Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-06 / 80. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 6. Régió-szülőföldünk 13 A város és a környezete közötti harmónia napjainkra szinte teljesen megszűnt Altus-estek - rendhagyó történelemórák mindenkinek-> s k > Nagy Iván etnológus: „Az egykori mezővárosi jelleg mára megkopott" (A szerző felvétele) Generációk találkozója - másodszor Focimaraton Komáromban ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A város több évszázados múltja, lakosságának összetétele, a településszerkezet kialakulása került terítékre március 28-án a Bíró Márton Polgári Társulás szervezte Altus-esten a Budapest Kávézóban. Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum kurátora Dunaszerdahely története másképp címmel tartott előadást. KISS BALÁZS A társulás fő célkitűzése a konzervatív értékrend megjelenítése a társadalmi életben helyi és regionális szintű programok, egyebek között előadások, klubestek, konferenciák segítségével. A havonta megtartott Altus-estek során a város feltáratlan történelmi múltjával foglalkoznának, bemutatnák a régió egykori jeles személyiségeit, egy-egy érdekes témát járnának körül. Beszél a múlt A vetítéssel egybekötött találkozón Dunaszerdahely elődtelepüléseinek évszázados térképét, archív fénykép- felvételeket és a város létrejöttét bizonyító okleveleket mutatták be. A jelenlévők megtudhatták, milyen foglalkozásokat űztek Dunaszerdahely (Szerdahely, Nemesszeg, Pókatelke, Újfalu, Tejedek stb.) lakosai több száz évvel ezelőtt, s hogy mikor alakulhatott ki az egykori Szerdahely, miért éppen a mai helyén. Nagy Iván előadásában tótért a települések létrejöttének feltételezhető okaira is. Etnográfiai kutatásai szerint a város egykori elődtelepülései közé tartozó Szerdahely a Csallóköz déli részén található mocsarak legészakibb pontja volt, mely nevét a szerdai napokon tartott vásárokról kapta. Mint említette, a vidéket egykor óriási összefüggő vízterületek övezték, ezért az itt elő emberek nagy része a halászatból élt. Emellett kiemelkedő szerepe volt az állattenyésztésnek; rendszeresen tartottak marha- és baromfivásárt is. „Talán kevesen tudják, de a mai Kodály Zoltán Alapiskola területén folyó folyt valamikor, s ez mintegy hurkot leírva tekergeti körbe a város mai területén. Ennek a folyónak a partján feküdtek azok a települések is, amelyek egyesítésével a későbbiekben létrejött a város” - közölte az etnológus, aki azt is elmondta, hogy Dunaszerdahelyt, mint nagyközséget az 1886-os évben említették először, városi címet pedig feltehetően csak 1947-ben kapott. Változó városkép „Sajnos a környezetével korábban harmóniában élő Dunaszerdahely egykori mezővárosi jellege napjainkra nagyon megkopott. A 20. század elején még országos hírű gőzmalom működött itt, 'de már régen megszűnt. A baromfifeldolgozó üzem sem működik már, miképp az egykori konzervgyár sem, legutóbb pedig a cukorgyárat bontották le. Pedig a mezőgazdasági termékek előállítására továbbra is adott minden feltétel a környéken” - mondta Nagy Iván. Egy korábbi előadás alkalmával Nagy Attila, a polgári társulás elnöke elárulta, honlapot szeretnének létrehozni, melyen összegyűjtenék a régi fényképeket, levéltári adatokat. „Ez az utolsó előtti pillanat, hogy megmentsünk valamit városunk múltjából - hívta fel a figyelmet Nagy Attila. - Sajnos kevés a városban a tősgyökeres dunaszerdahe- lyi, akinek szülei, nagyszülei is a városban születtek. Ennek oka elsősorban a város zsidó lakosainak deportálásában és a háború utáni kitelepítésekben keresendő.” Komárom. Tizenkét órán át rúgta a bőrt múlt pénteken a városi sportcsarnokban a Selye János Gimnázium mellett működő Klapka György Sportklub által szervezett focimaraton közel 180 résztvevője. Tavaly a sportklub megalakulásának 60. évfordulóján rendezték meg a Generációk találkozója elnevezésű focigálát, amelynek Párkány. Párkányban 60 éve 210 tanulóval alakult meg az első ötosztályos nemzeti népiskola. Egy magyar osztály is nyílt 63 gyerekkel a szlovák középiskola igazgatósága alatt. Ma a párkányi Ady Endre Alapiskolának 790 tanulója van. Fodor Zsuzsanna iskolaigazgató szerint az elmúlt tíz év a változások időszaka volt az iskola életében. „Az első komoly lépés az iskola jogalanyiságának felvétele volt 2001-ben. A következő évben az iskola fenntartója a város önkormányzata lett. Áz elmúlt tíz évben a csökkenő gyereklétszám mellett egyéb kihívásokkal is meg kellett küzdenünk. Tudatosítottuk, hogy az iskola nem az információátadás egyedüli helyszíne, ezért változtatni kellett tanítási szokásainkon. A hangsúly a tanulásszervezésre helyeződött át. Az iskola célkitűzéseinek megfogalmazásakor saját értékrendünk megtartása mellett figyelembe vettük a szülők és a tanulók elvárásait is” - fogalmazott ünnepi beszédében Fodor Zsuzsanna. Az emlékünnepségen jelen volt a kalota- szenttórályi Ady Endre Általános Iskola küldöttsége is. Fodor Zsuzsanna, a párkányi iskola vezetője és Lakatos András, aka- lotaszenttórályi iskola igazgatója testvériskolai szerződést írt alá. Az iskola fennállásának 60. évfordulója kapcsán felavatták a tanítók fáját is. Az intézmény folyosóját díszítő fa levelein sikerét az idei folytatás bizonyítja. Alapiskolások, gimnazisták, egyetemisták, majd a Selye Gimnázium öregdiákjaiból álló ötfős csapatok váltották egymást a pályán. Voltak, akik Prágából, Budapestről, Duna- szerdahelyről érkeztek Komáromba a focizás kedvéért; a legidősebb résztvevő 1975-ben érettségizett. Este gulyáspartin elevenítették fel diákéveik emlékeit az öregfiúk. (vkm) azon pedagógusok neve szerepel, akik legalább öt évig tanítottak az intézményben. Az iskola rövid története egy tölgyfametszeten látható. Az elmúlt hatvan évet korabeli fotókból készült tárlat mutatja be. Az iskola egyik tantermében iskolatörténeti kiállítás is nyílt. „Elődeink fontosnak tartották, hogy a gyerekek magas színvonalú képzésben részesüljenek. Számos hagyományos rendezvénythagytakránk. Ilyen az Ady-napok rendezvénysorozata, a Nyitnikék diáklap kiadása vagy a Kuckó fesztivál. Az iskola hagyományai az elmúlt tíz évben tovább bővültek. Áprilisban a Zöld hét keretében egészségmegőrző és környezetvédelmi programokat szervezünk. Május végén osztjuk tó az év legkreatívabb és legjobb tanulójának járó Gyermekmosoly-díjat. A szülőkkel való kapcsolat erősítése céljából júniusban családi napot szervezünk. Azzal a céllal, hogy erősítsük a párkánja térség iskoláival való együttműködést, felvállaltuk több regionális verseny szervezését is” - nyilatko- zottFodor Zsuzsanna. A párkányi Ady Endre Alapiskolában néhány éve megnjalt a Léda Galéria is. Az iskola folyosóján rendszeresen új kiállítás tekinthető meg. A heljü és környékbeli képzőművészek alkotásai mellett az ügyes kezű tanu- lókmunkáiisláthatókitt.ALéda Galériában jelenleg Somogja Réka selyemfestő alkotásai cso- dálhatókmeg. Az elmúlt tíz év a változások időszaka volt Hatvanéves az alapiskola GULYÁS ZSUZSANNA A vendégek szeme láttára, helyben készült a mézédes böjti csemege, a legkisebbeket alkotóműhelybe várták, kortárs művészeti kiállítás is nyílt Kürtön marad az idei Aranykőtés-díj SZÁZ ILDIKÓ Kürt. Több újdonságot tartogatott a közönség számára a 8. Kőtésfesztivál, a faluház színpadán a vendégek szeme láttára készült szombaton a mézédes böjti csemege. Megnyitották a kortárs művészeti kiállítást is. A legkisebbeket alkotóműhelybe várták a hangulatos délután szervezői. Az Aranykőtés-vándordíjat és a közönség díját, valamint az egyik Aranykőtés-díjat a kürti Sütő Rozália kapta, Téglás János a falu polgármestere gratulált neki. Áranykőtés díjban részesült továbbá az ugyancsak kürti Gulyás Rozália, Huška Ilona, valamint a fűri Marosi Katalin és a barti Rákóczi Andrea. A bíráló bizottság íz, állag, látvány és összhatás szerint pontozott, az öt legjobb kötést készítő versenyző Pálinkás Angelika keramikus alkotását kapta ajándékba, amelynek tócsinja'tett mását minden nevező hazavihette. A fesztivál támogatója, a Családi Könyvklub jóvoltából további díjak vártak a kötések készítőire. Danczi Mónika szervező elmondta, a kürti cserkészek a Strekov 1075 Borászattól kapták a búzát, ebből készült a kötés a színpadon, ebből vásárolhattak a vendégek. Sütő Zsolt borosgazda, a rendezvény ötletadója elmondta, nagy meglepetés számára, hogy édesanyja már másodízben kapta meg a vándordíját. „Kedvenc eledelem a kötés, a legfinomabbat gyerekkorom óta otthon eszem. Nagyszerű dolognak tartom, hogy Kürtön a kötésnek fesztiválja van, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a csírából készült egészséges böjti eledel” - mondta Sütő Zsolt. Oláh Annamária népdalokkal szórakoztatta a közönséget, a gyerekek húsvéti játszóházban ügyeskedtek. Böjti menüvel várták a vendégeket: kürti házi kenyérrel, babos és tojásos kenővel. A kortárs művészeti kiállításon - amely még két hétig látható a faluházban -, tehetséges alkotók mutatkoztak be: Víg Viktor festményeit, tűzzománc alkotásait, Tarcsi Ádám tusrajzait és Kasnyik László, Danczi Tamás, Kovács Balázs fotóit, valamint Kanyicska Krisztián, Mi- ták Róbert makettjeit mutatták be. Szekeres Róbert grafikái, Kovács Tímea ólomüveg alkotásai, Ferdics Béla, Dudek Henriett, Uzsák Henrietta rajzai is láthatók a kiállításon más ifjú művészek alkotásaival egyetemben. Érdekes volt Öllé Sándor bio-termékeket sütő pék előadása, aki bemutatta a tön- kölybúzát és a belőle készülő péksüteményeket. „Szoros, vastag levélköteg védi a tönkölybúzaszemet, emiatt nehéz csíráztatni. A levélköteg azonban védi a káros sugárzástól, magas a sikér-, azaz fehérjetartalma” - mondta Öllé Sándor. Az előadó szerint a csíra maga az élet, és az egészséges táplálkozás alapja. A fesztivál résztvevői ízekben és élményekben gazdagodtak a kürti fesztiválon. A közönség is értékelte a kötéseket íz, állag és látvány szerint (Csuport István felvétele)
