Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-15 / 37. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com Csökkent az adómentes alap összege Januártól alacsonyabb nettó bért kapunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A januári fizetési szalag kézhezvételekor sokak­nak meglepetést okozhat a megszokottnál alacsonyabb nettó összeg. Abban az esetben, ha janu­ártól nem kapott fizetéseme­lést az alkalmazott, egy 500 eurós bruttó keresettel rendel­kező személy nettó bére hét euróval lesz ezentúl kevesebb. Ennek oka, hogy januártól csökkent az adómentes adó­alap, magyarán, több adót fi­zetünk az államnak. Az egyéni vállalkozók ezt majd jövőre érzik meg, az idei évre szóló adó elszámolása­kor, az alkalmazottak pedig már most, havonta észlelik a csökkenést. Tavaly 4025,70 euró volt az adómentes adóalap, azaz aki­nek ennél kisebb volt az évi jö­vedelme, nem adózott. Idén ez az adómentes rész 3559,30 euróra csökkent. Havi lebontásban azt jelenti, hogy tavaly 335,48 euró volt az adómentes adóalap, idén 296,60 euró. Tehát például egy bruttó 500 eurót kereső alkalmazott tavalyi tiszta bére 414,48 euró volt, idén már csak 407,09, azaz februártól 7,39 euró a különbség. Rosszul járnak például a kisgyereket nevelő családok is. Ha az apa mondjuk 800 eurót keres, a felesége gyermekgon­dozási szabadságon van, akkor a feleség adómentes adólapját a férj érvényesítheti.A tavalyi nettó bére így 708,68 euró volt, idén 693,90. A különbség tehát jelentős, havi csaknem 15 euró. Az adómentes adóalap csökkenése nem a kormány megszorító intézkedéseinek része, hanem annak követ­kezménye, hogy letelt a határ­ideje á Fico-kabinet által beve­zetett válságkezelő csomag­nak. 2009 márciusától Robert Fi- co kormánya a válságkezelő intézkedések részeként a lét­minimum 22,5-szörösére emelte az addigi 19,2-szeres adómentes adóalapot. 2010 december végén a vál­Tavaly 402 5,70 euró volt az adómentes adó­alap, azaz akinek ennél kisebb volt az évi jöve­delme, nem adózott. ságellenes csomag hatályát vesztette, így tehát az adó­mentes rész is csökkent, ennek következtében pedig maga­sabb adót fizetünk. Jövőre - abban az esetben, ha a kor­mány nem változtat a számítá­si módszeren- valamivel ma­gasabb lesz az adómentes alap, a nagysága az idén júli­usban megállapítandó létmi­nimumtól függ majd. (sán, pr) RÖVIDEN Ma V4-es csúcs Pozsonyban Pozsony. Miniszterelnöki csúcstalálkozót rendeznek ma Pozsonyban a visegrádi csoport megalakulásának 20. évfor­dulója alkalmából. A visegrádi országok kormányfői - Iveta Radičová szlovák, Petr Nečas cseh, Orbán Viktor magyar és Donald Tusk lengyel miniszterelnök - mellett a találkozón részt vesz Angela Merkel német és Wemer Faymann osztrák kancellár, illetve Mikola Azarov ukrán kormányfő is. Az ün­nepi találkozón számos fontos téma is megvitatásra kerül, például energetikai kérdések, de napirenden lesz az Európai Unió gazdaságpolitikája is. (ú) ‘ Több információ a főiskolákról Pozsony. Az iskolaügyi tárca szeretné elérni, hogy a szlo­vákiai egyetemek és főiskolák a jövőben a jelenleginél jóval több információt tegyenek közzé magukról a világhálón, mint jelenleg. Eugen Jurzyca iskolaügyi miniszter a tárca szakembereivel felmérette, hogy a világ legjobb egyetemei milyen tájékoztatást nyújtanak magukról az interneten. Az elemzés szerint ez utóbbiak a tandíjak mellett a tanárok te­vékenységéről és a diákok profiljairól is beszámolnak. Az is­kolaügyi tárca a Szociális Biztosítóval együtt most azt terve­zi, a jövőben összekötik a főiskolát végzettekről és a bevéte­lekről szóló adatbázisokat, hogy a főiskolákra jelentkezők láthassák, mennyit keresnek az adott intézményből kikerülő diákok. (TASR) Rosová csökkenti a jövedelmét Pozsony. Pozsony-Óváros polgármestere, Táňa Rosová a mai önkormányzati ülésen 50 százalékkal csökkenti mozgó bére összegét - tájékoztatta a SITA hírügynökséget Tomáš Halán, az Óváros szóvivője. A polgármester havi jövedelme így 1200 euróval lesz kevesebb. A szóvivő szerint Rosová megismerte a hivatal anyagi helyzetét, amely sokkal rosszabb, mint azt az előző vezetés deklarálta, ezért döntött fizetése csökkentése mellett. Az óvárosi polgármesterek mozgó bére eddig 2390 euró volt, ezentúl 1195 euró lesz. Rosová havi fizetése 3585 euró lesz. (SITA) Érsek Árpád államtitkár szerint helyenként buszok pótolnák a megszüntetett vasúti járatokat Járatritldtás: cáfol a vasút Pozsony. A Szlovák Vasút­társaság (ZSSK) tegnap sajtónyilatkozatban rea­gált a nyilvánosságra ke­rült információkra, me­lyek szerint a megszorító intézkedések közel 350já­ratot, és 48 vonalat érinte­nének országszerte. A nyilvánosságra került, restrukturalizációról szóló dokumentum a társaság képviselői szerint nem tar­talmaz valós adatokat. DEMECS PÉTER „Jelenleg körülbelül nyolc vonal megszüntetését tervez­zük, ami 70 járat megszünte­tését jelenti. További 150 kivá­lasztott járat megszüntetésé­nek lehetősége is felmerült. További járatok lerövidülnek” - közölte Alexander Buzinkay, a ZSSK szóvivője. A megszün­tetésnél a vonalakon utazó személyek száma lesz a döntő szempont. Ľubomír Tuchscher, a köz­lekedésügyi minisztérium kommunikációs osztályának munkatársa nem akarta kom­mentálni a napvilágra került információkat, mondván: to­vábbra is tartanak az egyezte­tések. Épp a minisztérium in­dította el a vasúttársaságnál a Kevesebb vasútvonallal és vasutassal számolnak megszorításokat. Erre az évre kevesebb járatot rendelt meg, a Pozsony-Komárom szakaszt ráadásul magántársaságnak adta el. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az állami vasúttársaság kevesebb állami dotációt kap. Érsek Árpád (Híd), a közle­kedésügyi minisztérium ál­lamtitkára ugyan beismerte, hogy a dokumentum valós, a benne szereplő adatokat sze­rinte nem lehet kész tényként kezelni. „Tartanak az egyezte­tések. Jelenleg azt vizsgáljuk, hol lehet helyettesíteni a vo­natjáratokat buszokkal, hol lehet csökkenteni és hol nö­velni a járatok számát. Azt akarjuk elérni, hogy ahol nem lehet buszokkal helyettesíteni a vonatokat, ott maradjanak meg a járatok, legalább mini­mális formában” - mondta Ér­sek, hozzátéve: keresik a meg­oldását annak, hogy a megszo­rító intézkedések a lehető leg­kevesebb embert érintsék. A ZSSK megszorító intézke­déscsomagjára végleg Ján Figel közlekedésügyi minisz­(Ján Krošlák felvétele) tér fog rábólintani. Múlt héten kilátásba helyezte, hogy a vas­úttársaságok adminisztratív részlegeiről az első fordulóban 500-600 embert fognak elbo­csátani, a ZSSK által kidolgo­zott dokumentum, amelyet a Hospodárske noviny napilap hozott nyilvánosságra, 372 személy elbocsátásával szá­mol. Eleinte összesen 4000 em­ber elbocsátására készültek, a szakszervezetekkel való egyeztetés után viszont felére csökkentették ezt a számot. Idén 27 millió tonna kvótát értékesíthet Szlovákia, melyre főleg Japán és Új-Zéland ácsingózik Nem kelendő a légszennyezési kvótánk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem tudni, mikor adja el Szlovákia a megmaradt széndioxid-kvótáit. Idén 27 mil­lió tonna kvótát vásárolhatnak fel tőlünk, az eladási határidő 2012-ben jár le. Ha a környezet- védelmi tárca úgy döntene, most értékesíti a kvótákat, akkor szin­te biztos, hogy az államnak ke­vesebb pénze lenne az üzletből, mint korábban lehetett volna, amikor az ár 10 euró körül moz­gott. Ezekben a hetekben a kvó­ták ára tonnánként öt és hét euró között mozog. Ďurica Katalin, a környezetvédelmi minisztérium kommunikációs osztályának munkatársa szerint az árakat fő­leg a konkurencia szorította le, több kelet-európai ország ugyanis egyszerre kezdte meg kvótáinak eladását, a nagyobb konkurencia velejárója pedig az árcsökkenés. Két évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Párt vezette környezetvédelmi minisztérium 15 millió tonna széndioxid-kvó­tát adott el, tonnánként 5,05 eu­róért egy gyanús amerikai cég­nek, holott a környező országok abban az időszakban jóval drá­gábban árulták kvótáikat. A mi­nisztérium jelenlegi vezetősége csak csütörtöki sajtótájékoztató­ján akar bővebb tájékoztatást adni a kvóta-ügyről. Azt egyelőre senki sem tuja, hogy a hátralevő kvótákat sike­rül-e jobb áron értékesíteni. A leginkább Japán, Új Zéland és néhány európai állam érdeklő­dik az üzlet iránt, (dem) lvan Gašparovič hivatalába márciusban térhet vissza, de egy ideig mankóval fog járni Csípőműtétet hajtottak végre az államfőn ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jól van a köztársa­sági elnök a csípőműtétje után. Ivan Gašparovičot tegnap dél­előtt operálták meg a kramárei kórházban. Peter Šimko, a baleseti sebé­szeti klinika főorvosa szerint a műtét komplikációmentes volt, 68 percig tartott, Gašparovič 110 percig volt altatásban. Jaroslava Mackóvá, az aneszteziológiai klinika főor­vosa újságírói kérdésre el­mondta, a köztársasági elnök a többi beteghez hasonlóan váró­listán volt. Miután az újságírók bizonyí­tékként kérték a listát, Zuzana Čižmáriková, az Egyetemi Kór­ház szóvivője leszögezte, ez nem lehetséges, mivel szemé­lyiségi adatokról van szó, s a névsor közzétételéhez vala­mennyi - több ezer- páciens be­Peter Šimko, Jaroslava Mackóvá és Ladislav Veselý, az egyetemi kórház főorvosainak tájékoztatása szerint az államfő jól van (ČTK-felvétel) legyezése kellene. Az elnök várhatóan egy hétig marad kórházban, majd rehabilitáció következik. Hivatalába márci­usban térhet vissza, bár egy ide­ig mankóval fog járni, tájékoz­tattak az orvosok. A modern protézisek azonnal terhelhe­tők, de 10-14 napig tart, amíg a lágy szövetek regenerálódnak. Ivan Gašparovič, aki évek óta küzd csípőízületi problémák­kal, még a műtétje előtt azt nyi­latkozta, szeretne mielőbb újra teniszezni és síelni, (sán, SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom