Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-25 / 46. szám, péntek

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com Télvégi bemutató volt a Komáromi Jókai Színházban; kellemes játékos, tehát élvezhető előadást láttunk Az ördög nem alszik, a néző felébred... Tar Renáta, Dráfi Mátyás és Hajdú László (Dömötör Ede felvétele) Nem mondok újat, csak fontosat, ha azt állítom, hogy a színházcsinálás is mesterség. Szakmai is­meretek sokaságának birtokában, pontosan adagolt jelek rendszere. KISS PÉNTEK JÓZSEF Tudatos alkotómunka. Ugyanakkor elengedhetetlen eleme, része, követelménye az az érzelmi tényező, amelyet a szereppel való azonosulásnak szokás nevezni. Az, amit - a dramaturgiai elképzelés (Lőkös Ildikó, Görög László) tisztázása után, rendező (Görög László m. v., Jászai Mari-díjas) szakszerű és átgondolt irányítása mellett, magukra öltve a kosztümterve­ző (Gadus Erika m. v.) által megálmodott ruhákat, belakva a cselekmény hangulatát segítő díszletet (Cziegler Balázs m. v.), vagy színpadi teret -, csakis a színész tud hozzátenni az elő­adáshoz. Azzal, ahogy értelme­zi és interpretálja a szerző (Va- szary Gábor) által megírt dialó­gusokat és monológokat, el- énekli a zeneszerző (Fényes Szabolcs) és a dalszövegíró (Szenes Iván) által megírt da­lokat, amelyeket a zenei vezető - korrepetitor (Pálinkás Andrá- ssy Zsuzsanna) tanítja és gya­korolja be az előadáshoz. Szük­ség esetén eltáncolja a koreo­gráfus kitalálta mozgáskombi­nációkat (Fekete Miidós m. v.) Ez az az elengedhetetlen köve­telmény, amelynek hiányában semmit sem hisz el a néző, semmi sem lesz színházilag igazi; vagyis katarzis sem vár­ható. De még kellemesen elan­dalító színházi élmény sem. Nos, a 2011. február 18-án, Komáromban bemutatott elő­adásban ezek az alapvető felté­telek jószerivel együtt vannak, így annyit bizton állíthatunk, hogy kellemes, játékos, tehát él­vezhető játékot látunk. De csak miután az előadás arányaihoz képest túlságosan hosszúra si­keredett expozíciós részből sike­rült felébreszteni bennünket. Ez a momentum pedig nem más, mint a barátok és barátnők fre­netikusán mulatságos belépője. Minden egyes jelenetük kész felüdülés. Ókosan mértéktartó felülnézetből kezelik az ábrázolt karaktereket. Könnyed játékos­sággal mutatnak fel pontosan megfogalmazott sorsokat. Kö­zülük is kiemelkedik Bandor Éva, Jászai Mari-díjas (Erzsi), aki eredetisége, tudatos szerep­és jelenetépítő tálentuma mel­lett, magával ragadó humorával egyik legizgalmasabb színészi bravúrja az előadásnak. Nagy öröm volt számomra más sze­repkörben látni Molnár Xéniát (Klári), akinek személyisége, hangja, színészi gondolkodásá­nak és szerepépítésének ereje még számos jelentős szerepfor­málás lehetőségét rejti magá­ban. Bízom benne, hogy a szín­ház vezetése is észreveszi ezt és kamatoztatja majd, hiszen sze­mélyében most mintha megint egy új arccal gazdagodna a tár­sulat. S ezt a lehetőséget nem ki­használni (ráadásul „önerőből”) egyenesen pazarlás lenne. Szin­te ugyanez a helyzet Bemáth Tamással (László) is. Játéka könnyed, kellemes és pontos volt. Meggyőződésem és tapasz­talatom is, hogy egy-egy társu­latban olykor/gyakran indoko­latlan és igazságtalan beskatu­lyázások okán az érzelmi ráha­tás miatt színészkarrierek tör­nek derékba, művészsorsok ke­rülnek mellékpályára, nézők egész serege foszttatik meg egy sereg jó alakítástól, miközben kevésbé markáns tehetséggel bí­rók sorra játsszák a jó szerepe­ket. A fiatal barátnők és barátok társaságát gazdagítja Öllé Erik, Holocsy Katalin és Olasz István Miklós, Mici és Tibor megformá­lásával. Alakításaikkal szemben nincs és nem is lehet különösebb kifogásunk, mindössze arról le­het beszélni, hogy az ő szerepe­ikben jóval kevesebb karikírozá- si lehetőség rejlik. Ami eljátsz­ható és az ízlésesség határain be­lül kivitelezhető, az jelen van já­tékukban. Sokszor előfordult már, hogy megkérdezték tőlem, mit jelent az m. v. rövidítés a művészek neve mellett a színlapon. A megoldás: mint vendég. Na, de most magam is gondban vol­tam. Az EJI-díjasság, megval­lom, számomra sem volt tisztá­zott fogalom. Na, de mire való az internet? Tehát: az EJI-ösz- töndíjas művész nem más, mint az Előadóművészi Jogvédő Iro­da ösztöndíját élvező/elnyert művész. További részletek az interneten. Mindezt tisztázva, Majorfalvi Bálint EJI-ösztöndí- jas (Fülöp, inas) játékában ugyanaz a kellemesen mérték­tartó felülnézetben történő ka­rakterformálás figyelhető meg, amire a fentebb említett művészek is felépítették alakí­tásaikat. Aztis meg merem koc­káztatni, hogy maguk keresték, és kisebb-nagyobb sikerrel meg is találták azokat a pontokat, amelyek segítségével tudatosan felépítették a karikírozott, még­is a realisztikus, hús-vér emberi jelenlétet sugalló illúziót. A szí­nészi játékbeli stílusvál- tást/törést igazából Tóth Tibor (Viktor), Fabó Tibor Jászai Ma­ri-díjas (Gergely, ügyvéd), Tar Renáta EJI-ösztöndíjas (Éva, unokahúg), Hajdú László (Pé­ter, unokaöcs), de főleg Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas (Gróf Boroghy Gedeon) játékfelfogá­sa jelentette. Alapjában véve nem szakmailag korrekt és ízlé­sesjátékukban kell keresni a tö­rés okait, hanem magában a já­tékfelfogásban, az általuk meg­formált figura felépítésének stí­lusjegyeiben. Olyasmi ez, mint­ha nem ugyanazt a rendezői­dramaturgiai elképzelést való­sítanák meg, mint a többiek. Lehet ez egy koncepció, gondol­tam először, hiszen a színház eleve egy eklektikus műfaj, és ha a látszólag kuszának tűnője­lek és jelzések belső rendet kö­vetnek, akkor az egymáshoz nem illő dolgok egyszer csak harmóniává simulnak. Ese­tünkben ez a harmónia nem tör­tént meg. Mindemellett fontos színházi alkalom, ha úgy tet­szik, szakmai esemény, Dráfi Mátyást látni a Jókai Színház színpadán. Stílusosan fogal­mazva, mondhatni, kiböjtöltük. Ritka tehetsége már rég kitelje­sedett, s az évek múltával válto­zott is ugyan a külcsín, de a bel­becs ugyanazzal a fénnyel/ ugyanolyan ragyogással izzik fel a reflektorok fényében. És ez a legfontosabb. Talán még a koncepcióbeli elhallásoknál is fontosabb: a színész-ember be­lefeledkező, mégis tudatos kitá­rulkozása, hogy mi, a nézők jól érezzük magunkat. Ami a legfontosabb: ez meg is történt. Kellemes, jó hangulatú színházi este volt. Szórakozta­tó. Ez a darab pedig, semmilyen színpadi megvalósításban nem vállalkozhat ennél többre. Már N csak 3 nap! Az ünnepélyes . ^ befejezést a 116 Volvo s gépkocsi átadása v jelenti / Közeledik a nagy nap, már hétfőn, február 28-án befejeződik az idei év kará­csony utáni legnagyobb akciéja - a Szerencsekerék nagy kedvezményeivel valamint a szerencsés nyertesek 116 V70 Volvojának átadásával. Immár 15 év alatt a vásárlók megszokták, hogy a kerti-tech­nikát és a medencéket legjobb januárban és februárban beszerezni, hiszen ez a legegyszerűbb módja a kerti kiadá­sok jelentős csökkentésének. A 30, 15, 70, 14, 16, 50, 20, 12,80,100% kedvezmények már mindenki számára ismerő­sek. Viszont a 116 autó mindennapi sorsolása, a következő években már csak úgy nem ismétlődik majd. Nemcsak azért, mert a Markíza és Nova televí­zió speciális napi műsorán „ A szerenc­se és segítség kereke" műsoron belül ezeknek a sorsolásoknak nagy teret nyújtott, hanem, mert e műsor keretén belül nap, mint nap a Szerencsekeréken a jótékonysági szervezeteknek is 4000 eurót „forgattak”. Az idei Szerencsekeréken elért átlagos 54%-os kedvezmény talán mindenkit meg­lepett. A Mountfiled cég 116 Volvo gépkocsit vásárolt (58 da­rabot a szlovákiai Mountfield, 58 darabot a csehországi Mountfield részére). Ez a mennyiség éppen elegendő a ja­nuár 2-től február 28-ig, hétfőig terjedő időszakra. Ez még nem minden. Rögtön február 28-a, hétfő után az au­tókat ünnepélyesen átadják az összes 116 nyertesnek. Most azonban nincs miért bánkódni. Még három nap hátra van, melyek folyamán beszerezhet mindent, amire kertjében szüksége lehet, s mindezt nagy kedvezményekkel. Emellett még mindig esélye van a Volvo gépkocsik egyikének meg­nyerésére. Még hat gépkocsi vár gazdára (három gépkocsi a szlovákiai nyertesekre és három a csehországiakra). Hétvégén az üzletek megtelnek Ahogy ezen a hétvégén már Önök közül sokan meggyőződ­hettek róla, üzleteink főleg szombaton és vasárnap, zsúfolá­sig telnek. Az előnyös vásárlás céljából az emberek az utol­só lehetőséget is szeretnék kihasználni és szeretnének játszani a jelentős kedvez­ményekért és a családi Volvóért. Újból megmutatkozott, hogy a szlovákF i ai vásárlók a Szerencsekereket nagyon szórakoztató játéknak találják és hétvé­gén, amikor mindenki ráér, családostul indulnak hozzánk. A szombatok és a vasárnapok tehát ná­lunk nagyon mozgalmasak és minden 17 üzletközpontunk teljes készültségben áll, A vásárlókról való tökéletes gondos­kodás mellett ugyanis biztosítani kell az áruellátást is az érté­kesítési akció utolsó napjain is. A Szerencsekerék az utolsó három nap és az utolsó hétvége előtt áll. Még Ön is lehet a 116 szerencsés között. Azok között, akik új Volvójukat ünnepélyes keretek között veszik át. Mountfield www.mountfield.sk A Szerencse és segítség kerekének átlagos kedvezménye 54% A gazdájára vár már a 116 ezüst Volvo gépkocsi. A svédországi elegánsak, rögtön febru­ár 28-a után új tulajdonosaik felé veszik az irányt. Az ünnepélyes átadással, ami­kor is a csehországi és szlovákiai szeren­csés nyertesek átveszik a családi Volvót, végleg pont kerül az idei Szerencsekerék végére. MINDENT A KERTEKNEK; A KEDVEZMÉNYEKNEK KÖSZÖNHETŐEN EZREKET TAKARÍTHAT MEG UTOLSOLEHETŐSÉG! A KEDVEZMÉNYEK MÁR 3 NAP MÚLVA VÉGET ÉRNEK RE 101100026

Next

/
Oldalképek
Tartalom