Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-08 / 31. szám, kedd

10 Európai unió - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com Egyelőre nem lehet tudni, ki mindenki kötött titkos különalkukat az orosz szállítókkal - Ashton irányítaná a közös energiadiplomáciát is Egységes gáz- és árampiacot szeretne az unió Az unió olykor szélmalomharcot vív saját energiagondjai ellen (ČTK/AP-felvétel) Az EU 500 millió polgárá­val és 20 millió vállalatá­val a világ legnagyobb energiapiacának számít. Mivel az energia kulcs- fontosságú kérdés az uni­ón belül, a Lisszaboni Szerződés is tartalmazza az ezzel kapcsolatos célo­kat, az energiaellátás biz­tonságától a hatékonysá­gon át a megújuló ener­giaforrásokig. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a múlt héten tartották az első energiacsúcsot a hu­szonhetek. ÖSSZEFOGLALÓ Az unió prioritása a ver­senyképesség megőrzése, eh­hez pedig biztonságos, fenn­tartható és megfizethető ener­giára van szüksége. Az Euró­pai Tanács (ET) múlt heti ülé­sének záróközleménye ezért sürgette az EU energiainfra­struktúrájának korszerűsítését és bővítését, és a tagállami há­lózatok összekapcsolását. Az állam- és kormányfők szerint az EU-ban 2014-re meg kell teremteni az egységes gáz- és árampiacot. Növekvő függőség Az unió saját energiatermelé­sében jelenleg a megújuló ener­gia mindössze lószázalékottesz ki, az olaj (14,2 százalék) és a gáz (19,5 százalék) továbbra is túlsúlyban van. Az EU országai­ban megtermelt energia közel sem fedezi a szükségleteket, az importfüggőség folyamatosan nő. 2006-ban a felhasznált energia 54 százaléka behozatal­ból származott, és a számítások szerint 2030-ra ez az arány 70 százalékra nőhet. Az európai energiaimport nagy részét az olaj (60 százalék) és a gáz (26 százalék) teszi ki. Az importtól való növekvő függőség is szükségessé teszi a tagállami energiapolitikák összehangolását. Ezen a téren Manuel Barroso EB-elnök sze­rint az energiacsúcson törté­nelmi döntések születtek. Kizárnáka különalkukat Teljesen új dolog például a tagállamok energiadiplomáciá­jának összehangolása: a jövő év­től - elvileg - senki nem köthet titkos megállapodásokat mond­juk Oroszországgal. A csúcsér­tekezleten az unió külügymi­niszterét, Lady Ashtont bízták meg azzal, hogy az EU-t ener­giadiplomáciai ügyekben is képviselje. Mivel az energiadiplomácia nem hagyományos diplomáciai feladat, és a tagállamokban is a gazdasági, a kereskedelmi és a külügyi tárcák között oszlanak meg az ezzel kapcsolatos tenni­valók, Ashton felhatalmazásá­nak szintén az a bevallott célja, hogy csökkentse a tagállami kü- lönalkuk lehetőségét. Egymás gyanúsítgatása Az energiadiplomácia terén fontos témák kerültek terítékre. Júniusig az EB-nek ki kell dol­goznia az EU-tagállamok külső szállítókkal (elsősorban Orosz­országgal, Norvégiával, illetve a közel-keleti országokkal) szem­beni energiadiplomácia jobb összehangolásának lehetősége­it. Továbbá 2012. január 1-ig az egyes tagállamoknak az EB számára meg kell küldeniük, hogy milyen különmegállapo- dásaik vannak a külső szállítók­kal - az EB pedig ezeket az in­formációkat meg fogja osztani a többi tagállammal. Ez az újdonság igen érdekes stratégiai és taktikai játszmák­nak vethet véget. Különösen a közép-európai országok és Oroszország közötti titkolózás vezetett állandó cselezésekhez, az egyes országok a másik kü- lönalkujára hivatkozva kötöttek újabb titkos alkukat, vagy pedig egymást gyanúsítgatták azzal, hogy a másik kárára kötöttek ilyeneket. Ahogyan várható is volt, az Európai Tanács politikai egyet­értését fejezte ki az elektromos áram nagykereskedelmi piacá­nak átláthatóságát célzó EB-ja- vaslatokkal, de az ET és az Euró­pai Parlament között még egyeztetésekre lesz szükség a hatályba lépéshez. Az új jogsza­bály célja az lesz, hogy a külön­böző minőségű áramtőzsdék a pénzügyi tőzsdékhez hasonlóan átláthatók és jól használhatók legyenek. Egyoldalú függőség A gázpiac vonatkozásában az ET megerősítette azt a po­litikai szándékot, hogy 2015-re minden tagállam leg­alább két gázforráshoz fér­hessen hozzá. Szlovákia ese­tében például évek óta szó van arról, hogy meg kellene szüntetni a kizárólag az orosz energiahordozóktól való füg­gőséget, de még egyetlen kormány sem tett ez irányba határozott lépéseket. Ehhez az kell, hogy a jelenleg tipikusan egy gázmezőt egy fo­gyasztói körzettel összekötő gázvezetékek helyett a fő veze­tékek egymással is összekötött hálózatot alkossanak. Mindez igen költséges, és valójában csak a szállítókkal kialakuló viták esetén használható infrastruk­túrát igényel, amire viszont egyelőre sem az EU közös kasszájának, sem a tagállamok­nak nincsen pénzük. Brüsszel. Az EB 2010 novem­berében fogadta el az Energia 2020 stratégiát, amely felvá­zolja az EU alapvető energia- politikai elveit és fejlődési irá­nyait. Az ambiciózus célkitűzések szerint a tagállamok 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentenék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal Zöld utaz áremelésnek Az ET szerint a gázvezetékek összekötését elsősorban a piac­nak kellene finanszíroznia, és ennek költségeit az árakba kel­lene beépíteni. Vagyis az ET lé­nyegében az európai földgázel- letás biztonsága érdekében a gázárak emelkedésére bólintott rá. Ugyancsak elvi jóváhagyást kapott a nem konvencionális gázmezők kitermelésének tá­mogatása, de ezen a területen egyelőre nem ismert jól működő európai technológiai-környe­zetvédelmi és üzleti modell. Hangsúlyos téma volt az energiahatékonyság növelése. Az unió célja, hogy 2020-ig 20 százalékkal kevesebb energiát használjunk fel a tavalyihoz ké­pest, ami igen jelentős techno­lógiai fejlesztéseket igényelne. Hatalmas beruházásokra lenne szükség például csak a középü­letek energiafelhasználásának csökkentéséhez, s a válság, a pénzszűke miatt az ET kényte­len volt megállapítani: a tavaly kitűzött célokhoz képest már most lemaradásban vagyunk. Sürgető feladatok A tagállamoknak fel kell gyor­sítaniuk a munkát ahhoz, hogy 2011 közepére elfogadják az elektromos autók töltőrendsze­rének, 2012 végére pedig az in­telligens hálózatok és fogyasz­tásmérők műszaki szabványait. Az Európai Tanács most ki­mondta: 2015 után már nem le­het olyan tagállam, amely ne lenne összekapcsolva az európai gáz- és villanyhálózatokkal, és emiatt veszélybe kerülhetne az növelnék a megújuló energia felhasználásának arányát, emellett a hatékonyság növe­lésével összesen 20 százalék­kal csökkentenék az energia­felhasználást is az unión belül. Márciusban pedig nyilvános­ságra hozza az EB az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gaz­daságra történő áttérés 2050-ig szóló útitervét. És egy, a feladat nagyságát érzékelte­energiaellátása. Az infrastruk­turális beruházások költségei­nek zömét a piacoknak kell fe­dezniük a díjbevételekből - ol­vasható a csúcs következtetései között. A magyar elnökség tervei Budapest azzal számol, már az energiaügyi miniszterek február 28-ai tanácsi ülésén jó­váhagyják az EB által a 2020-ig terjedő időszakra javasolt energiastratégiát és infrastruk­túra-célkitűzéseket. Májusban informális miniszteri tárgyalá­son vitatják meg a 2050-ig szó­ló energia-útitervet, a júniusi ET-ülésen pedig elfogadhatják az új európai energiahatékony­sági tervet. Észak-déli kapcsolat Magyarország nagy jelentő­séget tulajdonít annak, hogy a most meghatározó kelet­nyugati energiakapcsolatok mellett létrejöjjön az észak-déli kapcsolat is a Balti- és az Adriai-, illetve a Fekete-tenger között. Ezt a célt szolgálja, hogy Ma­gyarország 2010 végén átadta a magyar-román és a magyar- horvát gáz-összekötővezetéket, 2011. január 28-án pedig kor­mányközi megállapodás szüle­tett egy hasonló magyar-szlo­vák vezeték megépítéséről. Az észak-déli összeköttetés témá­ját a múlt pénteki energiacsú­csot megelőző este vitatta meg a négy visegrádi ország, valamint Bulgária és Románia vezetője Manuel Barroso EB-elnökkel. (EurActiv.hu, eu2011 .hu) tő megállapítás az Energia 2020 dokumentumból: „A kö­vetkező tíz évben ezermilliárd euró nagyságrendű beruházá­sokra lesz szükség az energia­iparban a meglévő energiafor­rások diverzifikációjához, a berendezések cseréjéhez, va­lamint a kihívásnak számító, folyamatosan változó ener­giakövetelmények teljesítésé­hez.” (eu2011.hu) Ezermilliárd euróra rúgnának a beruházások Alapiskolák, figyelem! ^ % Sáréval Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 6. és 7. osztályos tanulók részére készül Téma: Közlekedési alapismeretek A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2011. március 7. - április 8.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2011. február 14-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. További információk a 02/59 233 266-os telefonszámon. Slovnaft 25 000 Jelentkezési adatok Téma: Közlekedési alapismeretek (6. és 7. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma: ......................... ......................... A tantárgyat oktató pedagógusok száma: ......................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom