Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-25 / 46. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 25. Kultúra-hirdetés 9 Angol nyelvű játékfilm készül Munkácsy Mihály életéről, a rendező Káéi Csaba, címszereplő még nincs Mozihős lesz a magyar festőzseniből Nem szükséges semmifé­le felmérés a megállapí­táshoz: akárcsak az élet­rajzi regényeknek, az életrajzi filmeknek is nagy a vonzerejük. Fő­leg, ha a könyv vagy a mozi hőse neves festőművész. Izgalmas életút, viharos szerel­mek, tragikus vég - az író vagy a rendező számára ez mindig hálás téma. SZABÓ G. LÁSZLÓ S ugyanezek miatt a színész is boldogan bólint az ajánlatra. Philippe Leroy Leonardo da Vinci megformálásával aratta pályafutása legnagyobb sikerét. David Carradine nevét azok je­gyezték meg, akik látták őt Ga­uguinként. Nick Ashdon El Gre- cót formálta meg mesterien. Gérard Philipe emlékezetes alakításai közül Modiglianit sem hagyhatjuk ki. Csontváry Kosztka Tivadart egy nagyszerű bolgár-török színész, Itzhak Finzi keltette életre. Tim Roth- nak Van Gogh, John Malko- vichnak Klimt, Anthony Hop- kinsnak Picasso, Stellán Skars- gardnak Goya szerepe jutott, s hogy említsünk egy nőt is: Sal­ma Hayek Frida Kahlo életútját mutatta meg a filmvásznon. Hogy ki játssza majd az 1800-as évek második felében élt Munkácsy Mihályt, az ugyancsak világhírű magyar festőzsenit, akit még a legkomo­lyabb kritikusok is csak Remb­randthoz hasonlítottak (melles­leg róla is készült már film Peter Greenaway parádés rendezésé­ben, Martin Freeman főszerep­lésével), egyelőre nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy a film (a könnyű eladhatóság és a nagyobb bevétel kedvéért) an­gol nyelven forog majd, angol-német-francia és ma­gyar koprodukcióban, s hogy a rendező Káéi Csaba (Bánkbán), az operatőr pedig a Hollywood­ban élő Zsigmond Vilmos lesz. A Magyarországon, Ausztri­ában, Franciaországban és az Egyesült Államokban játszódó film alapjául Dallos Sándor 1957-ben írt, és mind a mai na­pig népszerű regénye, A Nap szerelmese és az Aranyecset szolgál, amely Munkácsy Mi­hály teljes életútját felöleli. Nem így a film. Az „csupán” 10-12 éves korától egészen az amerikai látogatásáig, tehát pá­lyája csúcsáig követi majd a fes­tő életét. A néző tehát azt is lát­hatja majd, ahogy Munkácsy kezet fog az amerikai elnökkel, vagy ahogy a Fehér Házban va­csorázik, ahol Pulitzerrel is megismerkedik. Az asztalos le­gényből (Ásító inas) világhírű festővé vált magyar művész (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota) egyértelmű pél­dája és aktuális üzenete annak, hogy a rendkívüli tehetség utat talál magának, s ha még kitar­tással és akarattal is párosul, sehol a világon nem ütközhet akadályba. Munkácsy a teljes ismeret­lenségből kitörve hónapok le­forgása alatt lett az egyik leg­kedveltebb festőművésze Pá­rizsnak, ahol még Alfons Mu­cha (róla viszont még nem ké­szült játékfilm!), a szecesszió akkor már népszerű cseh mes­tere is baráti körébe vonzotta. „Rövid bécsi, müncheni, düs­seldorfi tartózkodása nem nagy hatással volt reá, mert ami benne a legjobb, azt nem onnan, hanem önmagából merítette” - állapítja meg Lyka Károly, a neves művészet- történész. Párizsban a Siralomház című képével robbant be a magyar festő, ezzel az alkotásával lett egy csapásra világhírű. „Az élet sajgását, drámáját érezzük ki egész sor művéből. Ennek érez­tetését fokozza, hogy szinte kapásból fest, és semmi kínos, lassú kidolgozás nem tompítja azt a hatást, hogy valóban ér­zésből fest, és nem az elrende­zés problémáival fáradozik” - vélekedik Lyka. A 12 millió eurós költség- vetésű film az alkotók elgondo­lása szerint „európai társadal­mi körkép lesz” egy óriás lobo- gású, ihletettségű, életenergiá­jú festőről, aki „nemcsak a vüá- got, hanem lányok, asszonyok, grófnők szívét is meghódítot­ta”. A tehetős családba szüle­tett, de korán árvaságra jutott Munkácsy minden idők egyik legjobban fizetett magyar fes­tője volt, a nyomorgást egyet­len napig sem ismerte, élete mégis tele van hatalmas fordu­latokkal. A fiatal Munkácsyt 20 éves koráig egy ifjú tehetség játssza majd, az érett festőt pe­dig egy világszerte ismert an­golszász színész. Nem kevésbé fontos feladat jut a festő életé­ben meghatározó szerepet ját­szó múzsának, szeretőnek, akit Dallos Sándor regényéből De­nise néven ismerünk, valamint a festő feleségének, De Mar­ches bárónőnek. Mellettük ki­rályok, hercegek, trónörökö­sök, a kor jeles írói, festői, filo­zófusai is feltűnnek a vásznon, elvégre Munkácsy nemcsak Pá­rizs előkelő szalonjaiban for­gott, hanem magas társadalmi körökben is. A forgatás jövőre kezdődik, a bemutató pedig 2013-ban várható. S amíg a magyar stáb az elő­készületi munkáknál tart, és a festőt megformáló sztárt kere­si, addig A1 Pacino már Henri Matisse, a modern festészet egyik jeles frahcia képviselőjé­nek a megformálására készül a Mestermű című filmben, ame­lyet az Oscar-jelölt Deepa Meh­ta rendez. A film a már 70 éves festő és 21 esztendős ápolónője viszonyát ecseteli majd, hiszen ez volt az a kapcsolat (barátság vagy szerelem?) Matisse életé­ben, amely annyira megérin­tette őt, hogy Monique hatásá­ra elkészítette leghíresebb al­kotását, a velencei Rózsafüzér- kápolna dekorációját. „Vigyázó szemét” tehát Pá­rizsra vesse, akire Matisse és Munkácsy festményei kivételes hatással vannak. Az elkövetke­ző hónapokban két stáb is ott forgat majd. ahogy önnek megfelel Állítsa be a jobbtörlesztés paramétereit úgy, ■ rövidítse le a futamidőt ■ csökkentse a törlesztőrészletet ■ vegyen fel több pénzt és használja fel bármire A hitel folyósításának és pontos paraméterei meghatározásának feltétele annak jóváhagyása a Poštová banka, a. s. részéről. POSTOVA BANKA Prakticky najbližšia RE101100015 Munkácsy önarcképe az 1870-es évekből (Somogyi Tibor felvétele'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom