Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-08 / 55. szám, kedd
Tízmillióval kevesebb a szarvasmarha Nettó importőrök vagyunk 22 Agrárkörkép _________________ TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Unió marhahús- exportja 2007 és 2010 között mind mennyiségben, mind pedig pénzértékben közel a kétszeresére nőtt (a húskivitel 291 és fél ezer tonnáról valamivel több, mint 485 ezer tonnára, illetve ennek értéke 652 millió euróról 1 milliárd 246 és fél millió euróra), ugyanakkor a közösség behozatala ebből a termékcsoportból nagyjából azonos szinten maradt (380-390 ezer tonna, illetve 1,6 milliárd euró). Az év elején közzétett statisztikai értékelés alapján a közösség marhahúsból középtávon bár csökkenő mértékben, de továbbra is nettó importőr maradt. A marhahús kivitelének és behozatalának mennyiségi adatai 2006 óta jelentős ingadozásokat mutatnak. Még jelentősebbek azonban az importáló, illetve exportáló országok összetételében végbement változások. Brazília 2006-ban még a teljes EU-import közel kétharmadát szállította, rész(Képarchívum) aránya 2010-ben viszont már csak hozzávetőlegesen 35 százalékra esett vissza. Ugyanakkor számottevően megnövekedett Uruguay, az USA és néhány afrikai ország részaránya. Oroszország 2006-ban az EU exportjának 45,6 százalékát, 2010-ben már csak 29 százalékát vásárolta. A régebbi EU-tagországok húsexportja ugyanakkor az ezredfordulóig több mint kétszeresen meghaladta az importot. A 2004. évi bővítés után azonban az EU-25 összességében immár nettó importőrré vált. Sőt, 2007-re a húsbehozatal szintje az exporthoz képest több, mint a kétszeresére növekedett. Bár azóta az önellátottság szintje némileg javult, az állományok létszámában érzékelhető változások annak ismételt romlását vetítik előre. Nyilvánvaló, hogy miután az EU szarvasmarha állománya 2007 és 2010 között 85 és fél millióról 74 és fél millióra, tehénállománya pedig 34 millióról 30 millió alatti létszámra csökkent, ezek az adatok nem erősítik az önellátás szintjének javulását. A statisztikai adatok alapján ugyanakkor megfigyelhető, hogy az állományok létszámában történt legnagyobb mértékű leépítés az újonnan belépett tagországokban következett be, míg a legnagyobb állománnyal rendelkező régi tagországokban az állatlétszám alig csökkent, sőt egyes országokban még növekedett is. (eu-agr) Az ellés után a jól működő bendő szolgálhatja a gazdaállat energia- és fehérjeellátását ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 8. www.ujszo.com Előkészítés az ellésre Az ellés előtt álló teheneknél néhány héttel bizonyos változtatásokat kell eszközölni a takarmányozásban, hogy az állatot előkészítsük az ellésre és az azt követő lak- tációra. ÖSSZEFOGLALÓ kell lenniük, nem elegendő csupán a szűk Ca:P arány biztosítása. Különösen a kövérebb, jobb kondíciójú tehenek részére, a ketózis kialakulásának megelőzésére az ellés előtti hetekben és az ellés után néhány hétig bevált gyakorlat napi 6 g niacin adagolása. Az ellés előtti napokban és közvetlenül az ellés után a szálasán etetett szénának nagyon fontos szerepe van az emésztési zavarok, az étvágytalanság elkerülésében, és az oltógyomor áthelyeződés megakadályozásában. Legtöbb tehénnél ugyanis (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) ő az ellés előtti egy-két napon je- I- lentős étvágytalanság jelentke- >, zik, és feltétlenül szükség van i- olyan takarmányra, amely nagy k teriméjénél fogva kitölti a :- bendőt, áthaladási sebessége y lassú, ennél fogva az ellés körüli g étvágytalan időszakban is töb- bé-kevésbé megfelelő telítettsé- :s get és bendőeijedést tart fenn. í- Mennyisége az étvágytól függő- n en 4-6 kg legyen, e széna száraz- si anyag arányosan helyettesít- :- hető, nagy szárazanyag tartal- :- mú (40 % felett) fűből, illetve i- gabonafélékből, szudánifűből s készített szenázzsal. (atk) Ennek keretében az állatokat hozzá kell szoktatni az olyan típusú adagok fogyasztásához, amelyeket az ellés után is kapni fognak. Legalábbis ezt ajánlják a herceghalmi Állatgazdasági Kutatóintézet munkatársai, Dr. Várhegyi József és Várhegyi Jó- zsefné a tehenek takarmányozásáról írt szakmai cikkben, amelyet rövidítve ismertetünk. A szoktatás legegyszerűbb módja, ha adunk egy kisebb mennyiséget ugyanazokból a komponensekből, melyet az ellés után etetünk. Legegyszerűbb megoldás, ha az ellés utáni adagok 30-40 százalékát adjuk, ad libitum réti széna vagy hasonló takarmány etetése mellett. Ezekben az adagokban azonban a pillangósok mennyisége semmiképpen se legyen több mint 1-1,5 kg szárazanyagnak megfelelő mennyiség, és az abrak mennyisége ne haladja meg a tehenek élőtömegének 1 százalékát. Ennek alapján a tehenek bendőjének mikroflórája már az ellés előtt jórészt adaptálódik a tejtermelő adagokhoz, így már az ellés után néhány nappal egy jól működő bendő szolgálhatja a gazdaállat energia- és fehéije- ellátását, míg ellenkező esetben ennek kialakulása csak az ellés után mintegy 10 nap múlva várható. Az előkészítés e módjának fontos szerepe van abban, hogy minimálisra csökkentsük a ketózis előfordulását a laktáció elején, mivel a tehenek az eilest követően gyorsabban képesek nagy mennyiségű takarmány felvételére. Az ellés utáni elfekvés és el- lési bénulás megelőzésére az adagoknak Ca-ban szegénynek Az új feltételek életbe lépésével várhatóan kevesebb lesz a megfelelő környezetben tartott tyúletol származó tojás, ennek árfelhajtó hatása is lehet A minőség ellenőrzését a tojáspiacon is fokozni kell ISMERTETŐ Az évi 40 millió tojás termelésével a szlovákiai piacon 4 százalékos részesedéssel rendelkező Gútai Mezőgazdasági Szövetkezetnek nem kell tartania a 2012-től életbe lépő uniós állat- tartási feltételektől. A gazdaság ugyanis már 2001 óta folyamatos beruházásokkal fokozatosan alkalmazkodott az említett uniós követelményekhez, tehát a tojástermelésre beállított mintegy 150 ezer tyúk számára az erre a célra kialakított farmon levő 6 istállóban már most biztosított az előírt 650 négyzetcentiméternyi férőhely, az ülőkék, a füves terület és a fészek, sorolja a legfontosabb követelményeket Máté Tibor, a szövetkezet elnöke. A szövetkezet saját takarmánykeverőjében állítja elő az állomány takarmányozására szükséges tápkeverékeket. Tavaly a talaj- és árvizek okozta károk miatt a gazdaság történetében először történt meg, hogy a gabonafélék eladása helyett nekik is vásárolniuk kellett a takarmányalapjukba, legfőképpen a kukoricát. Máté Tibor szerint szerencsére ezt még tavaly novemberben időben megtették, így a jelenlegi takarmánygabona-árak őket már nem szorítják. Annál nagyobb gondot jelent a tojáspiacon kialakult helyzet, amelynek következtében egyelőre úgy tűnik, hogy azok járnak jól, akik fittyet hánytak, s vélhetően ezután is fittyet hánynak majd az ágazatban előírt szabályok betartására, s így jóval alacsonyabb árakon jelenhetnek meg a piacon termékükkel, jelen esetben a tojással. Nem beszélve arról, hogy az egyes országokban a termelőknek juttatott különböző bujtatott támogatások révén további előnyökhöz is jutnak, amit a szigorú ellenőrzés alatt álló hazai nagytermelő farmok nem tudnak kigazdálkodni. Máté Tibor szerint itt is fokozni kellene az üzletekben végzett minőségellenőrzések hatékonyságát, ezen a területen is meg kellene követelni, hogy az uniós előírásokat a piacra lépő termelők maradéktalanul betartsák. Hiszen ez magának az uniónak is alapvető érdeke, ha a közösség a megfelelő minőségű egészséges élelmiszerek piacra juttatásának támogatását tűzte a zászlajára. Az új követelmények országos szinten várhatóan nálunk is visszafogják majd a tojástermelést, de ettől a gútaiak azt remélik, hogy végre rendeződnek majd a tojáspiaci árviszonyok, s reális áron lehet majd a terméket értékesíteni. Jövő ilyenkor már negyedével kevesebb tyúk termel tojást Magyarországon a mostanihoz képest, ha az Európai Unió nem hoz átmeneti szabályokat a tyúktartás 2012. január 1-jén hatályba lépő állatjóléti feltételeivel kapcsolatban - állítja a Magyar Agrárkamara közleménye, amely emlékeztet: az agrárminiszterek legutóbbi, hétfői ülésén sem sikerült megállapodni a tyúktartás szabályaival kapcsolatban. 2012 januárjától ugyanis csak olyan ketrecekben lehet majd tyúkot tartani, amely megfelel a brüsszeli állatjóléti előírásoknak, és - bár Brüsszelben dolgoznak már a megoldáson - egyelőre nincs döntés arról, hogy a határidőt kitolják. Az Európai Unióban jelenleg 353 millió étkezési tojást termelő tyúkot nevelnek, és az európai tojás-nagykereskedelmi szervezet (EUWEP) előrejelzése szerint legalább 100 millió tyúkot fognak a jogszabálynak nem megfelelő ketrecben tartani. Van azonban az EU-ban még mintegy 147 millió nyilvántartott egyéb tyúk is, amelyek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, ezekre nem vonatkoznak a szabályok. A kamara szerint amennyiben a tagországokban hatályba lép a szabályozás, az EU-ban körülbelül 29 százalékos étkezésitojás-hiány keletkezik, mert az unió belső piacán a szabálytalanul tartott tyúkok tojásait nem lehet majd értékesíteni. A hiányt nem lehetne pótolni EU-n kívüli országokból az egészségügyi szabályok miatt sem, a hiány pedig azonnali jelentős áremelkedést okozhat. Ez visszavetheti a tojásfogyasztást, és a fogyasztókat az olcsóbb, alternatív fehérjeforrások felé orientálja. Középtávon is várható, hogy az uniós tojástermelést az EU-s jóléti szabályozásnál jóval enyhébb szabályozás mellett termelt importtojás fogja kiváltani - véli az agrárkamara. A köztestület szerint azok az országok, illetve termelők, akik végrehajtották az igen költséges ketreccseréket, ü- letve azokban már termelnek, jogosan háborognak azon, hogy a változás miatt jogtalan versenyhátrányba kerültek. Az új tartási feltételek ugyanis jócskán drágítják a tojástermelést, mintegy garantálva a verseny- képtelenséget. Emiatt egyre élesebben vetődik fel, hogy sem az unión belül, sem kívülről származó, az új tartási feltételeknek meg nem felelő tyúkállományoktól származó tojást ne lehessen forgalomba hozni. Magyarországon jelenleg mintegy 4 millió, piacra termelő, intenzív technológiával tartott tojótyúk van. Az erősebb, tőkével rendelkező cégek már alkalmazkodtak az uniós követelményekhez, a szakmai vélemények szerint azonban az év végéig az állomány negyede esetében a tulajdonosok képtelenek lesznek az új állatjóléti intézkedéseknek megfelelő ketreceket beszerezni. Vagyis úgy becsülhető, hogy 2012. január 1-jén csaknem egymülió tyúk tenyésztése lehetetlenül el, s az általuk termelt tojás piacképtelen, eladhatatlan lesz az EU-belül a mostani szabályok és elképzelések szerint, (sz, agribusiness) (Képarchívum) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
