Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-17 / 63. szám, csütörtök
12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 17. www.ujszo.com FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, valamint a Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület meghirdeti a Szlovákiai Magyar Iskolák és Óvodák V. Országos Képzőművészeti Pályázatát, „Mit mesélnek az épületek?” címmel. Az alkotásokat A/3 vagy A/2 formátumú rajzlapon kérjük beküldeni a következő címre: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége - ZMPS P. O. BOX 49., 945 01 Komárno, melyhez mellékelni kell azt a pályázati űrlapot, amelyet az SZMPSZ honlapjáról (www.szmpsz.sk) lehet letölteni. A technikát mindenki egyénüeg választhatja meg. Beküldési határidő: 2011. április 20. A munkákat május 5-én szakmai zsűri értékeli (képzőművészek, művésztanárok). A legjobb alkotások beküldői és felkészítő tanáraik meghívót kapnak egy tanulmányút- tal egybekötött ünnepi kiállításra, amelyet 2011. május 16-án tartunk Pozsonyban a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. A tanulmányút keretében a résztvevők megismerkedhetnek Pozsony történelmi nevezetességeivel és múzeumaival. A zsűri által kiválasztott munkák alkotói és a felkészítő pedagógusok jutalomban részesülnek, amelyet a kiállítás keretében vehetnek át. A beküldött munkákat a szervezők nem küldik vissza. A képzőművészeti pályázatra a következő kategóriákban és témákkal lehet pályázni: 1. kategória: óvodák ♦ Illusztráció készítése a Mátyás király Gömörben című meséhez: „Ezt láthatta Mátyás Gömörben” 2. kategória: alapiskolák alsó tagozata ♦ „Mesélő házak” Bemutatom, hol élek. 3. kategória: alapiskolák felső tagozata és a nyolcosztályos gimnáziumok első négy évfolyama ♦ „Élő történelem” Történelmi épületek a környezetemben. 4. kategória: középiskolák ♦ „A történelem üzenetei” Épületek, emlékképek, szimbólumok. 5. kategória: speciális iskolák ♦ „Mátyás király Gömörben” Meseillusztráció készítése. Érdeklődni Jókai Tibor irodavezetőnél lehet a 035/7713-572 vagy a 035/7714-755 telefonszámokon. Az előadásokra, szakmai fórumokra összegyűltek a járás tanárai, hogy képezzék magukat, véleményt cseréljenek XVI. Komáromi Pedagógiai Napok Immár 16. alkalommal rendezte meg a Szlovákiái Magyar Pedagógusok Szövetsége meg a Komáromi Pedagógiai Napokat. A rendezvénysorozat idei évfolyama február 14-18. között zajlott, az előadásokra, szemináriumokra, szakmai fórumokra összegyűltek a járás tanárai, hogy képezzék magukat, megosszák egymással tapasztalataikat, véleményt cseréljenek. Összeállításunkban a programokról nyújtunk áttekintést. ÖSSZEÁLLÍTÁS Beszéljünk zsiráf nyelven! A nemesócsai Móra Ferenc Alapiskola tanári kara szokás szerint alaposan kivette a részét a programból. Február 14-én iskolánk adott otthont Lánczos Andrea és Pénzes Éva Erőszak- mentes kommunikáció című előadásának. Mindketten a du- naszerdahelyi Consensus Polgári Társulás munkatársai. Tantestületünk minden tagja árgus szemmel figyelte az előadást, melyre nemcsak a helyi, hanem a környékbeli oktatási intézmények is elküldték munkatársaikat, sőt a szülői szövetség is képviseltette magát. Az előadás ízelítőt mutatott a közeljövőben ránk váró 40 órás továbbképzésből. Az előadók fölvázolták, miből áll a gyakorlati foglalkozás. A sikeres kommunikáció kulcsfontosságú az iskolákban, hiszen ez az eredményes munka egyik feltétele. Ezért tanácsos a kellemetlen helyzetekben is megőrizni higgadtságunkat, mert a szép szóval, a „zsiráf nyelvvel” hamarabb célhoz érhetünk. Az erőszakos fellépés, a „sakál nyelv” csak látszatsikereket hozhat. A diákok csak úgy tesznek, mintha figyelnének, valójában a félelem miatt viselkednek látszólag kifogástalanul, tőlünk pedig egyre távolabbra kerülnek. A napot kölcsönös vélemény- cserével zártuk. Tantestületünk kíváncsian várja a 40 órás továbbképzést. Angyal Péter, Móra Ferenc Alapiskola, Nemesócsa EckhardtGábor mesterkurzusa Február 17-én valósult meg - végre, több évi várakozás után - Eckhardt Gábor mesterkurzusa a komáromi Művészeti Alapiskola koncerttermében. Eckhardt Gábor a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a