Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-19 / 65. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. MÁRCIUS 19. ERDEKESSEG 15 Miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok? A prágai Szt. Vitus-templom gyönyörű üvegablaka, amelyet Alfons Mucha készített (Fotók: SITA/AP és sxc.hu) Imádkozó muzulmán nő a jeruzsálemi al-Aksza mecset, az iszlám harmadik legszentebb helye előtt. A mecset Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől található. Megkezdődött a keresztények számára a böjt, amely minden világvallás fontos része, s gyakran különböző szertartások kísérik. A finom fogásokról és italokról való lemondás megtisztítja a testet és a lelket, elhozza a belső békét. De vajon miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok? M ohamed próféta böjtölt, mielőtt kinyilatkoztatta volna a Koránt, Mózes böjtölt, mielőtt átvette isten szavait. Jézus negyven napra elvonult a sivatagba, hogy felkészüljön küldetésére. A böjt formái azonban jelentősen eltérnek a világvallásokban. A hívő keresztények számára hamvazószerdán negyvennapos böjti időszak kezdődik. Ez a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadására való felkészülés. A korábbi évszázadokban igen szigorú szabályok határozták meg ezt az időszakot, manapság azonban a katolikus tanítás szerint csak hamvazószerda és nagypéntek „igazi” böjti nap. Ezeken a napokon csak egyszeri - hús nélküli - étkezés engedélyezett. A böjti időszak fennmaradó részére javasolt a hús elhagyása, kivéve a gyerekeknek, az időseknek, a betegeknek és a nehéz fizikai munkát végző embereknek. A protestánsok számára nem kötelező a böjt. A húsvét időpontját 325-ben a nice- ai zsinat határozta meg - a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban -, és írt elő negyvennapos böjtöt. Ez valójában több mint negyven nap, de a vasárnapokat nem számolják bele. A zsidó vallásban a Jóm Kippúr, az engesztelés napja a legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnep, népies nevén a hosszú nap. Ekkor lesz végleges az ítélet, amit Ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. Jóm Kippúr idején estétől estéig - a hívők lemondanak az ételről, italról és a fürdésről, csak a kezek és a szemek megnedvesítése engedélyezett. Tilos parfümöt használni, kényelmes bőrcipőt viselni, valamint házaséletet élni E napon különösen sokat imádkoznak a vallásos zsidók. A nap elnevezése arra a Tórában olvasható történetre utal, melyben Isten megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Az iszlám vallás világszerte 1,3 milliárd követője számára a böjti hónap, a ramadán különleges jelentőséggel bír. A muzulmán holdnaptár szerinti kilencedik hónapban napkeltétől napnyugtáig a hívők nem vehetnek magukhoz w A húsvét időpontját 325-ben a niceai zsinat határozta meg, és írt elő negyvennapos böjtöt. táplálékot, italt, és nem dohányozhatnak, nem élhetnek szexuális életet, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést élveznek a kötelmek alól a betegek, az idősek, a gyerekek, az utazók és a terhes nők. A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hívők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a rama- dáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckét rakából, azaz imaszakaszból áll. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadáni adakozás (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) kötelező minden muszlint számára, aki legalább egynapi élelemmel bír. A böjt megtartása egyike a muzulmán vallás öt alaptételének. Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. A böjti hónap végét háromnapos ünneppel ülik meg. (MTI, wikipedia) TUDOMÁNY L ézeres letapogatással kutatják Stonehenge titkait az English Heritage brit örökségvédelmi szervezet szakemberei, akik arra keresik a választ, hogy mikor és miért jött létre a megalitikus építmény. A felmérés révén Stonehenge eddigi legpontosabb digitális modellje készül el, amelynek keretében a kő felszínén levő szabálytalanságokat, képződményeket 0,5 milliméteres pontossággal térképezik fel. Ezt megelőzően 1993-ban végeztek hasonló felmérést, de a fényképfelvételek pontossága nem haladta meg a 2 centimétert - olvasható a BBC brit közszolgálat műsorszolgáltató honlapján (http://www.bbc. co.uk). „Ez az új felmérés lényegesen több információt szolgáltat a megalitikus emlékmű finom részleteiről és a környező terepről” - magyarázta Paul Bryan, az English Heritage térinformatikai osztályának vezetője. A március végéig tartó kutatások során letapogatják az összes kő látható felületeit, amelyek közül jó néhányat benőtt a moha. Korábban már néhány őskori „graf- fitit” feltérképeztek a kutatók, közöttük a híres újkőkori „tőrt”. ,A kövek a múlt nyomait őrzik”- jegyezte meg Dave Batchelor, az English Heritage régésze. Ismertetése szerint az ókori „kőművészet” nyomait kutatják, de érdekesek az újabb kori graffitik is. E feliratok között szerepel a „Wren” név is, amelyet a kutatók Sir Christopher Wren (1632-1723) angol tudóssal, asztronómussal, korának egyik legnagyobb barokk építészével, a londoni Szent Pál-katedrális rekonstrukciójának tervezőjével hozzák összefüggésbe. E feltételezést látszik alátámasztani, hogy a közelben volt a Wren család birtoka. (MTI) Lézeres letapogatással kutatják Stonehenge titkait CSITA/AP-felvétel) A Siratófalnál
