Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-06 / 80. szám, szerda

14 Régió-szülőföldünk ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 6. www.ujszo.com Kati Sándor gyermekkora óta tenyészt és tanít pásztorkutyákat - soha nem állítja olyan feladat elé az állatot, amely megahaladná az erejét „Az ugatásából tudom, kell-e segítenem” Dobfenek. A kutyák állító­lag képesek akár ezer szót is felismerni úgy, hogy megkülönböztetik a tárgyak nevét és az egyes vezényszavakat. A pásztorkutyák nagyon okos ebek hírében áll­nak. Aki látott már álla­tokat terelgető kutyát, sokáig emlékezni fog a csillogó szemű kis szőr­pamacsokra, amelyek életeleme a mozgás és a munka. FARKAS OTTÓ A dobfeneki Kati Sándor gyermekkora óta tart hajtóku­tyákat. Nyolc-tíz évesen libákat terelgetett velük, később a kö­zeli juhnyájhoz is kivitte. Neve­lőapja juhász volt a dobfeneki határban, megengedte Sán­dornak, hogy iskola után gya­korolja a tereltetést. A kötelező katonai szolgálat után már tu­datosan kezdett foglalkozni a hajtókutyákkal. Nevelőapjával közösen vettek pulit, később pumit, aztán mudit, majd sin- kát és ezek keresztezéséből ne­veltek pásztorkutyákat. Né­hány év óta önállóan foglalko­zik ezek keresztezésével és taní­tásával. Van hol gyakorolniuk, a hegyekkel, bércekkel tarkított Sándor ragaszkodik a fehér színű, sima szőrű hajtókutyákhoz (A szerző felvétele) legelőkön Kati Sándornak időnként kétszáznál is több szarvasmarhára kell vigyáznia. „Elképzeltem egy bizonyos tulajdonságú, állású, munkabí­rású és színű hajtókutyát, azt szeretném kitenyészteni - mondja a fiatal pásztor. - Több mint tíz éve dolgozom ezen az elképzelésen, nagyon jó kutyá­im vannak, de még keresem az igazit. Nem egyszerű dolog, a kutya kilenc generáción át is örökölhet jó illetve rossz tulaj­donságokat. Ebben lehet igaz­ság, mert huzamosabb ideje foglalkozom a tenyésztésükkel, vérfrissítés miatt csakis kiváló állományokból vásárolok, és még mindig születnek olyan egyedek, amelyek nem alkal- masakerrea munkára. ” Sándor azt mondja, ragasz­kodik a fehér színű, sima szőrű hajtókutyákhoz. A hosszú bundába beleragad a bojtorján, a sár, a kutya nem figyel kellőképpen a munkára, mert az összeragadt szőrével lesz elfoglalva. A nehéz gömö- ri terepet csakis a nagy mun­kabírású terelőkutyák bírják. Az állat genetikai tulajdonsá­gait a jó tenyésztő igyekszik tökéletesíteni. „A vezérkutya mellé mindig csak egy tanuló kutyát viszek magammal” - magyarázza Kati Sándor. „Nyolc-kilenc hónapos korban, amikor megtanulta a vezényszavakat, a tanuló ku­tyát olyan helyre viszem, ahol kevesebbet kell dolgoznia. Ön­állósítani kell, mert ha sokáig együtt marad a vezérkutyával, nem a vezényszóra figyel, ha­nem arra, mit csinál tapasztal­tabb társa, őt követi minden­ben, és nem tanul meg egyedül dolgozni. A vezérkutyával el­küldöm a teheneket egy-két ki­lométerre is, de az újjal az első napokban csak öt-tíz méterre. Ha teljesíti a parancsot, megdi­csérem. Vannak hibák, amelye­ket a kutya tanítása során nem szabad elkövetnünk. Egy kel­lemetlen élményt a kutya soká­Legközelebb Valkó János fotóst mutatjuk be. ig nem felejt el. Nem érdemes megverni, ha rosszat tesz, elég megszidni. Fiatal kutyát soha nem kényszerítek olyan fel­adatra, amely meghaladná ere­jét. Nem küldöm feleslegesen, nem csapom be. Tudja, ha vala­hová elküldöm, akkor ott fontos munkája lesz, és addig keres, kutat, amíg elő nem keríti a té­velygőt vagy az alvó kisborjút. Ha bonyolult feladattal találja szembe magát, vagy nem bol­dogul egyedül, jelez. Az ugatá­sából tudom, kell-e segítenem vagy megoldja egyedül. Dim- bes-dombos területeken legel­tetek, ősszel reggelenként ha­talmas köd telepszik a tájra, de kutyáim még soha nem hagytak a legelőn állatot. Minden reggel csak egy vezérkutyát viszek magammal, és attól függően, mennyit dolgoznak, naponta vagy kétnaponta cserélem őket. A fáradtat pihentetem. A fiatal pásztor azt mondja, a kutya nagyon okos állat, de ra­vasz is. Ha a gazda nem elég kö­vetkezetes, bizony kihasználja az engedékenységét. Bár­mennyire kedves is a gazda számára az állat, egyszer sem szabad megengedni neki azt, ami egyébként tiltó listán van. Ha egyszer is a saját elképzelé­sei szerint kergetheti az állato­kat, később már nehéz lesz róla leszoktatni. Kati Sándor elmondása sze­rint a pásztorkutyák keveset esznek és nagyon válogatósak. Bizony megtörtént, hogy ő ette a zsíros kenyeret és kutyája a rántott húst. Van olyan kutyája, amelyik reggel, hajtás előtt olyan lázban ég, hogy semmit nem eszik. Legeltetési idény­ben csak annyi ételt fogyaszta­nak, amennyi feltétlenül szük­séges. Kati Sándor elárulta még, mindig rövid és jól csengő nevet választ kutyáinak. 1 Rendelje meg hárofp hónapra az Üj Szót, j * A kövér ember nem bűnös * » m * Dunaszerdahely ntra CCAB/ *>r Fo utca 5568/ 2G * m -a ■Pll Ez a lap jár Önnek! ■psiii % a O .c: CD CD < C w rr> '<0 5k C Q. fü c 'O-C ro jy -q; — :9

Next

/
Oldalképek
Tartalom