különlegesen tehetséges gyermekeket tanítja, valamint az ugyancsak budapesti Bartók Béla Konzervatórium igazgatóhelyettese és zongoratanára. A mesterkurzust most is nagy érdeklődés kísérte. Pozsonytól Párkányig számos művészeti alapiskola jelentkezett és jött el, a legtöbben ezúttal Somorjáról, ahonnan nyolc kolléga volt kíváncsi az előadóra, sőt hoztak magukkal két növendéket is. A résztvevők száma közel hetven fő (tanár és diák) volt. A diákok aktív résztvevői voltak a mesterkurzusnak, hiszen az ő játékuk szolgáltatta a nap szakmai részét, az ő darabválasztásuk, valamint előadásuk módja és mikéntje által volt értelme az egész összejövetelnek. A kollégák nagy szeretettel fogadták (ez alkalommal is) a mestertanárt, aki csodálatos egyéniségével, szakmai és emberi rátermettségével bizonyította, hogy ismét érdemes volt eljönniük Komáromba. Rengeteget tanultak és épültek szakmailag ezen a napon. A komáromi Művészeti Alapiskola már 1999 óta tart falai között mesterkurzusokat különböző hangszereken tanító tanárok részére, a legnagyobb érdeklődés azonban még mindig a zongora iránt van. Szalay Szilvia, az Ének-zenei Szakmai Társulás vezetője Egy katedra körül Február 17-én a Selye Egyetemen rendezték meg A tanári felkészülés módszertana című foglalkozást. Az előadók Bartha Jánosné és Szalay Mária voltak, akik Debrecenből a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskoláról érkeztek. Az előadók interaktív módon, nagyfokú szakmai hozzáértéssel, kellemes hangulatot teremtve adták át tudásukat a hallgatóknak, kooperatív módszereket alkalmazva. A „kis tanító nénik és tanító bácsik” csoportokba tömörülve oldották meg az előadóktól kapott feladatokat. Az előadáson pedagógusok és egyetemi oktatók is megjelentek, akik saját tapasztalataikat is megosztották a hallgatókkal. Szó volt a jó kérdezésről, az intelligencia formáiról, mely nagyban meghatározza, hogy a gyermek milyen területen lehet sikeres. Az RJR- modellről, amely a tanulás általános kerete: a ráhangolódás - jelentésteremtés - reflektálás modell. A tanulási folyamat során először előhívjuk a témával kapcsolatos ismereteket, majd erre építünk az új ismeretek megértése, elsajátítása kapcsán. Az új ismeretek beépítését pedig a reflektálás kapcsán erősíthetjük vagy ellenőrizhetjük. A szakemberek, akik az előadást „az iskolában nem tantervet, nem tankönyvet tanítunk, hanem gyereket” gondolattal zárták, a hallgatóktól nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak. Délután A pedagógiai kompetenciák fejlesztése című előadássorozat zajlott, szintén az egyetem területén. Az első előadók Bartha Jánosné és Szalay Mária voltak. Az előadás érintette a tanár szerepét, az iskolai étékelést, a tanár és a diák közötti kommunikációt. Az információrobbanás, az emberi kapcsolatrendszer gyökeres átalakulása és az értékrend elbizonytalanodása szükségessé teszi a pedagógusok szemléletváltását is. A tanítás nemcsak tudoBartha Jánosné és Szalay Mária előadók, és Fekete Irén, az SZMPSZ Komáromi Területi Választmányának elnöke Sok pedagógust érdekelt A szakiskolák nevelési problémái című előadás is mány, hanem művészet is. De vajon ki tudja megmondani biztonsággal, hogy milyen a jó pedagógus? Majd Kováts Németh Mária, a Selye János Egyetem docense tartott előadást a pedagógiai kompetenciákról. Szabados Szilvia egyetemi oktató A tanárdiák kapcsolat a fegyelem tükrében című előadásában az e témakörben Szlovákiában és Magyarországon végzett kutatásait mutatta be. Ezt követően Vajda Barnabás egyetemi oktató ismertette, hogy a történelem tanszéken mely kompetenciák fejlesztését tartják fontosnak. Az egyetem részéről Szarka László dékán úr köszönetét és örömét fejezte ki a szervezőknek, hogy létrejött ez a találkozó az egyetem és a régió pedagógusai között. Magyarics Erika, Móra Ferenc Alapiskola, Nemesócsa Fókuszban a nevelés Idén a szakközépiskolák is lehetőséget kaptak, hogy megmutassák magukat a Komáromi Pedagógiai Napok keretében. A komáromi Ipari Szak- középiskola adott otthont „A szakiskolák nevelési problémái” című rendezvény lebonyolításának. Három iskola mutatkozott be, s a 20-25 perces előadásokban nem a tanulmányi