Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-01 / 76. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Peter Dubček Pozsony. Súlyos betegség után, 61 éves korában tegnap elhunyt Peter Dubček, Alexander Dubčeknek, az 1968-as prágai tavasz vezéralakjának fia. Számos más közéleti sze­repvállalása mellett 2005-tól Pozsony megye képviselője volt. Búcsúztatása április 6-án 11 órakor lesz a pozsonyi krematóriumban. (TASR) Tovább nőtt Szlovákia adóssága Pozsony. Szlovákia bruttó külföldi eladósodottsága csak tavaly decemberben több mint 800 millió dollárral nőtt, az év végére elérve a 65,824 milliárd dollárt - derül ki a jegy­bank tegnap közzétett elemzéséből. Szlovákia minden egyes lakosára eszerint nagyjából 12 190 dollárnyi adósság jut. Az adóssághegy látványos decemberi növekedéséhez leginkább a kormány és a jegybank járultak hozzá, mivel az előbbi 551, az utóbbi 411 millió dollárral növelte a tartozásait. A keres­kedelmi bankok adóssága ugyanekkor csaknem 446 millió dollárral csökkent. (SITA) Idén drágul az üdítő Pozsony. Az alkoholmentes üdítők és az ásványvizek idén 10-15 százalékkal drágulhatnak - derül ki az Üdítő- és Ás­ványvízgyártók Szövetségének előrejelzéséből, amely az ágazatban használt nyersanyagok világpiaci árának növeke­désével magyarázza az áremelést. Lucia Tomišová, a szak­mai szövetség ügyvezető igazgatója szerint költségeik az el­múlt egy évben 20%-kal nőttek, miközben az üdítők alig 3 százalékkal drágultak. „Ez a trend a gyártók számára hosszabb távon fenntarthatatlan” - jelezte Tomišová. (SITA) A hoki-vb-vel zsarol a KOZ Pozsony. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) attól sem riad vissza, hogy a jégkorong-világbajnokság idején for­galomkorlátozó akciókkal tüntessen a fővárosban a munka­törvénykönyv tervezett módosítása ellen. „Nem tartom ki­zártnak a forgalomkorlátozásokat, de a tüntetések időpont­járól nem akarok beszélni” - mondta Miroslav Gazdík, a KOZ elnöke. (SITA) Bíznak bennünk a külföldi cégek Pozsony. A Szlovákiában működő külföldi cégek újra derűlátóbbak az itteni gazdasági helyzet tekintetében - de­rül ki a Szlovák-Német Kereskedelmi Kamara által tegnap közzétett elemzésből, amelyet 166 cég megkérdezése alap­ján állítottak össze. A külföldi cégek csaknem kétharmada már idén a gazdasági helyzet javulására számít, 40 százalé­kuk pedig bővíteni szeretné a beruházásait, és növelné az alkalmazottak számát is. A megkérdezettek többsége - az uniós tagságunk mellett - az olcsó és szakképzett munka­erőt, valamint az adórendszerünket tartja a legnagyobb előnyünknek. A hátrányaink között továbbra is a magas korrupciót, a közbeszerzések során tapasztalható visszaélé­seket és az oktatási rendszer hiányosságait említik a leg­többen. (SITA) Lipšic feljelentette Štefanovot Pozsony. Daniel Lipšic (KDH) belügyminiszter tegnap feljelentette Igor Štefanov SNS-es képviselőt, amiért az né­hány hete azt állította, hogy a belügyminisztérium körülbe­lül negyven parlamenti képviselőt hallgat le törvénytelenül. Štefanov szerint Lipšic ezzel csak a KDH népszerűségi mu­tatóit szeretné javítani, amelyek a héten nyilvánosságra ho­zott közvélemyény-kutatás szerint drasztikusan csökken­tek. (SITA) A KIA autógyár nem áll le Szöul. A zsolnai KIA Motors autógyártó dél-koreai anya- vállalata tegnap bejelentette, hogy a japán földrengés nem befolyásolta a termelésüket. „A földrengést követően nem tervezzük a gyártásunk csökkentését” - nyilatkozta Lee Sam- ung, a társaság képviselője, hozzátéve azonban, hogy ha a természeti katasztrófa okozta gazdasági válság Japánban elhúzódik, ez kínosan érintheti a beszállítóit. Közvetve így nem zárta ki, hogy egyes alkatrészekkel problémáik lehet­nek. (SITA) Andor László Ligetfaluban Pozsony. A szlovák fővárosba látogatott tegnap Andor László, az Európai Bizottság szociális, és foglalkoztatáspoli­tikai biztosa. Arra volt kíváncsi, hogyan használták fel azt az Európai Unió által megítélt 40 ezer eurót, amelyből Ligetfalu városrészben központot létesítettek a családon