Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-16 / 89. szám, szombat
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 16. Az 1941 -es népszámláláskor kimutatott 725 ezer izraelita kétharmada elpusztult a háború éveiben Holokauszt emléknap A holokauszt magyarországi emléknapja - április 16. - alkalmából megemlékezéseket tartanak országszerte, Budapesten rendezvények lesznek a Holokauszt Emlékközpontban, mécsesek helyezhetők el az Áldozatok Emlékfalánál. MT1-HÁTTÉR Vasárnap kerül sor a Terror Háza Múzeum megemlékezésére, valamint elindul a 9. Budapesti Élet Menete, átadják az Élet Menete kitüntetést, emlékérmet, és elhangzik Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének videoüzenete. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokauszt- ról, miután a magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. _ A kezdeményezést üdvözölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség, mivel a magyar zsidók a II. világháborúban „magyar állampolgárként, magyar jogalanyokként szenvedték el kirekesztésüket a társadalomból, s érte őket megbélyegzés, és pusztultak el mintegy hatszázezren a munkaszolgálatban, a gettókban, a haláltáborokban”. A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének évében megvalósult, 1895-ben a zsidó felekezetet „bevett vallásnak”, a többivel egyenrangúnak nyilvánították. 1920. szeptember26-án fogadta el a magyar nemzetgyűlés az 1920:XXV. törvénycikket a numerus claususról, mely szerint az országban élő „népfajok, nemzetiségek” nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora a részarányuk az összlakosságon belül. 1938. május 29-én lépett hatályba az 1938:XV. törvénycikk „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról”. Az ún. első zsidótörvény szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó. Az 1939. május 5-én kihirdetett 1939:IV. törvény „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”, az ún. második zsidótörvény vallástól függetlenül zsidónak minősítette azt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó volt, s őket eltiltotta az értelmiségi pályától. Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett 1941:XV. törvénycikk „a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről”, azaz a harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidókés nem zsidók közti házasságot, éá „fajgyalázásnak” minősítette a nem zsidók és zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Az 1939-es honvédelmi törvény teremtette meg a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálatjogi alapjait, a munkaszolgálat több tízezer zsidó életét követelte. 1944. március 19., az ország német megszállása után a Sztó- jay-kormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket. 1944. április 16-tól datálható a magyarországi zsidók elkülönítése, majd haláltáborokba szállítása. A folyamat az Adolf Eichmann által irányított német és a magyar hátóságok együttműködése révén szervezetten zajlott: pár hónap alatt több százezer vidéki zsidót hurcoltak haláltáborokba. A budapesti zsidóság deportálása Horthy kormányzó közbelépése és a nemzetközi tütakozások folytán egy időre leállt, de Szá- lasi 1944. októberi hatalomátvétele után felgyorsult. Az 1941-es népszámlálás által kimutatott 725 ezer izraelita mintegy kétharmada elpusztult a világégés éveiben. FED Kupa (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Tényhamisítás a híradóban JUHÁSZ KATALIN Több száz sajtó- tájékoztatón résztvettempá- lyafutásom során, ezért nehezen fogtam fel ésszel azt a ma: nipulációt, amit a magyar köz- szolgálati televízió riportere megengedett magának az Európai Zöldpárt sajtótájékoztatóján. A kormánykörökben mumus, „Möszjő Ochhbánt” keményen kérdőre vonó EP- képviselő, Dániel Cohn-Bendit látogatott el Magyarországra, és az Ml híradójánaknézői meghamisított információkat kaptak erről az eseményről. A híradásban az látható-bárki megnézheti az interneten-, hogy Cohn-Bendit nem válaszolt a kérdésre, melyszerint demokratikus értéknek tartja-e kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését. Ehelyett szélsebesen távozott a teremből. A kérdést nyilván provokatív szándékkal tette fel a riporter, mivel a kérdezettet valóban megvádolták üyesmivel, ám tisztázta magát. Arra azonban nyilván nem számított Papp Dániel (nevezzük nevén a hamisítót), hogy Cohn-Bendit kimerítően válaszol kérdésére, és olyasmit mond, amibe nem lehet belekötni, azaz győztesként jön ki a helyzetből Az egész sajtótájékoztatót tartalmazó videón egyebek mellett ezt válaszolta az EP-képviselő: „Soha nem állítottam, hogy ezt vegyék bele az alkotmányba. Az alkotmánynak nem az a dolga, hogy életstílust definiáljon, hanem az, hogy egy demokrácia struktúráját meghatározza. Az életvitel magánügy. Elképesztőnek tartom, hogy egy olyan, rólam szóló vita, ami a franciáknál tíz éve volt terítéken, ennyire izgatja önöket. Nincs nekem ezzel semmi bajom, csakmegjegyezném: akadt, aki amiatt bukott el egy választást a legutóbbi EU-vá- lasztásokon, mert ezt boncolgatta. Ezlezártügy, amúlté”. Ahíradós anyagban azonban ehelyett az látható, hogy Cohn- Bendit megfutamodik a kínos kérdés elől. A riporterről, Papp Dánielről időközben kiderült, hogy évekig a Jobbik médiapolitikai kabinetfőnöke volt, ez az adat azonban nem szerepel az életrajzában. (Egyébként