lehetőségek, hanem a nevelési problémák játszották a főszerepet. A gútai Magyar T annyelvű Magán Szakközépiskola képviselőitől megtudhattuk, hogyan próbálnak gátat szabni a rongálásoknak. Az ógyaOai Építőipari Szakközépiskola bemutatta az iskolai rendtartásuk főbb pontjait, megismerkedtünk hiány- zási statisztikájukkal. Magyar- országi vendégeink Mosonmagyaróvárról érkeztek. A Haller János Általános, Szakképző és Szakközépiskola igazgatói ismertették, mit enged meg számukra a törvény, mi az, amit az iskolán belül rendezhetnek, s mi az, amihez kénytelenek a rendőrség segítségét kérni. Az szakiskolák után Stredl Terézia, a komáromi Selye János Egyetem oktatója kapott szót, aki a serdülők nevelési sajátosságairól beszélt. A csendes napot a vita törte meg. Felmerült, hogy kevés dicséret hangzik el az iskolák falai között. Sokkal több a megrovás, a figyelmeztetés, mint a dicséret. Az ellenvélemény szerint azonban a dicséretnek súlya kell hogy legyen. A könnyen osztott dicséretek félrevezethetik a diákot, mert nem tükrözik a valóságot. Az egyik vendég megemlítette, hogy az utóbbi időkben nagyot esett a színvonal. Sokan bekerülnek hozzájuk, pedig a szakmunkásképzőben lenne a helyük. Ezen könnyű lenne segíteni. Állítsák vissza a felvételi vizsgákat, s csak az arra alkalmasakat vegyék fel! Ez viszont a gyereklétszám csökkenésével járna, tanárokat kellene elbocsátani, iskolák szűnnének meg. Az iskoláknak szükségük van a diákokra, mert a létszámuk után kapják az állami támogatást. Tehát felvesznek szinte mindenkit, még az elégséges osztályzatokkal rendelkezőket is. Meg kell tartani őket, hozzák a pénzt, a színvonal viszont esik. Ez a 22-es csapdája. Megoldást nem sikerült találni, de nem is ez volt a cél. A hozzászólókat a javítás szándéka vezérelte. Az egészséges vita tovább folytatódik. Angyal Péter, Móra Ferenc Alapiskola, Nemesócsa Iskolavezetők szakmai fóruma Az Iskola mint szervezet - szakmai tréning intézményvezetőknek című rendezvénynek február 15-én a Felvidéki Magyar Pedagógusok Háza adott otthont, itt találkoztak a téma iránt érdeklődők. Már a jelentkezők nagy száma is mutatta, hogy az intézmények vezetői igénylik szakmai munkájuk ilyen irányú fejlesztését. Nemcsak a komáromi, hanem a du- naszerdahelyi, vágsellyei, érsekújvári területi választmányok tagjai is részt vettek a tréningen, óvodavezetőktől az egyetemi szintig. Bevezetőként Pukánszky Béla professzor úr vizuális problématörténeti áttekintést nyújtott. A prezentálás is szemléltette, hogy szinte a kezdetektől aktuális a téma, minden társadalom sajátosan igyekszik alakítani iskolarendszerét. A szakmai tréning második részében Vetter János, a Komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója és Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója elméleti és gyakorlati síkon igyekezett a résztvevők ismereteit gazdagítani. Mi is valójában a szervezet, mik a jellemzői?; Mikor egészséges vagy beteg egy iskola?; Az iskola szervezeti kultúrája, ennek fejlesztő és gátló tényezői; A szervezeti légkört befolyásoló tényezők - ezen kérdéskörök köré csoportosították az előadók a téma feldolgozását. Spontán kialakított csoportokban fogalmazták meg a jelenlévők véleményüket, az előadók egyetlen kikötése az volt, hogy az egy intézményből jövők lehetőleg ne dolgozzanak egy csoportban. Az idő szűkre szabottsága miatt intenzív tanácskozások folytak, néha nehéz volt egy véleményt kialakítani csoporton belül is. Megmutatkozott a beszámolók alapján, hogy a fiatal, rövid ideje vezetői beosztásban dolgozók igényelnék a tapasztalat- szerzést, tanácsadást. Hosszú évek tapasztalata alapján még mindig a pedagógus személyisége a legfontosabb „munkaeszköz”. A záró részben a vezetői attitűdök elemzésére is sor került. Egyedül nem megy, „kell egy csapat”. A csapatnak pedig vezetője kell, hogy legyen, és ennek meg kell felelni. A munka tovább folytatódhat, hiszen csak kóstolgattuk a témát, mindnyájan érezve, hogy szükségünk van az üyen szakmai tréningekre. Mindez nem valósulhatott volna meg az előadók magas fokú szakmai felkészültsége és előadói személyisége nélkül. Köszönet érte. Nagy Lívia, Gáspár Sámuel Alapiskola, Csicsó
