Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-07 / 54. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 7. Vélemény és háttér 5 Bugárnak a „szlovák bíróságot" megkerülve netán másként kellett volna elrendeznie az ügyet? Ki piszkít a magyar fészekbe? Tegyük föl, hogy Csáky Pálról, az MKP exelnöké- ről azt találom írni itt: a magyar titkosszolgálat pénzeli őt, hogy Szlovákiában polgárháborút robbantson ki a Felvidék Magyarországhoz történő visszacsatolásának céljából. BARAK LÁSZLÓ Vagy: Csáky a nyilvánossága előtt azt állítja rólam, amint azt egynémely idióta híve a mai napig teszi, hogy mocskos nemzetáruló vagyok, mégpedig pénzért. Mivelhogy bizonyos időközönként keresetlen eszközökkel teszem őt, egy magyar párt tótumfaktumát nevetségessé a sajtóban. Mindenki biztos lehet, hogy az első esetben Csáky nyomban feljelent, rágalmazás és hitelrontás alapos gyanúja miatt. Természetesen ugyanezt teszem én is a második esetben. Hiszen eleve megtorlásért kiáltó sértésnek tekintem az olyan állítást, hogy pénzt fogadnék el egy általam eleve semmirekellőnek és nevetségesnek tartott politizálásból élő individuum kigúnyolásáért. Nyilván senki nem látna semmi kivetnivalót egyikünk döntésében sem. Alantas célból vagy puszta kedvtelésből elkövetett rágalmazásnak, hitelrontásnak ugyanis a civilizált közéletben helye nincs. Ha viszont mégis előfordul, megtorlásért kiált. Ám mivel Közép- Európa nem holmi újkori Bizánc, teljesen helytelen lenne, ha az emberek, pláne közszereplők vélt vagy valós sérelmeik miatt a szó szoros értelmében egymás torkának esnének, vagyis önbíráskodáshoz folyamodnának. Egyebek között a vázolt evidenciákat lenne ajánlatos szem előtt tartani, mielőtt például bárki elhamarkodottan ítélkezik a hír hallatán, amely szerint a Híd elnöke, Bugár Béla perben áll Csáky Pállal. Merthogy Csáky annak idején azt állította a nyilvánosság előtt: a Híd pártot a Robert Fico fémjelezte magyarfaló kormánykoalíció hozta létre! Csáky éppúgy bizonyítékok híján állított ilyesmit, mint annak idején azt, hogy Bugár egy nagy kaliberű szlovákiai magyar közszereplő gatyamadzagján lógott az MKP elnökeként. Ez utóbbi intrikával egyébként Csáky egy bizonyos idő után elhallgatott, mivel rá lett ébresztve, a gatyája is rámegy, ha állítását jogi úton kérik rajta számon az érintettek. Most nem ennyire súlyos Csáky helyzete. Bugár felperesként potom 3000 euró „fájdalomdíjat” és nyílt színi bocsánatkérést vár Csákytól az illetékes bíróságon folyó perben, melynek első tárgyalása a múlt héten volt. A tárgyalás, minő véletlen, Csáky távollétében zajlott. Az MKP exelnöke mindössze egy rövid sajtóközleményt eresztett meg a perrel kapcsolatban, amelyben, úgymond, elhatárolódik Bugár Béla és a Híd azon „kezdeményezésétől, amely szlovákiai magyar politikai kérdéseket szlovák bíróságok előtt kíván megbeszélni. Aki képes és hajlandó értelmezni Csáky idézett szavait, nyilván felteszi magában a következő kérdéseket: kizárólagosan „szlovákiai magyar politikai kérdés-e”, ha egy szlovákiai magyar politikus mindennemű bizonyíték nélkül azt állítja ugyancsak szlovákiai magyar riválisáról, hogy annak pártját egy magyarfaló szlovák politikus alapította? Ildomos-e olyasmit sugallnia „az elkövetőnek”, hogy a sértett fél a szlovákiai magyarok fészkébe piszkít, mert szlovákiai bíróságnál keres jogorvoslatot...? Vagy Bugárnak a „szlovák bíróságot” megkerülve netán másként kellett volna elrendeznie az ügyet? Ha igen, miként? Vágta volna rágalmazóját saját kezűleg szájon a legelső adandó alkalommal? Bérelt volna föl erre valakit? Avagy felejtette volna el a történteket a nemzettestvéri megbocsátás jegyében? Tessék választani. Bár a szóban forgó affér egyik tanulsága feltételezhetően úgyis az lesz, hogy a Bugár által sérelmezett állítást szokványos választási maszatolásnak minősítve felmentik Csákyt. A bíróságok jelenlegi szakmai és morális állagát tekintve pedig a döntés indoklásába még olyasmi is belekerülhet, Bugárék a legutóbbi parlamenti választások során különben is kárpótolva lettek már a szlovákiai magyar választóik által.- Uram, adakozzon! Szakácskönyvre gyűjtök, hogy tudjam, mit lehet főzni lisztből meg tésztából. (Peter Gossányi rajza) A világ mindig is sokrétű és ellentmondásos választ adott a nagy forradalmi hullámokra Európa szerepe, súlya, befolyása a tét MTl-ÖSSZEFOG LALÓ A világ és Európa jövője jelentős mértékben függ attól, hogy a több mint egymilliárd muzulmán milyen politikai, gazdasági és társadalmi rendszert választ a maga számára - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában megjelent írásában. A magyar diplomácia vezetője a német konzervatív napilap által közölt elemzésének bevezetőjében utalt arra, hogy a világ mindig is sokrétű és ellentmondásos választ adott a nagy forradalmi hullámokra. Aggodalmak és remények, a biztonsághoz való ragaszkodás, a változás utáni vágy, az érdekek óvása, valamint értékek keveredtek, illetve ütköztek egymással. így volt ez az 1848-as forradalmak idején, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc napjaiban és az 1989/90-es kelet-közép-euró- pai változások során is. Ezt követően Martonyi János rátért a jelenleg is zajló közel- keleti, illetve észak-afrikai tüntetésekre. A magyar diplomácia vezetője döntőnek nevezte: a világ felismerte a megmozdulások alapvető és általános tartalmát, továbbá azt, hogy e a változásokat nem csupán elfogadni, hanem támogatni is kell. Még ha természetesen vannak ellenérvek és vannak kockázatokra utaló érvelések is. Megtörténhet, hogy valamennyi, a változások által érintett országban sikerül egy emberibb, demokratikusabb és sikeresebb világot teremteni, de legalább ekkora a lehetősége annak, hogy a világi diktatúrák fundamentalista diktatúrákba csapnak át-írta. Martonyi szerint a jelenlegi körülmények között el kell dönteni, hogy mit tehetünk, illetve mit kell tennünk. A jelenleg zajló változások az egész világot megváltoztatják, legnagyobb hatásuk azonban előreláthatólag Európára lesz. Ebből a szempontból Európa jövője, szerepe, súlya, befolyása a tét. Mindez attól függ, hogy milyen képet sugárzunk magunkról a világnak, mindenekelőtt az arab és az iszlám országoknak. Rendkívül fontos az európai gazdaság növekedése és versenyképessége, de legalább ennyire fontos, hogy megőrizzük és erősítsük annak a szellemnek és gondolkodásmódnak a kisugárzását, amely Európát Európává tette - hangsúlyozta Martonyi János a német napilapban megjelent írásában. KOMMENTÁR Magyargyanús ügyek MOLNÁR NORBERT Mozgalmas időszak vár a szlovák kormánykoalícióra és a szlovákiai magyar kisebbségre. Két olyan tervezet borzolja a politikai kedélyeket, amely a szlovákiai magyarok szempontjából rendkívül fontos. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a hangulat a parlamentben és azon kívül akkor hág a csúcsra, ha a probléma valamilyen szinten érinti a magyarokat. A koalíció kisebb- nagyobb konfliktusokkal haladgat előre vagy toporog egy helyben, de ha magyarkérdés kerül terítékre, akkor biztosan megakad. Azon persze el-elvitatkozhatunk, hogy az állampolgársági kérdés magyar-e vagy sem, szerintem nem, de az biztos, hogy Magyarország idézte elő. Ám elég a tudat még a szlovák polgári vagy polgárinak tűnő pártoknak is, hogy magyargyanús az ügy, vagy hogy a Híd agendája, máris behúzzák a kéziféket. Az állampolgársági törvény tűnik ma keményebb diónak. A kormánypárti politikusok biznisznek tekintik: ebben nem engedünk, a kisebbségi nyelvtörvényt megtámogatjuk, már ha nem akad megint három-négy KDH-s vagy egyszerű ember, aki a pártvezetés tudtával mégsem tudja támogatni a tervezetet, természetesen lelkiismereti okokból. Visszatérve a bizniszre: így megy ez a politikában. Az egyiknek ez a fontos, a másiknak az. Á politikai biznisz azonban csak úgy működik, mint a valós: mindkét fél számára jövedelmezőnek kell lennie. Az állampolgársági törvény valószínűleg nem a szlovák parlamentben fog eldőlni, hanem az Alkotmánybíróságon vagy a strasbourgin. Nehezen elképzelhető, hogy bármelyik is helyénvalónak tartaná, hogy egy ország megfossza állampolgárságától állampolgárait, mert azok felvettek egy másikat is. És ez nem magyarkérdés, hanem polgári. Logikus az igyekezet a Híd részéről, hogy mindezt eliminálni próbálja, de a többi polgárinak kinéző párttól is elvárható lenne legalább ugyanilyen igyekezet. Hogy aztán Lipšic belügyminiszternek - még ha annyira tetszene is neki - ne kelljen ezer meg ezer útlevelet bevonnia. Az állampolgárságinál azonban fontosabb a kisebbségi nyelvhasználati törvény. Az ugyanis szlovákiai mindennapjainkat fogja befolyásolni. Hogy 15 vagy 20 százalék lesz a nyelvhasználati határ, fontos, de nem életbe vágó. A fontos az, hogy otthonosabbá tegye az ebben az országban élő emberek egy csoportjának életét. Mert ha otthon érzik magukat, például nem vágynak más ország állampolgárságára. Ezt a Lipšic-félék is megérthetnék. De a szlovákiai magyarok is. Ha ugyanis nem élünk a jogainkkal, és nem fogjuk használni anyanyelvűnket a hivatalokban (itt nem Dunaszerda- helyre gondolok, ahol a tömbmagyarság miatt használják, hanem például Rimaszombatra vagy Érsekújvárra, ahol több a szlovák), akkor fölösleges minden törvény, minden politikai igyekezet. A Hídnak inkább a nyelvtörvény elfogadtatására kellene koncentrálnia, az lehet a fokmérője annak, hogy érdemes-e megmaradni ebben a kormánykoalícióban. Az állampolgárságot valószínűleg nem a parlament fogja megoldani. TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Ukrajnai nemzetiségi szervezetek vezetői abban állapodtak meg Dmitro Ta- bacsnik ukrán oktatási miniszterrel, hogy 2012-ben az országban élő kisebbségek nyelvéből, köztük magyarból is biztosítják az emelt szintű érettségi és egyetemi felvételi lehetőségét a nemzetiségi iskolák végzősei számára - írta szombaton megjelent számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újság értesülése szerint az oktatási tárca vezetőjével folytatott megbeszélésen Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke, Vagyim Kolesznyicsenko, az Orosznyelvű Ukrajnáért társadalmi szervezet vezetője, valamint Ion Popescu, a román érdekvédelmi szervezet első embere vett részt. Tóth Mihály a lapnak elmondta: a tanácskozás ténye jelzi, hogy a magyar, az orosz és a román országos szervezet közötti együttműködés ma is fontos. A magyar kisebbségi politikus kifejtette: a nemzetiségi szervezetek két kérdésre hívták fel a miniszter figyelmét. Mindenekelőtt arra a furcsaságra, hogy a nemzetiségi nyelvű bölcsészkarokra sok nyelvből lehet vizsgát tenni, csak éppen az adott kisebbségéből nem. A másik felvetés az ominózus 2008. évi 461-es számú minisztériumi rendeletet érintette, amely a nemzetiségi iskolákban előírta egyes tantárgyak esetében az ukrán nyelvű oktatásra való fokozatos átállást. Tóth szerint abban állapodtak meg a miniszterrel, hogy a tárca 2012-ben módosítja az érettségi és felvételi rendszert és az ominózus minisztériumi rendeletet is. (MTI)