később az Echo Televízió hír- és hírháttérműsorainakszerkesz- tőjeként tevékenykedett, ezt csak a pontosság kedvéért jegyzemmeg.) Párnappalaz ominózus ténymeghamisítás után pedig előléptették. Ő lett az MTVA hír- és hírháttér-fő- szerkesztőségénekvezetője. Úgy vélem, ezek után felesleges bármit is kommentálnom. Elképedve állok a tények előtt. Most tudatosítottam, hogyfe- lesleges néznem az MTV híradóját, hiszen ha egy sajtótájékoztatón elhangzottakat (ahol rajtuk kívül egy csomó más sajtóorgánum is képviselteti magát), ilyen mértékben manipulálhatják, akkor egynégyszem- közti interjúban vagy egy szimpla tudósításban ezt duplán megtehetik. Pedig azt hittem, ezek az idők a rendszer- váltással véget értek... KOMMENTAR Halálos április elseje BALÁZS BENCE Igen, tudom, hogy már áprüis közepe van, de a fele sem tréfa annak, ami április 1-jén történt Romániában: még most is óriási port kavar Cseke Attila egészségügyi miniszter intézkedése, amely következményeként országszerte több tucatnyi kórház szűnt meg április 1-jén. Ennélfogva a téma halálosan komoly, esetenként pedig komolyan halálos: hangos a román média attól a két esettől, amikor a rosszul lett személy hozzátartozói autóval elvitték a beteget ahhoz a kórházhoz, amelyről nem tudták, hogy időközben bezárt. „Természetesen” a páciens belehalt az agyvérzésbe, illetve szívinfarktusba, még mielőtt a bezárt kórházhoz megérkezett volna a mentő. Egyesek azt a tanulságot vonhatják le az esetekből, amit az orvosok is tanácsolnak: ahhoz, aki rosszul van, mentőt kell hívni - ne a hozzátartozók cipeljék kórházba. Ebben sok igazság van, hiszen a fenti eset egyikében a bezárt kórházban nem is volt olyan részleg, ahol az áldozatot kezelni lehetett volna. Egyébként a kórházbezárásoknak - amelyek főleg vidéki kisvárosokban, községekben történtek - ez volt az egyik oka: a megszüntetett kórházak nem tudták biztosítani a folyamatos orvosi ügyeletet, nem volt elég orvosuk, a betegek ellátása kívánnivalót hagyott maga után. Mások sokkal mélyebb „összefüggéseket” vélnek felfedezni a halálesetekéskórházbezárásokkapcsán-élenjárnaketéren az ellenzéki politikusok, akiknek soraiba egyre többen szivárognak be anépszerűségüketvesztettszélsőséges pártokból. Szerintüka halálesetekért csakis Cseke Attila, „az a magyar” a felelős.Ezt-anemzetiséget-hangsúlyozninagyonfontos, az utóbbi 20 év többször bizonyította, hogy Romániában a nacionalizmusból lehet politikai tőkét kovácsolni. Egyértelmű a célzás arra, hogy Cseke intézkedéseirománellenesek:alegna- gyobb ellenzéki párt elnöke nemrég sajtótájékoztatón kifejtette, hogy tudomása szerint a Székelyföldön egyetlen kórház sem zárt be. Az efféle tálalásoka románokjórészében tényként csapódnakle, hiszen keveseknekjut eszébe, hogy az elmúlt rendszer (ek) kerülték az infrastrukturális befektetéseket a Székelyföldön, így arra is ügyeltek, nehogy túl sokkórház épüljön a magyaroknak. Tehát vélhetően nem is nagyon volt mit bezárni... De a politikában a cél szentesíti az eszközt, legyen az akár nemzetiségi feszültségek szítása. S ha azt is figyelembe vesszük, hogyjövőre parlamenti választások lesznek, úgy egy két ilyen további tragikus eset kapcsán nem kizárt, hogy egyes román politikusok a népirtást fogják emlegetni, így lett az idei április elseje halálosan komoly... A szerző a romániai Szabadság szerkesztője FIGYELŐ HANDELSBLATT Magyarország akarja az eu- rót és bevezeti - hangsúlyozta a Handelsblatt című lapnak adott nyilatkozatában Marto- nyi János. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország csatlakozni kíván az euróövezethez. Ez - mutatott rá - gazdasági és politikai érdeke. „Akérdés csak az, hogy mikor vezetjük be” - fogalmazott, hozzátéve, hogy nem tud időpontot említeni. A német lap kérdésére annak a nézetének adott hangot, hogy az euró megmentését célzó csomag nem korlátozza a nemzeti parlamentek jogát a költségvetés megalkotására. Valamennyien kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a nemzeti költség- vetést az Európai Bizottság elé terjesztjük, hogy biztosítsuk Európa pénzügyi politikai stabilitását - fogalmazott. „Egy dolog bizonyos, az uniós tagállamok nemzeti költségvetéseit a nemzeti parlamentek dolgozzák ki” - hangsúlyozta. A magyar kormány által bevezetett válságadót, a külföldi beruházók ezzel kapcsolatos aggodalmait firtató kérdésre a miniszter utalt arra, hogy ezek az adók átmeneti időre szólnak, és egyre több cég megérti. „Éppen ezért is rendkívül örülünk annak, hogy - miközben bírálatok hangzanak el - azokkal párhuzamosan nagy beruházások történnek Magyarországon” - jelentette ki Mártonja, utalva az Audi, az Opel és a Daimler beruházására. A lap arról kérdezte, ez segíthet-e az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott pénzügyi segély visszafizetésében. Mártonja utalt arra, hogy Magyarország e mentőcsomag háromnegyed részét vette csak igénybe. A pénzpiacokon most kedvező finanszírozási forrásokhoz jutunk-mondta, hangsúlyozva, hogy mindenekelőtt az államadósság csökkentése a cél. Az interjú külpolitikai részében a külügyminiszter kijelentette, a közös európai uniós külpolitika most van kialakulóban, a Lisszaboni Szerződés jóváhagyása után az EU még „kezdeti szakaszban” van. A közös külpolitika azonban az EU egyik legfőbb tartóoszlopa lesz-jelentette ki. (MTI)