belüli erő­szak által sújtott, és otthonokban nevelkedett gyerekek szá­mára. (TASR) VILLÁMINTERJÚ Gašpar Alica pszichiáter Dubovský László életvi­dám, örökmozgó ember volt, szeretett a társaság kö­zéppontjában lenni, mindig tele volt ötletekkel. Ennek tükrében talán még nehe­zebben érthető, hogy ön- gyilkosságot követett el. Paradox módon épp az ilyen emberek szoktak a vég­letekig elkeseredni. Mivel ná­luk a melankólia nem alapál­lapot, a gondokkal teli élet­szakaszokat talán nehezeb­ben élik meg. Nyilván nagyon érzékeny ember volt, még ha kifelé esedeg mást mutatott is. Az ellene folytatott eljárás gyakorlatilag a nyilvános­ság előtt zajlott. Ez tovább ronthatta az állapotát? Minden bizonnyal. Dubovský ismert ember volt, épp ezért is nagyon nehéz lehe­tett számára, bogy nevét nega­tív kontextusban emlegetik. Pillanatnyi elmezavar vagy régóta húzódó de­presszió állhat az öngyil­kosság hátterében? Nem fi­gyeltek rá eléggé a börtön­kórházban? Annyit tudni le­hetett róla, hogy nagyon rossz lelkiállapotban van. Amit pillanatnyi rövidzár­latnak nevezünk, azt is ko­moly problémák előzik meg. Valószínűsíthető, hogy egyszerűen nem látott kiutat. Feltételezhetjük, hogy súlyos depresszió alakult ki nála a bi­zonytalanság, a fenyegető börtönbüntetés miatt. A je­lenből menekülni akart, jövőt pedig nem látott maga előtt. A börtönviszonyok, a bezártság a legerősebb embert is megvi­seli, ha pedig érzékenyebb emberről van szó, tragédia is bekövetkezhet. Sokan azt mondják, ha el­ítélik is, szabadlábra kerülé­se után mindent újrakezd­hetett volna, hiszen fiatal volt még. A saját helyzetét csak az lát­hatja józanul, aki nem küszkö­dik depresszióval. A depresszi­ós beteg nem képes bízni ab­ban, hogy jobbra fordulhat a sorsa, csak kilátástalanságot érez, és súlyos esetben ez ilyen tragédiákhoz vezethet. Épp ezért fontos az ilyen betegnél a megfelelő orvosi kezelés, a megfelelő gyógyszerek. És ami nem kevésbé fontos: hogy mel­lette legyenek azok az embe­rek, akikbe kapaszkodni tud, akikben bízik - a családja, a ba­rátai. Esetében ez leheteüen volt, nyilván ez is hozzájárult a tragédiához, (sán) Még a Fideszen belül sincs egyetértés, milyen választójogot kapnának a határon túli magyarok Ficót feltüzelte a választójog Pozsony/Budapest. A ma­gyar állampolgársággal rendelkező külhoni ma­gyarok is választójogot kapnak-jelentette be a napokban Orbán Viktor magyar kormányfő. A Smer ezért ma rendkívüli ülés összehívását kez­deményezte a témával kapcsolatban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ficóék keményebb kiállásra kényszerítenék a Radičová- kormányt. „Ezt nem nézhetjük tétlenül, az EU-n és a NATO-n belül minden lehetséges diplo­máciai eszközt be kell vetni, meg kell fogalmazni, hogy ez milyen veszélyekkel jár. Még jó, hogy tavaly elfogadtuk az ellentör­vényt” - hangsúlyozta Robert Fico pártelnök. Egyetért vele Ri­chard Sulik (SaS) házelnök is. „Orbán visszafoghatná magát. Megértem az ellenzéket, való­színűleg támogatni fogjuk a rendkívüli ülést” - mondta. Ki, kire, hogyan szavazhat? Az ugyanakkor még távolról sem dőlt el, milyen módon és ki­re szavazhatnak a határon túli magyarok. Értesüléseink szerint ezzel kapcsolatban a Fideszen belül is több nézet van, s csak a következő hónapokban dől el, melyik verzió mellett döntenek. Leghamarabb őszre várható a kétharmados választási törvény módosítása. A kérdés többek kö­zött azért sem rendezett, mert a Fidesz a 386 fős Országgyűlést 200 tagúra karcsúsítaná - erről tavaly parlamenti döntés is szü­letett -, s ezzel párhuzamosan valószínűleg legalább részben átalakul a bonyolult magyar vá­lasztási rendszer is. így még nyi­tott, hogy milyen rendszerbe ül­tetnék bele a határon túli szava­zatokat. Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabály alapján or­szágos és megyei listára, vala­mint egyéni jelöltekre voksol­nak a választópolgárok. Az égjük elképzelés szerint a magyaror­szági állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgá­rok csak listára szavazhatnánk. Egy másik változat szerint a ha­táron túliak számára külön egyéni választókörzetet hozná­nak létre, így nem csak listás voksot tudnának leadni. Aktívéspasszív Külön kérdés, hogy csak aktív, vagy passzív választójogot kap- nak-e a külhoniak. Az utóbbi azt jelenti, hogy nem csak választ­hatnak, hanem a magyarországi választásokon jelöltként is in­dulhatnak határon túli magya­rok. Az MKP Berényi József elnök szerint addig nem reagál, míg a magyar kormány nem konkreti­zálja elképzeléseit. „Nem akarok érveket adni a szlovák naciona­lista politikusok kezébe, akik csak erre várnak” - nyilatkozta lapunknak Berényi. Szerinte a részletekről még tárgyalnak Bu­dapesten. Az MKP elnöke ugyanakkor úgy véli, Szlovákiá­nak nincs mit kifogásolnia, hi­szen a külhoni szlovákok is vok­solhatnak a szlovákiai parla­menti választásokon, akkor is, ha nem rendelkezhetnek itt ál­landólakhellyel. Bugár Béla, a Híd elnöke már korábban kijelentette: gondot jelenthetne, ha az aktív mellé passzív választójogot is kapná­nak a határon túli magyarok. Bugár szerint ha a magyarorszá­gi választások során itt is bein­dulna a korteshadjárat, ez nagy­részt a hazai nacionalista erőket segítené. „Kezdettől fogva azt mondom, nem szeretném, ha az itteni embereket is bevinnék a magyarországi pártcsatározá­sokba, illetve ha a magyarorszá­gi pártok itt kampányolnának” - mondta korábban lapunknak Bugár. (MSz,vps) Benzinért mi járunk, gázolajért hozzánk jönnek Érdemes külföldön tankolni Váratlan változások a hírtelevízióban Direr távozott a TA3-tól ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unió tagállamai közül Szlovákia azok közé az országok közé tar­tozik, amelyekben az elmúlt időszakban a leginkább emel­kedtek az üzemanyagárak. A benzin az elmúlt héten tizenkét uniós tagállamban drágult (legnagyobb mértékben Svéd­országban), tízben pedig ol­csóbb lett. A gázolaj ára kilenc államban emelkedett (legin­kább Magyarországon) és ti­zenkettőben csökkent. A benzin ára nálunk jelenleg literenként 1,432 euró, a gázolajé 1,349. Érdemes tehát külföldön tankolni, főleg azoknak, akik a határ menti községekben lak­nak. Benzinért Lengyelország­ba érdemes utazni, 42 kilomé­tert, gázolajért pedig 41 kilo­métert is érdemes megtenni. Ausztriában akkor érdemes benzint tankolni, ha ehhez nem kell 19 kilométernél töb­bet autózni. Szlovákiából Ma­gyarországra benzin miatt 6 ki­lométernél távolabb nem ér­demes utazni. Csehországba 10 kilométer a határ. Magyar- országról gázolaj miatt érde­mes Szlovákiába utazni, akár 24 kilométert is - tájékoztatott a natankuj.sk honlap. A távol­ságokat 8 l/100km átlagfo­gyasztású autókra számították ki benzin esetében, a gázolaj­nál pedig 5 l/100km fogyasz­tásra. (dem) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Felmondott a TA3 hírtelevízió hírszerkesztőségé­nek főnöke, Richard Direr. Nem sokkal később helyettese, Nora Gubková is távozott. A csator­na, és a távozó riporterek sem akarták kommentálni a történ­teket. Mindketten a tévétársa­ság legismertebb, legtapasztal­tabb riporterei közé tartoztak, a legnézettebb vitaműsorokat vezették. „A tévétársaság vezetésével történt megegyezés után távoz­tak. A csatorna célja, hogy az elmúlt napokban végbement vizuális változás után a híradás minősége is javuljon, ezért ke­rült sor a változásra ezeken a posztokon” - mondta Barbara Písecká, a TA3 PR-menedzsere. A tévé március 21-én váltott ar­culatot. Direr aznap még lelke­sen kommentálta a nézőknek az újdonságokat, hangoztatta, mennyire boldog, hogy a hírté­vé új arculatot, modern stúdiót kapott. „Terveim nincsenek és felké­réseket sem kaptam. Elsősor­ban pihenni akarok, és rendezni fogom magánügyeimet” mondta a Sme című napilapnak Direr, aki egyes értesülések sze­rint az új igazgatóval, Michal Gučíkkal való gyakori nézetel­térései miatt távozik. Helyére állítólag a Markíza híradásának egykori műsorvezetője, Vad­kerti Andrea kerül. (dem) Fico rendkívül dühös lehet a rendkívüli ülésen (Ján Krošlák felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom