Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-14 / 36. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 14. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK képviselője szerint az extraadó negatív hatású, ugyanis „nincs egészségtelen élelmiszer - akkor nem lehetne a piacon csak egészségtelen táplálkozás van.” „Ezzel egyes termékek drágábbak lesznek, az egyetlen, aki károsodhat, az a fogyasztó, vagy a munkaerőtől kellene megválni” - fejtette ki a szakember. (VG) Veszélyben a cseh nyugdíjreform Prága. A cseh kormány még ki sem dolgozta a II. nyugdíjpillér koncepcióját, ami jövőre lépne életbe, máris veszélyben forog a jövője. A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) ugyanis jelezte, ha hatalomra kerül, visszacsinálja a nyugdíjreformot. „Az egyéni számlás nyugdíjrendszer, úgy ahogyan azt a kormány tervezi, 15-20%-kal csökkenti a jövőbeni nyugdíjakat. Ez szétzúzná a szolidaritáson alapuló nyugdíjfolyósítást, amit mi nem akarunk” - állítja Vladimír Špidla, a ČSSD volt elnöke. Ha a ČSSD többséget szerez a parlamentben, akkor a reformot„kijavítja”. (MfD) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8457 Lengyel zloty 3,9193 Cseh korona 24,250 Magyar forint 271,67 Horvát kuna 7,4110 Román lej 4,2583 Japán jen 113,01 Svájci frank 1,3163 Kanadai dollár 1,3464 USA-dollár 1,3524 VETEL ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,32 24,76-23,32 281,21-256,99 OTP Bank 1,40-1,32 24,71-23,30 276,66-260,93 Postabank 1,41-1,32 24,88-23,19Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 24,67-23,30 281,12-256,91 Tatra banka 1,40-1,33 24,65-23,40 279,52-258,28 Dexia banka 1,40-1,33 24,64-23,39 276,23-262,23 Általános Hitelbank 1,40-1,33 24,71-23,34 281,36-257,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Allianz: több a biztosítási csalás Pozsony. Az Allianz-Szlo- vák Biztosító tavaly 911 gyanús biztosítási eseményt vizsgált meg 5,9 millió euró értékben, a vizsgálatok 58%-a esetében kiderült, csalásról van szó - a biztosító 3,29 millió eurót takarított meg a leleplezett ügyek révén - közölte Jaroslava Zemanová, az Allianz illetékese, ami több mint a kétszerese a 2009-es összegnek. Bár a biztosítási csalások zöme a gépjárművekhez kötődik, 2010-ben az árvizek kapcsán is sok visszaélésre derült fény - az érintettek sokszor eltúlozták az árvízkárok mértékét, (shz) Jöhet a magyar hamburgeradó Budapest. Az Orbán-kor- mány azt tervezi, hogy ún. hamburgeradót vet ki az általa egészségtelennek tartott élelmiszerekre, azonban ez kiterjedhet a kávéra és a cukorra is. Csontos Csaba, a Nestlé Hungária Kft. felelős Gg\ PIONEER ' A Dupont Business PIONEER HI-BRED Slovensko, spol. s r.o. Mlynská 4629/2A, 929 01 Dunajská Streda Teľ: 4421 31 5527070, Fax: +421 31 5527144 Részletesebben: http://slovakia.pioneer.com SZERETNÉ NÖVELNI A KUKORICA ÁTLAGHOZAMÁT? VESSEN KÖZÉP KÉSŐ PIONEER HIBRIDEKET! FAO Hibrid Vállalat Terület (ha) Termés (t/ha,14%) 390 PR37N01 RDP Dolné Dubové 70 11.1 390 PR37N01 Medzičilizie, a.s., Čiližská Radvaň 64 9.5 390 PR37N01 PD Špačince 60 11.6 390 PR37N01 J.V.P., s.r.o., Lučenec 60 8.2 390 PR37N01 FARMA MAJCICHOV, a.s. 50 9.8 390 PR37N01 FARMA MAJCICHOV, a.s. 46 10.5 390 PR37N01 SHR - Ing. Lošonský Jozef, Trnava 44 12.0 390 PR37N01 EsseKappa, s.r.o., Dolné Voderady 44 8.7 390 PR37N01 PPD Komjatice 40 10.1 390 PR37N01 Ing Jozef Bacigál - FARMÄR SHR, Cífer 40 9.8 390 PR37N01 SHR Danko Barnabáš, Širkovce 34 8.6 390 PR37N01 SHR .MVDr.Gallo lvan,Tornaľa 25 9.1 390 PR37N01 SHR-Slezák Oliver, Cífer 19 10.2 390 PR37N01 ROD Skalica, a.s. 10 9.5 400 PR37Y12 PD Holice 50 11.2 400 PR37Y12 ŠS Horná Streda, a.s. 31 9.9 400 PR37Y12 PDP Horný Bar 25 10.0 400 PR37Y12 ŠM Trnava 7 8.8 420 PR37F73 Agrospol 5.TM s.r.o., Tesárske Mlyňany 85 10.8 420 PR37F73 MAYERRANCH, Michal na Ostrove 58 13.5 420 PR37F73 PD Horná Potôň 58 9.4 420 PR37F73 Farma Jatov, s.r.o 27 9.1 430 PR37K85 PD Dolné Otrokovce 92 11.2 430 PR37K85 PD Čataj 11 10.1 A 3 hazai lakás-takarékpénztár tavaly összesen 30 millió eurót tett zsebre a kezelési költségekből Harc a magas banki díjak ellen Sok kicsi sokra megy. A látszólag alacsony kezelési költségekből nagy bevételük származik a bankoknak. (VladimírŠimíček felv.) Pozsony. Ivan Miklós pénzügyminiszter, akit az ellenzék eddig a pénzintézetekkel szemben tanúsított túlzott engedékenységgel vádolt, az elmúlt napokban váratlan, de annál hevesebb kirohanást intézett a hazai bankok ellen, az ügyfeleik kizsigerelésével vádolva meg őket. Időközben azonban kiderült, hogy nem csupán a bankokkal vannak problémák. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminisztérium a bankok mellett a lakás-takarékpénztárakról sem feledkezett meg. Ivan Miklošnak nem tetszik, hogy a három hazai lakás-takarékpénztár tavaly együttesen 30 millió eurót nyert az ügyfelektől beszedett díjakon. Ez az összeg ugyanis csaknem eléri a három társaság ügyfeleinek nyújtott állami prémium, vagyis az állam által fizetett támogatás háromnegyedét. Szabott kezelési költség A pénzügyminisztérium ezért most olyan új szabályokat tervez bevezetni, amelyek szerint a díjak nagysága nem haladhatja majd meg az állami prémium felső határának a 20 százalékát. Ha egy ilyen szabályozás már tavaly életbe lépett volna, akkor a lakás-takarékpénztárak a díjakból csak 8,32 milliós euró bevételre számíthattak volna. A minisztérium terveinek a lakás-takarékpénztárak természetesen egyáltalán nem örülnek, ami a képviselőik ingerült nyilatkozatain is meglátszik. „Jobb ötletem van számukra, államosítsák az egész ágazatot, és el van intézve. Ide is beültethetik a politikai jelöltjeiket, hogy ők irányítsák a bankokat” - fakadt ki Imrich Béres, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) elnöke. Hogy a lakás-takarékpénztárak mire számíthatnak, azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hiszen a pénzügyminisztérium által elkészített anyagot egyeztetésre bocsátották, a végső változatot így leghamarabb nyáron ismerhetjük meg. A pénzügy által elkészített elemzés azonban már most rávilágított arra, hogy a lakás-takarékpénztárak által beszedett díjak az általuk felszámolt kamatokhoz képest jóval magasabbak még a bankokénál is. Míg a lakás-takarékpénztáraknál ez az arány eléri a 40%-ot, a bankoknál „csak” 26 százalékos. A lakás-takarékpénztárak ezzel az állítással természetesen nem értenek egyet. „Ez nem igaz, mivel a mi számításaink szerint a számlavezetési díj az állami prémiumnak csak a 27%-a” - állítja Béres. Az Első Lakás-takarékpénztár a számlavezetésért évente 18 eurót kér. A pénzügyminisztérium elemzése ugyanakkor az ügyfelek által befizetett összes díjat figyelembe veszi. Az ügyfelek így például már a szerződés aláírását követően a célösszeg egy százalékának megfelelő pénzt kénytelenek kifizetni. Ha például 10 ezer eurót szeretnének megtakarítani, 100 eurót kell a szerződés megkötésekor kifizetniük. A takarékossági idő lejártát követően, a hitelnyújtás során szintén 80 eurós díjjal kell számolniuk, az ügyfeleknek ráadásul többnyire minden szolgáltatásért külön kell fizetniük. Ivan Miklošnak az sem tetszik, hogy a lakás-takarékpénztárak kommersz áthidaló hitelek felvételére buzdítják az ügyfeleiket, ahelyett hogy ezek kedvezményes lakáshiteleket vennének fel. Az áthidaló hitelek átlagos éves kamatszintje tavaly ugyanakkor 6,1% körül mozgott, míg a célösszeg megtakarítását követően felvehető klasszikus lakáshitelek éves kamatai már 2,9%-nál kezdődnek. A pénzügyminisztérium ezt a problémát úgy kívánja megoldani, hogy meghatározza az ügyfeleknek nyújtható áthidaló hitelek arányát. Martin Jaroš, a pénzügyminisztérium szóvivője szerint az állam nem kívánja befagyasztani az állami lakástámogatást, azt azonban szeretnék elérni, hogy az így kifizetett összeg minél nagyobb hányada az embereknél, és ne a pénzintézeteknél végezze. Ellenőrzés a bankokban Hasonlóan gondolkodik a pénzügy a bankokkal kapcsolatban is. Több hazai bank ugyanis - a profit jelentős növekedése ellenére - az idei év elejétől növelte az ügyfelek által fizetett díjakat. Hasonló lépésre szánta el magát például a piacelsőnek számító Szlovák Takarékpénztár és a ČSOB is. A díjak emelése nem teszik a pénzügyminisztériumnak, sőt Ivan Miklós egyenesen azzal vádolta meg a bankokat, hogy kartell- szerződést kötöttek, vagyis a nagyobb profit elérése érdekében egyeztették az áraikat. A minisztérium ezért a bankok nyakára küldte a versenyhivatalt és a jegybanki felügyeletet is. A bankok tagadják a kartell- szerződés vádját, és Marcel Laznia, a Szlovák Bankszövetség elemzője szerint nem félnek a versenyhivatali ellenőrzéstől sem, hiszen ez csak cáfolhatja a minisztérium által megfogalmazottbírálatot. Nincs oka panaszra? A bankok részéről természetes, hogy a saját igazukat védik. Mit szólnak azonban a független elemzők a hazai pénzintézetek díjszabására? „Ami a betéteket illeti, úgy gondolom, hogy a hazai pénzintézetek által felszámolt díjak nagyságával nincs nagyobb probléma” - vallja Vladimír Dohnal, a Sym- site Research igazgatója. A szlovák bankok díjai szerinte hasonló szinten vannak, mint a magyarországi és lengyel pénzintézeteké, Csehországban ráadásul jóval magasabb díjakkal terhelik az ügyfeleket. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a díjszabások idei növelése nem érintette a leginkább használt személyi számlákat. „A február elsején életbe lépett változások nem érintik a személyiszámlákat, a fiataloknak nyújtott számlákat és a termékcsomagokat sem” - nyilatkozta Štefan Flimmer, a Szlovák Takarékpénztárszóvivője, aki szerint a bank elektronikus szolgáltatásait aktívan használók még kevesebbet is fognak fizetni, mint eddig. „A számlacsomagjaink díjszabása már régebben nem felelt meg a valós kiadásainknak, hiszen az utolsó módosításokat hét éve hajtottuk végre” - magyarázza a díjak növelését Zuzana Francúzová, a ČSOB szóvivője, hozzátéve, a bank ugyanakkor lehetővé tette, hogy az ügyfelek egyszerűbben hozzájuthassanak az ingyenes számlacsomagokhoz. (P, mi, SITA) Bár a lekötött bankbetét ismert pénzügyi termék, sokan mégsem tudják, mekkora nyereséget hoz A bankbetétek kamatának pontos kiszámítása HORBUIÁK ZSOLT Annak ellenére, hogy a bankok által kínált pénzügyi termékek a legkelendőbbek, még mindig előfordul, hogy az alapfogalmak nem kellően ismertek, illetve az, hogy a betett pénzből pontosan mekkora haszon várható. A lakosság körében a rövi- debb távra lekötött betétek a legkedveltebbek. A rövid táv egy évig terjedő időszakot jelent. A kerek 1 éves vagy annál hosszabb időszak középtávot jelent. Hosszú távnak a három évtől kezdődő periódust szokás tekinteni. A kamatozási ciklus általánosan használt időegysége az egy év. A szlovák bankok ezt latin rövidítéssel szokták feltüntetni: p. a., azaz per annum. Ha ennél rövidebb időre kötjük le a pénzt, akkor a kondíciós listán megadott százalékot el kell osztani annyival, ahányad részére az évnek kötjük le az összeget. Fontos tudatosítani, hogy a kamatadót a bank automatikusan levonja. Ennek mértéke továbbra is 19%. Ha például 10 ezer eurós betét 3 havi lekötéséért 0,35%-ot kínálnak, akkor a várható nettó megtérülést az alábbi módon számolhatjuk ki: 10000x0,0035=35, az eredményt osztjuk 4-gyel (mivel negyed évről van szó), majd az adót leszámolandó még beszorozzuk 0,81-dal. Az eredmény, egész centre kerekítve, 7,09 euró. Ha egy évet meghaladó időszakra kötjük le a pénzt, két különböző kamatozás fordul-, hat elő: az egyszerű és az összetett. Az előbbi esetben minden évben csak az alapösszeg kamatozik, a második esetben kamatos kamatot kapunk. Mivel az egyszerű kamatozást ritkán alkalmazzák, csak a második esetről mutatunk be példát. Az évet meghaladó betéti kamatok esetére még az is jellemző, hogy mindig teljes évekkel számolnak, két és fél éves futamidő bankbetétek esetében nem fordul elő. Itt már bonyolultabb a képlet, az elhelyezett összeget a következő szorzóval kell beszorozni: 1 -F kamatláb, és az egészet arra a hatványra kell emelni, ahány évre szól a lekötés. 1000Ö euró 3 éves, 2,5 %-os kamatozású lekötése esetén 10000x(l + 0,025)x3. Az eredmény 10768,91. Itt sem szabad megfeledkezni az adóról, így a tiszta nyereség 622,82 euró. Előfordulhat, hogy a lekötés valamilyen számlán történik. Ekkor esetleg további illeték csökkentheti a végső hasznot. Ha folyószámláról utaljuk át az összeget, az szintén járhat pluszkiadással. MP91100067
