Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-29 / 73. szám, kedd
Összeállította: g.j. 18 MŰVÉSZET FOCITIPP ■ 2011. MÁRCIUS 29. www.ujszo.com Futball és irodalom József Attila: Félidő: Idegen autók taposnak el. Erős Kovácsok markában a vas Kipirul, mint a fiatal leány, Ha futva ér virágai közé. Mi már Meg sem tudnánk maradni, üldögélni, A távcsöves, kényelmes páholyokban. Egy pohár friss vizet s aztán tovább - Kedvünkre győzünk: Félidő: 0:0, gyerekek — Hátunk mögött a Szél, a Nap s az Isten! (részlet) József Attila (1905, Budapest-1937, Balatonszárszó) a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költője. Apja elhagyta a családot, anyja pedig kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni. Gyerekként sokszor kemény fizikai munkát vállalt, vizet árult a moziban, hordárkodott. Tiszta szívvel című verse miatt Horger Antal professzor eltanácsolta őt a Szegedi Egyetemről, ahol magyar-francia szakos diák volt. Később skizofréniát (tudathasadásos elmezavart) diagnosztizáltak nála, többször kísérelt meg öngyilkosságot. Harminckét évesen egy tehervonat elé vetette magát. Költészetét, zsenijét csak halála után kezdték értékelni. Jelentősebb kötetei: Nem én kiáltok; Nincsen apám, se anyám; Külvárosi éj; Medvetánc; Nagyon fáj. A Félidő: 0-0 című versét 1925 őszén írta. Kosztolányi Dezsőné: Szép Ernő: A football Az, ami a földön Mindenkit őrülten érdekel Hát az F.T.C. Budapestről Az ő lábával útra kel. Megy az F.T.C. a lábával Megy Bécsbe és Berlinbe megy, Az eredmény a mi javunkra Hol 2:1 hol 3:1. Megy az ET.C. a lábával Hamburgon át, Londonba ki, És itt is, ott is nagyokat rúg, Isten fizesse meg neki. Isten áldd meg az F.T.C.-t, Mivel ott tartunk már manap, Hogy a külföldön legalább a Lábunkkal szóbaállanak. I Szép Ernő (1884, Huszt- 1953, Budapest) költő, író, újságíró, színpadi szerző, a Nyugat első nemzedékének tagja. Zsidó származása miatt 1944-ben a nyilasok munka- szolgálatra hurcolták. A világháború után szegénységben élt, s elfeledetten halt meg. Sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva" felirat áll. Főbb regényei: Lila ákác; Dali dali dal; Ádámcsutka; Emberszag. Kosztolányi Dezső „A rádiumbesugárzás után is voltak nyelési nehézségei, ezek utóbb elmaradtak. Bár emiatt sokszor nagyon csüggedt, egyébként jó erőben van. Délidőben, mint máskor is, végigrohan a városon, orvostól könyvesboltba, onnan könyvtárba, szerkesztőségbe siet, ebéd után sakkozni hív, este diktál, ír, olvas, egy-egy vasárnap délután még a rádiót is kinyitja, és mulat, izgul egy-egy mérkőzés lázán.” (részlet Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona memoárjából) Kosztolányi Dezső (1885, Szabad- ka-1936, Budapest) a legnagyobb magyar író, költő, műfordító, publicista. Szinte szerelmes volt a magyar nyelvbe, írásai stilisztikai szempontból is tökéletesek: zseniális prózaíró és virtuóz verselő volt. Gégemetszése után ún. beszélgetőlapokon kommunikált környezetével. Bár a Vajdaságban született, ősei a Felvidékről, a Privigye melletti Nemeskosztolányból (Zemianske Kostol'any) származtak. Főbb művei: A szegény kisgyermek panaszai (versek); Számadás (versek), Pacsirta (regény); Néró, a véres költő (regény); Aranysárkány (regény); Édes Anna (regény); Esti Kornél (novellák). Jékely Zoltán: Futballisták Mindig lesz a nagyvárosok határán egy-egy letarolt-gyepű rét, hol hűvös alkonyati órán hallani e mély dobzenét, mely mérföldekről mágnesez magához labdaéhes diákot és inast s egy-egy bolyongó, dérütött pasast, ki eltűnődve dől a kapufához. (részlet) Jékely Zoltán (1913, Nagyenyed-1982, Budapest) író, költő, műfordító, többek között 1 W. Goethe, Honoré de Balzac, Jean Cocteau, Thomas Mann és Mark Twain műveit ültette át magyar nyelvre. Unokája Péterfi Bori énekesnő. Mándy Iván: A pálya szélén Egy fiú a falhoz préselődik, maszatos, könnyes arca, akár egy átázott rongycsomó.