Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-26 / 47. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 26. Kultúra 9 A kassai Thália Színház friss darabja Bicska Maxi története Bertolt Brecht Koldusoperája alapján Teljesen elidegenedve Két konkurens üzleti hálózat érdekütközetét követhetjük végig. Bicska Maxi egyik embere megpróbál beépülni Peacock koldushálózatának rendszerébe, amelyjói kidolgozott pszichológiai módszerek alapján, álkoldusok felhasználásával csalja ki sajnálkozó emberek filléreit. FECSÓ YVETT Bicska Maxi semmit nem bíz a véletlenre: a beépülés mellett titokban feleségül veszi Peacock lányát, Pollyt. Peacock bosszút áll, Maxit titokban készült fotókkal leplezi lánya előtt, amint prostituáltakkal szórakozik. Még barátja, Brown rendőrkapitány se tud rajta segíteni: rács mögé kerül, scsak egy hajszál választja el az akasztófától. Anglia királynőjének követe jelenti be a kegyelmet a tévé képernyőjén keresztül, talán azt is jelezve, hogy a bűn és hatalom - bármilyen rendszer uralkodjon is - mély átszövődésekkel terhelt. A minimalista színpadkép jelzi: a történet bárhol játszódhat. A színpadon egy asztal kellékekkel, elektromos rezsó, biblia, laptop stb. A bal sarokban nagyméretű tévéképernyő. Peacock ébredés utáni cso- szogós stílusában, egy valódi kolduskirályhoz méltó módon, hálóruhában araszol a színpadra Pólós Árpád személyében. A háttérből felesége harsány káromkodása özönlik. Matatás, oda-vissza kiáltozás, majd Peacock reggeli imája önmagáért, a szegényekért, gyorsan, letudás- ból. A figura nem olyan ember karakterét sugallja, akitől félni, tartani kellene, s ez az érzésünk az előadás végéig megmarad vele kapcsolatban. A fenyegető, képviselőket és bírókat is zsebben tartó elem egyenesen hihetetlennek tűnik, se fellengzős- ség, se pökhendiség nincs benne. Hogy előre elhatározott tervek alapján dolgozik, csak az elmondott szövegből szűrhető le, a színpadi játékból sajnos nem igazán. A szerep nem eléggé kidolgozott. Felesége, Pea- cockné - Kövesdi Szabó Mária egy ismerős karaktert húz elő a tarsolyból, mely hanghordozásában, gesztusaiban a McDo- nagh Leenane- szépe című darabban alakított karakteréhez hasonlít, ezúttal azonban sokkal egyszerűbb lehetőségei vannak a kiteljesedésre. A betegesen, neurotikusán káromkodó aspektus földobhatná a jellemet, ha annak egy szolidabb, picit árnyaltabb ábrázolása jelenne meg. A túlzások azonban lerombolják a karakterben rejlő értéket. Bicska Maxi - Bocsárszky Attila nem egy végletekig züllött rosszfiú. Nem is kell ilyennek lennie, hiszen kisstílű bűnözőt személyesít meg, aki a nők kihasználása révén próbál fölkapaszkodni, s akinek végül e nők okozzák a vesztét. Játéka természetes, leggyengébb pillanata a védőbeszéde a darab végén, amelyben a jelenet abszurditását lehetett volna jobban kidomborítani. Sajnos „vásári kijelentésekbe torkollik” közhelyes tanulsággal: „én is csak része vagyok az egésznek” - esetlen, nem tud élővé válni a pillanat. Mintha a darab végén már nemcsak a rendező, hanem maguk a színészek sem saját tehetségükben, hanem a felvonultatott eszközök hatásában bíztak volna. Az igazán jó alakítások egyikét ezúttal is Márkus Judit nyújtja Pollyként, természetességével és szerepazonosulási képességével. Jól áll neki a tisztaságot képviselő fiatal lány szerepe, akit a csalódás érlel felnőtté. Van íve a karakterének, s az átalakulást végig tudjuk követni a játékán, amelyből magabiztosság árad. Karakterformálás szempontjából a legérdekesebb alakítást Kicsa Katalin nyújtotta a perverziókat imádó prostituált megjelenítésében. Egy-egy villanásnyi időre színt és erőt adott az unalmas pillanatoknak. Egyedül nála válik minden abszurddá, akár megjelenik, akár megszólal a színpadon. Nagyon félresikeredett karakter azonban a Básti Andreára ruházott Yvette prostituált szerepe, amely nyilvánvalóan nem az ő hibájából, hanem a gyer- metegség és pöszeség ráerőlte- tése miatt elviselhétlen. Sem e figurák, sem a darab sikertelenségéért nem a színészek jáBicska Maxi és neje - Bocsárszky Attila és Márkus Judit téka okolható, sokkal inkább a rendezői mellényúlások, annak ellenére, hogy a közönség valami teljesen újszerűt láthatott. A már Brecht által is újragondolt történet még modernebb köntöst kapott. Utalások napjaink problémáira, az üzleti élet működésére, a technikai rendszerek, hálózatok túlzott jelenlétére, a gazdasági világválságra, az egyén szerepére ebben a rendszerben. A figyelmes néző közben olyan gondolatok közlésének szándékát fedezhette föl, mint a szentség felhasználásának lehetősége az előrejutásban, az áhítat és a közönségesség egymás melletti megfé- rése, az érzelmek tisztasága és a szerelem eltárgyiasításának szembenállása az anyagi és a testiség általi függőség, a pénz, a hatalom, a „magasabb” érdekek szolgálata, a jóhiszeműek kihasználása. A fonál pedig a bankok uralmáig vezet, ők felelősek az emberi lélek süllyedéséért. Az előadás egyik nagy hibája, hogy egyszerre túl sokat szeretett volna közölni, miközben a mondanivaló gyakran közhelyek formájában jutott el a nézőhöz. Ugyanez volt a helyzet a technikai megoldásokkal is, bár ha nagyon jóindulatúak vagyunk, megfelelt a brechti színházi elképzelésnek. A néző ki- zökkentése érdekében - ha ugyan ezvoltaszándék- Korognál Károly rendező rengeteg eszközt használt, amelyek végül teljesen szétzilálták az előadást. A történeti síkok váltakozása, a fényekkel, hangerővel való játék, a dalok, a tévében futó képek közbeiktatása az epikus színház úgynevezett elidegenítő effektusaiként értékelhetőek, de egyfajta fölfedezheteden logika és láthatatian következetesség (Bodnár Gábor felvétele) alapján alkalmazva. Az előadásból számomra hiányzott a művészi erő, helyenként unalmas volt, s még a jól énekelt betétdalok sem tudták az érdeklődést fölkelteni. A történet finom szálai elsiklottak, a vulgaritás túlzott jelenléte pedig maga alá gyűrte a darab lényeges megfogalmazásait. Az előadás legfőbb negatívumaként a közönség bizonyára ez utóbbit, a vulgaritást rója föl. Jogosan. Ugyan nem annak a jelenléte a probléma, hanem eltúlzott volta. Kijelenthető, hogy a brechti elképzelés, miszerint a nézőnek nem szabad beleélnie magát a történésekbe, nagyszerűen érvényesül. A kizökkentett néző bátran elmélkedhet a színház újabb mélyrepülésén, miközben az előadást a legnagyobb jóhiszeműséggel is egy kísérletnek értékelhetjük, amely kissé félrecsúszott. Ma jótékonysági rendezvény lesz a faluban egy rossz körülmények között élő család javára Wake Up Lúcs! - a kultúra újjáélesztése PODHRADSKÁ LEA Lúcsot, azaz középkori nevén Luche települést már Dénes pozsonyi ispán is említi a 13. században, majd kétszáz évvel később megjelenik az első írásos emlék, ami megkülönbözteti Kis-és Nagylúcsot. A nagybácsi Görcs Navrátil Simona a Wake Up Lúcs!, azaz Ébredj, Lúcs! kulturális kezdeményezés vezetője Luche néven, civil szervezetet hozott létre 2010 végén, fiatalok ösztönzésére, akik környezetüknek és önmaguknak örömet okozva szeretnének valami újat alkotni. Egy részük helyi érintettségű, de Dunaszer- dahelyről, sőt Pozsonyból is jönnek lelkes támogatók. „Célunk egy olyan kulturális programsorozat létrehozása, amelybe a helyi és környékbeli lakosokat is bevonjuk, ezzel is elősegítve a települések közti kapcsolatot, az integrációt, a kulturális sokszínűséget, legyen szó kétnyelvűségről vagy épp a kisébbségi hovatartozásról” - hangsúlyozta Görcs Navrátil Simona, hozzátéve, hogy a legutóbbi programok az óvodásokat és általános iskolásokat célozták meg. Miután hét közben mindannyian dolgoznak, a szervezésre csak hétvégén jut idő. Az események általában szombaton zajlanak, délelőtt 10-től késő délutánig, amikor a legkisebbeké a főszerep. Koncertek, bábjátékok, magyar népmesék vetítése, kézműves foglalkozások, interaktív mesedélutánok várják őket. „A gyerekek 6 éves kortól szülői felügyelet nélkül is ránk bízhatók, mert a szervezők közül többen is a pedagógia, művészet és gyermekvédelem területén tevékenykednek. Fontosnak tartom, hogy ne az utca legyen az a terep, ahol vég nélkül csatangolnak, hanem legyen egy hely, ahol mindenki felszabadultan érezheti magát. Célom, hogy idővel minden korosztályt bevonjak az együttes munkába, egyes foglalkozások előkészületeibe. Köszönettel tartozom polgármesterünknek, Kiss Lászlónak, aki mindenben támogat, és a kislúcsi óvoda felajánlásával teret ad számunkra az események lebonyolítására.” A fennőtteket is próbálják bevonni, diszkókat, beszélgetős esteket, filmvetítéseket, koncerteket szerveznek, és tervben van egy egész estés színházi előadás is, ami ritka esemény lesz Lúcson. Adódik a kérdés, hogy milyen támogatási forrásokból finanszírozhatóak ezek a programok. ,Anyagi segítség egyenlőre egy személytől érkezett, és főként jómagam szerzem be a szükséges dolgokat. Szerencsére kapunk felajánlásokat: írószereket, különböző nyalánkságokat, aki tud, süt- főz valamit. A jelképes belépőből próbálunk minden mást biztosítani, de számomra nagy támogatás az is, ha a résztvevők értesítik a lakosokat, hogy működünk” - mondta Görcs Navrátil Simona. Ma jótékonysági rendezvény lesz Lúcson, egy rossz anyagi körülmények között élő családon próbálnak segíteni. Az est programja nagyon sokszínű: a kicsiket játszóházzal, légvárral, arcfestéssel, különböző kézműves foglalkozásokkal és palacsintával várják. Gulyással is kedveskednek az érdeklődőknek, amit a somorjai Onyx és BalaTone esti koncertje követ. A diszkók mellett az élő zene varázsát is meg szeretnék ismertetni a fiatalokkal. A programokról a Facebookon is lehet tájékozódni a Luche profilján, de minden érdeklődőnek válaszolnak a lticheluc@gmail.com e-mail címen. A legfiatalabb résztvevők egyike (Natália Praznovská felvétele) Bemutató a Kassai Állami Színház Operájában Óra és dohányfüst AJÁNLÓ Kassa. Az idei évad második bemutatója kerül színre ma este a Kassai Állami Színház Operájában: Ravel Pásztoréra és Er- manno Wolf-Ferrari Zsuzsanna titka című egyfelvonásosai. Egy Európa-szerte jól ismert színházi embert kért fel az opera vezetője, Paolo Gatto a munkára a németországi Achim Torwald személyében, aki mögött több mint száz opera és dráma színpadra álmodása áll. A korábban színészként is dolgozó rendező Németországban több neves színház vezetője volt, 2002-től pedig a Karlsruhei Állami Színházigazgatója. A két említett darabot azért tűzték repertoárra, hogy a közönség kevésbé ismert, de nagyon szép dallamvilággal rendelkező operákat is megismerjen. Nem titkolt szándék az sem, hogy ezzel a műsorral a fiatalabb generációt is szeretnék a közönség soraiba csalogatni, mondta Paolo Gatto. A két darab nagyjából egy időszakban, a múlt század elején íródott. A történetek témáji is hasonlóak, zeneüeg azonban nagyon különböző stílust képviselnek. Ravel zeneműve egy idős órásmester hűtlen feleségének történetét dolgozza föl, aki heti egy órára szeretőt keres magának. Egyazon időben két érdeklődő is akad, egy költő, aki nem Achim Torwald (Képarchívum) fizikai kapcsolatot keres, és egy bankár, aki úgy hiszi, vagyonával bármit megvásárolhat. Végül komikus helyzet áll elő, mindketten a szobában felállított órában találják magukat, mikor a félj elől kell elrejtőzniük. Az olasz Wolf-Ferrari zenedrámájának története egy titok köré összpontosul. Zsuzsannát férje hűtlenséggel vádolja, mert az asszony szobájában dohányfüstöt érez. A titok azonban nem egy férfit takar. A férj képtelen elfogadni felesége titkát, nem is egy másik férfire, hanem magára a titokra féltékeny. A kétszer 45 perces operát a kassai társulat művészei adják elő, akiknek énektudása kitűnő színészi játékkal párosul - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az előadás ma 19 órakor kezdődik azÁllami Színházban, (fecsó)
