Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-07 / 54. szám, hétfő
4 Régió ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 7. www.ujszo.com EZ ITTA KÉRDÉS Használja anyanyelvét a hivatalokban? Szekeres Éva, Rimaszombat Amikor van arra módom, hogy használjam a magyar nyelvet a hivatalokban, akkor természetesen élek az anyanyelvhasználati jogommal. Ez azonban azon is múlik, hogy hogyan viszonyul hozzám az adott hivatalnok. Ha nem tud magyarul, akkor nem ragaszkodom ahhoz, hogy hívjanak egy magyarul tudó munkatársat. Idősebb, szlovákul nem, vagy csak gyengén tudó emberek viszont, és itt a saját nagyanyámra is gondolok, teljesen lehetetlen helyzetbe kerültek volna, ha nem használhatták volna a magyart. Van egy olyan réteg, amely jobban megértené, mik az ügyintézéskor adott utasítások, ha azokat magyarul kapnák meg, de ennek ellenére próbálnak szlovákul kommunikálni. Ilyen esetekben jó lenne a hivatalnok részéről is egy kis nyitottság és kell bátorság az ügyfél oldaláról is, hogy bátran kérje a saját hivatali ügyének elintézése érdekében, hogy magyarul beszéljen vele a hivatalnok. Takács Andrea, Királyrév Igen, élek a kisebbségi nyelvhasználatijogommal és használom az anyanyelvem. Ahol tudom, hogy nem beszélnek magyarul, ott természetesen nem, de én azt vettem észre, hogy tőlünk fiataloktól elvárják, hogy szlovákul beszéljünk, mintha nekünk kötelező lenne tudni szlovákul. Volt már rá példa, hogy tudtam az illetőről, hogy beszél magyarul, de nem szólalt meg. Szerintem csak az idősebbekkel elnézőek. Bár mikor nagypapám a galántai kórházban volt, inkább lenézték, mert nem tudta magát úgy megértetni szlovákul. Vágsellyén ugyanez van, elvárják, hogy szlovákul szóljak, de ha tehetem mindig magyarul kérdezek először, utána jöhet a szlovák, ha nagyon muszáj. Nálunk a faluban magyarul beszélnek a hivatalban, így természetes hogy az anyanyelvűnket használjuk. Ismerek olyat is, aki csak töri a magyart, de inkább beszél magyarul, mint szlovákul. Bízom benne, hogy javulni fog ez a helyzet. Mert hisz végtére is magyarnak születtünk és nem szabadna, hogy azért érezzük magunkat rosszul, hogy az anyanyelvűnkön szólalunk meg valahol. Gémesi Károly, Érsekújvár kül beszélek magyarul, és bonyolítom le az ügyintézést. Vannak azonban hivatalok, intézmények ahol ez egyszerűen eszembe sem jut. Valamilyen különös oknál fogva ilyen például az állami rendőrség intézménye. Gondolom, ez a szlovákiai magyarok hibája is, hogy nem élünk jobban és hatékonyabban az anyanyelvhasználat lehetőségével. Kizárólag saját magunknak ártunk ezzel, mert akkor valóban csak a családtagokkal, barátokkal fogunk beszélni az anyanyelvűnkön, és az iskoláinkban. Arra buzdítanék tehát mindenkit, hogy a lehetőségeihez mérten használja ki ezt a jogot, jó példát mutatva. (szász, jm, száz) Az asszimiláció korántsem újkori találmány jelen volt már a történelmi Magyarországon is Számháború és szolidaritás Chmel az empátia hiányáról és a készülő kisebbségi törvényekről beszélt. (A szerző felvétele) Érsekújvár. Mit jelent ma magyarnak lenni és miért kell ma a magyarságunkat vállalni? Erre a kérdésre keresett választ március 5-én szombaton a Népszámlálás és asszimiláció címmel rendezett konferencia csaknem háromszáz résztvevője a Béke Mozi nagytermében. SZÁZ ILDIKÓ Rudolf Chmel kormányalel- nök kiemelte: terjeszteni kell a kölcsönös tolerancia és empátia gondolatát Szlovákiában. A népszámlálás viszont nem jelentheti egy számháború kezdetét és végét, állítja Szarka László történész. „Bár a úemze- tiség vállalása nem kötelező, ha magyar nemzetiségünket a kérdőíveken is felvállaljuk, sokat teszünk azért, hogy a kettős kultúrában létezés minden előnyét fenntartsuk” - hangsúlyozta. A történész szerint fontos, hogy kényszerközösségekből el tudjunk jutni az akarati közösséghez. Strédl Teréz pszichológus előadásában elmondta: a nemzetiségváltást befolyásoló tényezők egyike a család heterogén nemzettudata, a vegyes házasság, az iskola és a szlovák nyelv oktatásának minősége, továbbá a pályaválasztás, karrierépítés, munkahely, anyanyelvi szakszolgálat hiánya, angol nyelvoktatás, de ide tartoznak a regionális szociális különbségek vagy az uszító hírek is. Stredl szerint nincs kellőképpen hangsúlyozva a sajtóban, hogy a magyar és szlovák nyelvismerettel rendelkezők elhelyezkedési lehetőségei jobbak. A pszichológus szerint hiányzik egy információs vonal is. Ott a szorongok tanácsokat, megerősítést kaphatnának. Lampl Zsuzsanna szociológus kiemelte: az alapiskola nagymértékben befolyásolja a családon belüli kommunikációt, a szlovák iskolát látogató szülők nagy része később odahaza is szlovákra vált. Vadkerty Katalin történész hangsúlyozta, hogy az asszimiláció nem újkori találmány, jelen volt már a történelmi Magyarország mindennapjaiban is. „Senki sem kérheti többé számon a nemzetiségünket, senki sem büntethet bennünket annak vállalása miatt, de nem árt tudatosítani, hogy ha ma Szlovákiában magyarnak valljuk magunkat, bátorságról teszünk tanúbizonyságot” - áll abban a felhívásban, amelyet a konferencia szervezői jegyeznek. Érsekújvárban attól tartanak, hogy a májusi népszámláláson a magyarság számaránya nem fogja meghaladni a 20 százalékot sem. Az eszmecserét az MKP, a Híd és a Csema- dok helyi szervezete, valamint a KultúrKorzó szervezte, házigazdája Száraz Dénes (MKP) és Juhász R. József a KultúrKorzó elnöke volt. Bőven van még forrás az EU-alapok Szlovákiának megítélt 11,4 milliárd eurós keretében Gyengélkedik Dél-Szlovákia gazdasága KISS BALÁZS Somoija. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezésében rendezték meg a Dél-Szlovákia gazdasági helyzete elnevezésű szakmai konferenciát. Arra keresték a választ, mit tehetnek a gazdasági élet szereplői, az önkormányzatok, a vállalkozók és a régiófejlesztési ügynökségek a térség gazdasági megerősödése érdekében. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter előadásában hangsúlyozta, 1989 óta drámaian csökkent az agrárszektorban dolgozók száma: 350 ezerről kevesebb mint 35 ezerre. „Új munkahelyek csak úgy hozhatók létre, ha kihasználjuk Dél-Szlovákia természetes adottságaiból adódó lehetőségeket” - fogalmazott Simon. A támogatott gazdák számának növelését, illetve a közvetlen kifizetések összegének emelését javasolta. A minisztériuma bevezeti a közvetlen eladás rendszerét - a mezőgazdasági termény így a gazdától egyenesen a végső felhasználóhoz kerül, könnyített feltételekkel, egyszerűbb adminisztrációval. Zachariás István Szepsi polgármestere sajnálatosnak nevezte a dél-szlovákiai önkormányzatok helyzetét, mert a kormányprogramba nem került be az adóvisszatérítés tengerszint feletti magasság együtthatójának visszarendezése a 2006-os szintre, így évente 33 millió euró vándorol megalapozatlanul a 267 méter alatti települések költségvetéséből a 267 méter feletti települések költségvetésébe. A dél-szlovákiai térség 18 járása közül a döntő többség a leszakadó, hátrányos járások közé tartozik. Farkas Iván szerint ezen a helyzeten is lehetne változtatni az EU-s támogatásokkal, hiszen bőven van még forrás. „2010 végéig a keret csupán 13,5%-át, azaz 1,54 milliárd eurót merített ki Szlovákia, pedig a 2007-2013 közötti EU programozási időszak több mint felén már túl vagyunk” - hangsúlyozta az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke. Lelkes Gábor gazdasági szakértő szerint a szlovákiai magyar kis- és középvállalkozók a szlovák versenytársaikkal szemben hátrányban vannak, mivel a 90-es évek privatizációjából politikai okoknál fogva kimaradtak. Ez a hátrány azonban szerinte mérsékelhető lenne egy vállalkozói érdek- védelmi szövetség létrehozásával, mely a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokat is erősítené az egész Kárpát-medencében. JOGITANACS Ki nem fizetett munkabér 2010 novemberében egy cégtől, amely rokkantnyugdíjas embereket foglalkoztat, munkaszerződést kaptunk 3 hónap próbaidővel. Két hónap iskolázással telt, majd a főnöktől újévi jókívánságként a felmondásainkat kaptuk. A felmondás oka, hogy nincs hivatalos működési engedély, az illetékes munkaügyi hivatal nem hagyta jóvá. És a lényeg, annak ellenére, hogy egy munkavállalónak rengeteg kiadása van még mielőtt munkába áll, fizetést nem kaptunk. Ha a főnök úrtól érdeklődünk, többnyire mellébeszél. Végül ígéretet kaptunk, hogy 2011. február folyamán utalják az összeget. Ez még nem történt meg. Azóta érdeklődtünk a fizetésünk felől, a válasz: ne is várjuk, mert nincs pénz a cégben. Kérdésünk az lenne, mit tehetnénk, hogy megkapjuk a szerződésben ígért összeget. A munkáltatónak a munkavállaló bérét a munkaszerződésben megállapított terminuson belül kell kifizetnie, konkrét időpontról vagy határidőről szóló megegyezés hiányában pedig a következő hónap végéig. Ha a munkáltató az esedékességet 15 nappal túllépve sem fizeti ki a munkabért, a munkavállalónak joga van munkaviszonya azonnali megszüntetésére (okamžité skončenie pracovného pomeru) és további két hónapnyi munkabérre. Olvasónk munkaviszonya azonban próbaidőben szűnt meg (skončenie pracovného pomeru v skúšobnej dobe) - azonnali hatállyal, ill. a munkáltatónak a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatában feltüntetett napon, esetleg a felek által közösen meghatározott napon. Megjegyzem, próbaidőben a rokkantnyugdíjas dolgozók elbocsátása esetén nem kell a munkaügyi hivatal beleegyezése. A munkabér mellett késedelmi kamatot is követelhet a munka- vállaló (melyet a Polgári törvénykönyv 517. §-a alapján a 87/1995-ös számú kormány- rendelet szab meg). Ha munkáltatója megkárosította - tehát a munkaviszonyból származó jogait csorbította azáltal, hogy nem fizette ki bérét - panaszt tehet a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi felügyeleten (inšpektorát práce). A panasz alapján a munkáltatót megbírságolhatják. Természetesen ez még nem oldja meg az ön problémáját. Abban az esetben, ha munkabérét munkáltatója nem fizeti ki önként, bírósághoz kell fordulnia. Munkáltatóját annak székhelye szerint illetékes járásbíróságnál perelheti. A bizonyítási eljárás sikeressége érdekében célszerű a munkáltató beperlé- se előtt azt írásban felszólítani az esedékessé vált munkabér kifizetésére. A munkáltatót, ill. jogi személy esetén annak a nevében eljáró személyt (kft-nél az ügyvezetőt) a Büntető törvénykönyv 214. §-a szerint büntetőjogi felelősségre is vonhatják, amennyiben elmulasztotta az esedékes bérek kifizetését, miközben rendelkezésére állt a szükséges pénzösszeg. Feljelentést a rendőrségen tehet. Ha a munkáltató fizetés- képtelenné válik, a felszámolási biztosnál (správca konkurznej podstaty) kell érvényesítenie az adós munkáltatóval szembeni igényét. A munkabér elsőbbségi követelés, azonban a csődbement munkáltatónak gyakran annyi vagyona sem marad, amiből a béreket ki lehetne fizetni. Ha időben a pénzéhez szeretne jutni a munkavállaló, a garanciaalapból kérhet bérpótlást (peňažná náhrada z garančného fondu). Ügyelni kell a határidőkre: igényét a fizetésképtelenséget követő harminc napon belül kell érvényesítenie a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi hivatalnál. Veszelei Viktória, jogász Cf
