Ünnepel a Pentagon Washington. Az amerikai hadsereg bejelentette, sikerrel végrehajtotta eddigi legnehezebb raké- taelfogó kísérletét: Lockheed Martin és a Raytheon rendszerek alkalmazásával lelőtt egy közepes ható- távolságú ballisztikus célpontot a Csendes-óceán fölött. A Pentagon szerint a kísérlet megmutatta, mire képes első lépcsőben az új „európai szakaszolt adaptív megközelítés” (EPAA), amelyet Barack Obama elnök 2009 szeptemberében jelentett be Európa és az ott állomásozó amerikai erők védelmére. (MTI) AI-jelentés Szíriáról London. Szíriában, ahol tegnap is tízezrek tüntettek több városban, legkevesebb 200 embert öltekmeg a biztonsági erők vagy a polgári ruhás rendőrök azóta, hogy március közepén kormányellenes tiltakozások robbantak ki. Az Amnesty International (AI) arról számolt be, hogy név szerinti listát kapott a tüntetések során megölt, legkevesebb 200 emberről, míg a valós szám sokkal nagyobb is lehet. (MTI) Találgatás Minszkben Minszk. Tizenháromra nőtt a hétfői minszki metrórobbantás halálos áldozatainak száma, mivel a kórházban elhunyt az egyik súlyos sebesült, egy 47 éves férfi. Huszonegy sérült állapota továbbra is súlyos, 28-é pedig közepesen súlyos - közölték a minszki gyógyintézetek. Eddig öt személyt vettek őrizetbe. Ketten beismerték, hogy a Fehéroroszországban végrehajtott eddigi legvéresebb merénylet részesei voltak. Lu- kasenko diktátor az ellenzékiekre, a fehérorosz KGB pedig zavart elméjű tettesre gyanakszik. (MTI) Horvátországban ma is felszabadító műveletnek tartják az 1995-ben történteket Hága keményen büntette Gotovinát Hága. Huszonnégy év börtönbüntetésre ítélte tegnap Ante Gotovina horvát tábornokot szer- bek elleni bűntettek miatt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY). ÖSSZEFOGLALÓ ítéletében az ENSZ-törvény- szék megállapította, Gotovina a spliti műveleti övezet főparancsnokaként részese volt annak az 1995-ös hadműveletnek, amely miatt 200 ezer szerb menekült el horvátországi lakhelyéről, a Krajinából. (A krajinai szerbek anno fegyveres incidenst provokáltak ki, és kikiáltották önálló „krajinai szerb köztársaságukat” is. Ezt követte a horvát hadsereg megtorló akciója.) Hasonló bűnökért - enyhítő körülményként megromlott egészségi állapotát is figyelembe véve - 18 évre ítélték Mladen Markac tábornokot, a különleges rendőri erők akkori parancsnokát. Fölmentették viszont a harmadik vádlottat, Ivan Cermakot, a knini katonai egységek volt parancsnokát. Az 1995-ös Vihar hadművelet során - szerb adatok szerint - a menekültek mellett kétezer szerb civil halt meg, és további több mint kétezren eltűntek. A vádpontok, illetve megállapított bűncselekmények között gyilkosság, deportálás, embertelen cselekedetek, fosztogatás, közvagyon szándékos rongálása is szerepelt. A vád szerint az említett művelet során etnikai tisztogatás is történt, ám ezt a bírák nem tartották megalapozottnak. A védelem viszont azt állítja, a horvátországi szerbek tömeges távozását saját vezetőik tervezték meg. Horvátországban ma is felszabadító műveletnek tartják a történteket, s az 56 éves Gotovinát két társával együtt sokan nemzeti hősnek tekintik. A másik oldalról Borisz Tadics szerb elnök olyan bűnnek nevezte a történteket, amelyet soha nem szabad elfelejteni. A törvényszék az ítéletben hangoztatta Franjo Tudjman akkori horvát elnök felelősségét is az 1995. évi hadműveletben. Cer- mak védelmi, Markac belügyminiszter-helyettes is volt az érintett időszak egy részében. Gotovináék pere három évvel ezelőtt kezdődött, az eljárás folyamán több mint 300 tárgyalási napot tartottak, és 140 tanút hallgattak meg. Az ügyész 27, 23 és 17 év börtönt kért, ennél a bírák mindhárom esetben kevesebbet tartottak indokoltnak. A védelem felmentésért folyamodott. A most kimondott büntetésből Gotovina és Markac esetében levonható az őrizetében eddig töltött idő, Cermak pedig elhagyhatja a scheveningeni börtönt. Gotovinát több mint négyévi hiábavaló üldözés után, 2005 decemberében tartóztatták le Spanyolországban. Elfogását annak idején az Európai Unió és a NATO is sürgette, és kézre kerülése előmozdította Horvátország uniós csatlakozási folyamatát. Markac és Cermak 2004 márciusában önként adta fel magát. (MTI,-nák) Példátlannak minősített közös cikket írt a brit miniszterelnök, a francia államfő és az amerikai elnök Kadhafi lánya is beszállt a propagandaháborúba Áisa a tömegek érzelmeire is tud hatni (SITA/AP-felvétel ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/London. David Cameron, Nicolas Sarkozy és Barack Obama közös cikket írt egy brit lapba Líbiáról. Áisa Kadhafi, az ezredes lánya pedig rendkívül kihívó üzenetet intézett a világhoz tegnap hajnalban. A Kadhafi-lány apja volt támaszpontján szónokolt a néphez, arról a helyről, amelyet pontosan 25 évvel ezelőtt bombázott az amerikai légierő. „Líbiát nem győzték le a légicsapások akkor, és nem győzik le ma sem. Hagyjátok el az egünket a bombáitokkal együtt” - követelte, a Tripolit néhány órával korábban ért NATO-csapásokra utalva. Báb-el-Azizíja épületkomplexuma 1986-ban súlyosan megrongálódott az amerikai bombáktól, a légicsapásokban több tucatnyian meghaltak. Az előzmény: 1986. április 5-énegy berlini diszkóban végrehajtott pokolgépes merényletben két amerikai katona meghalt. Tíz nappal később az amerikai gépek bengázi és tripoli célpontokat lőttek, köztük Kadhafi bázisát. Ez utóbbit azóta sem állították helyre, hanem múzeum lett. A tömeg olyan jelszavakat skandált, mint „Csak Allah, Mo- ammer és Líbia” meg, A nép Mo- ammert akarja vezérének”, majd éljenzésben tört ki, amikor megjelent az erkélyen Áisa, aki szerint minden líbiaira nézve sértő az a követelés, hogy Kadhafi távozzon.' Áisáról, a csinos jogászprofesszorról tudni kell: tagja volt a Szaddám Húszéin néhai iraki diktátor védelmét ellátójogászcsapatnak. A The Timesban megjelent közös cikkében a brit miniszter- elnök, a francia államfő és az amerikai elnök leszögezi: elképzelhetetlen Líbia jövője úgy, hogy Kadhafi hatalmon maradjon. Az ENSZ-határozat alapján kezdődött nemzetközi beavatkozás megállította Kadhafi erőinek előrenyomulását, elejét vette annak a vérfürdőnek, amelyet a líbiai vezető az ostromlott Bengázi lakóinak ígért, és több tízezer emberéletet sikerült megvédeni. A líbiai nép azonban továbbra is nap mint nap elrettentő szörnyűségeket kénytelen elszenvedni Kadhafi részéről. Adzsdábíja védtelen lakosságára rakéták és aknák hullottak, Miszráta városa pedig középkori ostromot él-át. A BT „1973-as számú határozata alapján megbízatásunk és kötelességünk a civilek védelme, és most ennek teszünk eleget. A határozat nem intézkedik Kadhafi erővel történő elmozdításáról, ám lehetetlen elképzelni Líbia jövőjét Kadhafival a hatalomban” - áll a The Times által példátlannak minősített közös cikkben, amelyet az amerikai The Washington Post és a francia Le Figaro is közölt. Cameron, Sarkozy és Obama szerint bármiféle olyan alku, amely lehetővé tenné Kadhafi hatalmon maradását, további káoszhoz és törvénytelenségekhez vezetne. Kikötött tegnap Miszrátában egy, a Nemzetközi Migrációs Szervezet által bérelt hajó, amely nyolcszáz külföldit szállít el az ostromlott városból. A hajó 400 tonna humanitárius segélyt - élelmiszert és gyógyszert -, valamint néhány orvost és ápolónőt szállított a Kadhafi csapatai által körülzárt városba, ahol továbbra is heves harcok dúlnak. (MTI, ú) Semmisítsék meg a Goldstone-jelentést Izrael mellett a szenátus MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai szenátus egyhangúlag elfogadott határozatában arra kéri az ENSZ-t, hogy semmisítse meg az ún. Goldstone-jelentést, amely háborús bűntettekkel vádolja Izraelt és palesztin szervezeteket a 2008 végi, 2009 eleji gázai övezeti offenzívával kapcsolatban. A szenátus szerint Richard Goldstone dél-afrikai bíró visszavonta fő következtetéseit, ezért az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa gondolja újra minden jövőbeli fellépését. A szenátus felhívást intézett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár- hozis: reformáljameg az Emberi Jogi Tanácsot oly módon, hogy az többé ne bírálja igazságtalanul Izraelt. Goldstone bírónak az ENSZ felkérésére készült jelentését 2009 szeptemberében tették közzé. Izrael követelte a visszavonását, miután a szerző egy lapban kijelentette: egy helyütt tévesen állította, hogy a zsidó állam szándékosan vett célba civileket a gázai offenzíva idején. A jelentés egyébként nemcsak háborús bűnöket, hanem emberiesség elleni bűntetteket is említ az offenzívával kapcsolatban, amelynek több mint 1400 palesztin és 13 izraeli halottja volt. Az amerikai képviselőház egy 2009. novemberi szavazással már elítélte a dokumentumot. Klaus államfő már a szocdemekkel fenyegette meg a kormánypártokat Folytatódik a cseheknél a sárdobálás KOKES JÁNOS Prága. Folytatódik a sárdobálás a kormánykoalíció három pártja között Csehországban. Petr Tluchor, a polgári demokraták (ODS) frakcióvezetője tegnap azzal vádolta meg Radek John belügyminisztert, a Közügyek (W) elnökét, hogy visszaél tisztségével és minisztériumát politikusok megfigyelésére használja ki. „Ez óriási hazugság, a leghatározottabban visszautasítom” - reagált a bírálatra John. Tluchor, az ODS erős embere szerint John egy találkozón azt állította, hogy az egyik, Tluchor és Kristýna Koči, a W volt frakcióvezetője közti, lehallgatott és nyilvánosságra hozott beszélgetésről először egy rendőr értesítette. A felvételből azt tűnt ki, hogy a W-nél kirobbant válsághoz az ODS- nek is köze volt. „Én csak azt mondtam, hogy kaptam egy SMS-t, amelynek szerzője rendőrnek mondta magát” - magyarázta John. Petr Nečas kormányfő, az ODS elnöke nem kommentálta az ügyet. „Csak abban bízom, hogy a lehallgatás valóban egy buta, túlbuzgó rendőr kezdeményezése volt” - mondta újságíróknak. Leszögezte: az ODS és a TOP 09 párt továbbra is tárgyalni akar a Közügyekkel a kormányválság megoldásáról, ugyanakkor „az ODS felkészült arra a helyzetre is, ha a tárgyalások véglegesen kudarcba fulladnának”. Részletekbe nem bocsátkozott. A rendőrség már vizsgálja a lehallgatási ügyet. Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnöksége úgy döntött, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a képviselőházban a kormány ellen. A cseh köztelevízió szerint Klaus tegnap megüzente a koalíciós pártoknak: ha nem egyeznek meg, s felbomlik a kabinet, akkor a felkérést a következő kormányalakításra a szociáldemokraták kapják. Gotovina három ügyvédjével Hágában