- És ez már biztos? Biztos, hogy ez a végeredmény? Senki se felel. Valaki azt mondja:- Újra játsszák a mérkőzést. Végigfut a hír a körúton és a mellékutcákon. Kiderült, hogy botrányos volt a magyar csapat elhelyezése, a legrosszabb szállodát kapták. Biri egész éjjel le se hunyta a szemét. Megismédik a mérkőzést.- Nem. — Csempe-Pempe átmegy a hideg fényű hajnali kávéházon. - Nem ismételnek meg semmit. - Kilép az utcára, elindul a pályaudvar felé. Sötét, álmos vonatok, dohányszagú kupék. Csempe-Pempe átkel az üres síneken. Én megvárom a vonatot, akkor is megvárom, ha a vesztes csapatot hozza haza. Karinthy Frigyes: Futball Magyarul: labdarúgás. Játsszák huszonketten, végkimerülésig, bandázs nélkül. A játékban labda is szerepel, amelyet azonban nem kell komolyan venni; ez csak afféle szimbólum, mely a főcél: a hasbarúgás ürügyéül szolgál. Kézzel nem szabad játszani; úgy fejbe, mint gyomorba, hátba, nyakcsigolyába, fogba, orrlikba, torokba és belekbe csak lábbal szabad belerúgni. A játék „góľ’-okra megy: ez úgy történik, hogy a kapus keresztbe fekszik a háló előtt, mire a csatárok addig rúgják a hasát, míg átlukad; ezen a lükön keresztül a labdát begyömöszölik a hálóba. A legújabb szabályok szerint a labda elgurulása vagy kiugrása esetén egy kéznél lévő kirúgott szemgolyóval is folytatni lehet a játékot. Karinthy Frigyes (1887, Budapest-1938, Siófok) remek humorú magyar író, a Tanár úr kérem és az így írtok ti szerzője. Ő fordította magyarra a Micimackót és a Gulliver utazásait is. Első felesége, Judik Etel színésznő 1918-ban a spanyolnátha-jár- vány áldozata lett. Karinthyn 1936-ban agyműtétet hajtottak végre Stockholmban, erről írta az Utazás a koponyám körül című regényét. A fenti részlet a Sport és festészet, különös tekintettel a nyavalya- törésre című humoreszkből származik. Ady Endre: Dalok a labdatérről Mándy Iván (1918, Budapest-1995, Budapest) kiváló magyar író, aki elsősorban ifjúsági regényeivel vált népszerűvé (Robin Hood; Csutak színre lép; Csutak és a szürke ló). A futball iránti rajongásáról legendák születtek. Fradi-drukker volt, évekre visszamenőleg tudta a csapatösszeállításokat. A pálya szélén című, 1963-ban megjelent regénye a világirodalom legszebb és legesszenciálisabb futballkönyve. De bár bejártam százszor A régi labdateret, Nem lelem, nem találom. Talán más most a világ, Nincs játékból kitudott Csenevész sárga fiú. Pedig, nagy Labdaverő, Én titkos, nagy Jehovám Úgy szeretném az ilyet Mindet összegyűjteni S egy vígságos játékban Egy utolsót játszani. (részlet) Ady Endre (1877, Érmindszent-1919, Budapest) költő, publicista. Nagyváradon, Párizsban, majd Budapesten élt. Két múzsája: Léda (Diósy Ödönné Brüll Adél) és Csinszka (Boncza Berta). Jelentősebb kötetei: Vér és arany; Az Illés szekerén; Szeretném, ha szeretnének; A Minden-Titkok versei; A halottak élén. Idézett verse a Nyugat 1911/14. számában jelent meg. Szerkeszti: Gazdag József (jozsef.gazdag@ujszo.com) ■ Tördelés: Toronyi Xénia ■ Munkatársak: Grendel Ágota, Kiss Tibor Noé, Kiss László ■ Megjelenik minden kedden.
