Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-26 / 47. szám, szombat

8 Külföld WMMHSWM Forrongás Irakban Bagdad. Heten meghal­tak és többen megsebesül­tek tegnap Észak-Irakban amikor a korrupció és a munkanélküliség ellen a harag napjára meghirdetett tüntetés részvevői össze­csaptak a biztonsági erők­kel. A tüntetők Moszulban megpróbáltak megostro- moíni egy kormányzati épü­letet, de az őrség tüzet nyi­tott. A rendőrök azt állítják, hogy a tömeg feje fölé lőt­tek, és a gellert kapott go­lyók öltek. Összecsaptak a tüntetők a biztonsági erők­kel a Bagdadtól 60 kilomé­terre északra fekvő Havijá­ban is. Itt legalább húszán megsebesültek. A főváros, Bagdad központjában sem zajlott le békésen a harag napi tüntetés. Az emberek az életkörülmények javítá­sát követelték, és alkalmat­lansággal vádolták Núri al- Máliki kormányfőt és mi­nisztereit. (MTI) Vigyázzák forradalmukat Tunisz. Több tízezren tüntettek tegnap Tuniszban az ideiglenes kormány tá­vozását követelve. Egy rendőrtöbb mintszázezerre becsülte a nagyrészt diá­kokból álló tüntetők szá­mát. Ben Ali elnök január 14-i bukása óta ez volt a leg­nagyobb méretű megmoz­dulás. A résztvevők a par­lament feloszlatását, Gan- núsi miniszterelnök távozá­sát, a jázminos forradalom vívmányainak megőrzését követelték. (MTI) Patthelyzet Jemenben Szanaa. A jemeni elnök elrendelte, hozzanak létre kormánybizottságot a le­mondását követelő tünte­tőkkel folytatandó tárgya­lásokra. AliAbdalláhSzáieh utasítása jelentős gesztus­nak fogható fel a hatalom és az ellenzék közötti patt­helyzetben. Az államfő mindeddig kizárta annak lehetőségét, hogy lemond­jon és átadja a hatalmat az ellenzéknek. (MTI) Szórólapok Phenjannak Szöul. A dél-koreai had­sereg olyan szórólapokat terjesztett Észak-Koreában, amelyek a demokráciát kö­vetelő egyiptomi tünteté­sekről tájékoztatják a világ­tól elzárt, sztálinista ország elnyomottlakosságát. Noha az akció riadalmat kelthet a phenjani vezetésben, több elemző kételkedik abban, hogy az üzenetek ki tudnak váltani a lakosságból bármi­lyen kísérletet a rendszer megváltoztatására. (MTI) ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com Nézeteltérés Rasmussen NATO-főtitkár és Párizs között - sem az EL), sem a NATO nem készül katonai beavatkozásra Kadhafit beszorították Tripoliba Az olasz hadsereg két hatalmas, Cl 30-as szállítógépe csütörtök es­te 747 embert, főleg olasz állampolgárokat hozott haza Líbiából, ahol még mintegy 400 olasz tartózkodik a korábban ott élt más­félezerből. A kormány katonai akciót készített elő, hogy kimene­kítse a Líbia délkeleti részében rekedt, élelem nélkül maradt ola­szokat - jelentette be Ignazio La Russa védelmi miniszter. Már Líbia partjainál cirkál két olasz hadihajó. (TASR/AP-felvétel) Szaúd-Arábia növeli olajtermelését Ríjád. Mérséklődött a kőolaj tegnapi drágulása Szaúd-Ará­bia bejelentésére, hogy növeli napi olajtermelését a kieső lí­biai olaj helyettesítése céljából. Egy vezető szaúdi olajipari forrás arról számolt be, napi több mint 700 ezer hordóval napi 9 millió hordó fölé emelik a kitermelést. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arról számolt be, hogy a líbiai olaj­export visszaesése egyelőre kevésbé érinti az európai olaj­feldolgozókat, amelyek legalább egy hónapra elegendő olaj- tartalékkal rendelkeznek. (MTI) Kadhafi-vagyon Londonban Tripoli/Gödöllő/Brüsszel. Európai Unió, NATO, ENSZ. A világ legna­gyobb szervezeteiben tegnap kizárólag a líbiai helyzettel foglalkoztak. A hagyományos pénteki ima után, tegnap délután Tripoli több negyedében is a tüntetők közé lőttek, sok a halott. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU védelmi minisztereinek tegnapi gödöllői informális ta­lálkozóján részt vett Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is, aki a két szervezet szorosabb együttműködését sürgette, kü­lönös tekintettel az észak-afrikai válságra. Rasmussen délutánra rendkívüli ülésre összehívta az észak-atlanti szövetség tanácsát is a líbiai helyzet megvitatására. A helyzet azért vált bonyolulttá, mert Franciaország, amely ko­rábban Nagy-Britanniával közö­sen kérte az ENSZ BT rendkívüli ülésének újbóli összehívását, közölte, Párizs nem tartja szük­ségesnek, hogy a NATO tanácsa rendkívüli ülést tartson Líbiáról. Uniós szankciók Rasmussen gödöllői sajtótá­jékoztatóján elmondta: a NATO tanácsában akarják megvitatni, hogy a nagyon gyorsan változó líbiai helyzet miatt milyen lépé­sekre lehet szükség. A konkré­tumok említésétől elzárkózott, de kijelentette: a fellépéshez mindenképpen nemzetközi jó­váhagyásra, kiváltképpen az ENSZ egyértelmű felhatalmazá­sára van szükség. Hangsúlyozta: a legfontosabb feladat jelenleg a veszélyben lévő emberek eva­kuálása és a humanitárius segít­ségnyújtás. Egy neve mellőzését kérő EU-forrás este közölte: megál­lapodás született a tagállamok között a Líbia elleni szankciók tartalmáról. Szakértői szinten megegyeztek abban, hogy fegyverszállítási embargót mondanak ki Líbiára, valamint vízumtilalommal és vagyonbe­fagyasztással sújtják a Kadhafi család tagjait. A szankciók be­vezetésének időpontjáról még nem született megállapodás. Catherine Ashton uniós kül­ügyminiszter Gödöllőn azt mondta, jelenleg még kétezer uniós állampolgár van Líbiában, de közülük többen kettős állam­polgárok, akik nem akarják el­hagyni az észak-afrikai orszá­got. Valamivel korábban Ashton szóvivője úgy becsülte, hogy tegnap még kb. 3600 uniós pol­gár lehetett Líbiában. AzUSA „cselekedne” Washingtonnak módjában áll cselekedni, ha a közel-keleti za­vargások súlyos fennakadást okoznak az olajellátásban. Jay London. Több mint 30 milli­árd dollár ingó vagyona van Kadhafi líbiai vezetőnek és a líbiai rezsimnek Londonban. Ezt a bizalmas amerikai dip­lomáciai sürgönyöket kiszi­várogtató WikiLeaks portálra hivatkozva írta tegnap a The Daily Telegraph. A legna­gyobb brit konzervatív laphoz eljuttatott diplomáciai irat szerint a líbiai állami befekte­tési hatóság egy illetékese maga közölte az USA londoni nagykövetével, hogy Líbia 32 Carney, a Fehér Ház szóvivője éhhez hozzátette: szóvivő sze­rint a Fehér Ház nagyon is tuda­tában van az olajárak emelkedé­sének, ugyanakkor tevékenysé­ge egyelőre a megfigyelésre és a Nemzetközi Energiaügynök­séggel való konzultációra korlá­tozódik. P. J. Croeley, az ameri­kai külügyi szóvivő pedig leszö­gezte: az USA kész a következő napokban lépéseket tenni a líbi­ai erőszak megfékezésére azon túl is, hogy kezdeményezi Líbia kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Nem részletezte a kilátásba helyezett további lépé­sek mibenlétét, csak annyit kö­zölt, hogy az amerikai eszköz­tárban sok minden szerepel, a pénzügyi szankcióktól a multila­terális fellépésig. Egy esetleges katonai akcióval kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy a haderő képviselőit „teljes mértékben bevonták a tervezett intézkedésekkidolgozásába”. Kadhafi pénzt osztogat A líbiai vezetés tegnap két­ségbeesett lépésre szánta el ma­gát, hogy megpróbálja a maga oldalára állítani a tömegeket. Az állami tévében bejelentették, minden család egyszeri, átszá­mítva 400 dollár juttatást kap, ellensúlyozandó az élelmiszer- árak emelkedését, emellett egyes közszolgálati dolgozók 150 százalékos béremelésben részesülnek. Ennek ellenére a biztonsági milliárd dollárt tart likvid esz­közök formájában London­ban. A lap úgy tudja, a brit ha­tóságok már azonosították és napokon belül lefoglalják e vagyonokat. Állítólag a brit pénzügyminisztériumon be­lül külön munkacsoport ala­kult Kadhafi nagy-britanniai _ értékeinek felkutatására. A lí­biai tulajdonú értékek között -a bankbetétek mellett - in­gatlanok is vannak, köztük egy 10 millió font értékű lon­donikúria. (MTI) erők tüzet nyitottak a tüntetőkre a főváros több negyedében is a pénteki ima után. Á szemtanúk szerint sokan meghaltak. Tripo- liban él a hatmilliós Líbia nagy­jából minden harmadik lakosa. Hírek szerint a Kadhafihoz hű erők már csak a fővárost és köz­vetlen környékét tartják ellen­őrzésük alatt. Nagyon szorul a hurok A BBC szerint az elmúlt na­pokban stratégiai egyensúly alakult ki Líbiában: a kormány­erőknek sikerült megerősíteni­ük ellenőrzésüket a főváros fe­lett, közben azonban elvesztet­ték az ország többi része felett gyakorolt hatalmukat. A felke­lők pedig egyelőre nem kockáz­tatják meg, hogy támadást indít­sanak Tripoli ellen. Tegnap a kormányellenes „Február 17. mozgalom” kezére került a Tri- politól 50 kilométerre nyugatra fekvő Zavíja városa. Az ellenzék már korábban hatalmába kerí­tette Líbia második legnépesebb városát, Bengázit és a harmadik legnagyobb települést, a Tripoli- tól 150 kilométerre keletre fek­vő Miszrátát. Egyelőre nem tudni kik is ad­ják a Kadhafi-rendszer ellenzé­kének fő erejét. Keleten a rend helyreállítására felállított bi­zottságok tagjai főleg értelmi­ségiek - jogászok, orvosok törzsi vezetők és katonatisztek, a radikális iszlamisták jelenlé­tére kevés jel utal. (MTI, ú) Manupulálni akarták az Afganisztánba látogató törvényhozókat Nagy botrány Amerikában ÖSSZEFOGLALÓ Akár süllyesztőbe is küldhetik a Fianna Fáilt Büntetnek az ír polgárok MTl-HÍR Washington. Egy pszicholó­giai műveletekre szakosodott amerikai katonai csoport azt a törvénytelen parancsot kapta elöljárójától: gyűjtsön adatokat az Afganisztánba látogató ame­rikai törvényhozók hátteréről annak érdekében, hogy rá lehes­sen őket venni több katonának az országba vezénylésére, vala­mint arra, hogy fordítsanak na­gyobb összegeket az ottani műveletekre. Ezt csütörtökön megjelent számában állította a Rolling Stone magazin. A nagy felhördülést keltett írás szerint az afgán csapatok kiképzéséért felelős William Caldwell tábornok vette rá az el­lenség pszichológiai megdolgo­zására szakosodott katonai egy­ség tagjait arra, hogy vizsgálják meg az őt meglátogató szenáto­rok, képviselők és más magas beosztású személyek befolyá­solhatóságának lehetőségeit. A Pentagon már be is jelentette, David Petraeus tábornok, az Af­ganisztánban harcoló NATO- erők parancsnoka vizsgálatot indít az ügyben. A magazin sze­rint a pszichológiai egység pa­rancsnoka, Michael Holmes al­ezredes egy idő után megtagad­ta a feladat teljesítését, ami mi­att Caldwell stábja megpróbálta ellehetetleníteni. A Rolling Stone állítja: a pszi­chológiai profilkészítők célsze­mélyei között szerepelt John McCain szenátor, a republiká­nusok 2008-as elnökjelöltje, Joe Lieberman, Jack Reed, Al Fran­ken és Carl Levin szenátor, va­lamint Steve Israel, a képviselő­ház közbeszerzési bizottságá­nak elnöke, továbbá Mike Mul­len, az egyesített vezérkar főnö­ke, a német belügyminiszter és mégakabuli cseh nagykövet is. , Az én feladatom az a pszicho­lógiai műveleti csoportban, hogy »fejekkeljátsszam«, és elér­jem, az ellenség úgy viselkedjen, ahogy azt mi akarjuk. Tilos ugyanezt tennem a mieinkkel. Aki azt kéri tőlem, hogy ezen is­mereteimet szenátorok és kép­viselők ellen alkalmazzam, az átlépi a határt” - nyüatkozta Holmes alezredes. (MTI, ú) Dublin. Írországban tegnap parlamenti választásokat tartot­tak, a szavazók az előrejelzések szerint lesújtó ítéletet mondtak Brian Cowen miniszterelnök tá­vozó kormányáról, az európai adósságválság első áldozatáról. A szavazóhelyiségek este 22 óráig tartottak nyitva, a voksok összeszámlálása ma reggel kez­dődik, de mindenki biztosra ve­szi: a szavazók megbüntették a súlyos megszorító intézkedések miatt rendkívül népszerűtlenné vált kormánypártot, a FiannaFá- ilt, amely 14 évig volt hatalmon. A The Irish Daily Star címlapján vörös betűkkel azt írta: a péntek a megtorlás napja lehet. „Itt az ideje, hogy fenéken billentsék a hozzá nem értő politikusokat, akik romba döntötték az orszá­got.” Az Irish Sun is világosan fogalmazott: „Eljött az ideje, hogy megszabaduljunk ezektől a korruptaktól, akik csődbe vit­ték az országot.” Az ír válságban a fő problé­mát nem az államháztartás és az államadósság finanszírozá­sának ellehetetlenülése, hanem a bankszektor okozta, amely­nek hatalmas kinnlevőségei ra­gadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönk­rement építőipari és ingatlan­vállalatokban. A krízis enyhíté­sére az EU és a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) 85 milliárd eu- róval segítette ki Írországot, amit Dublin tavaly november­ben fogadott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom