Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-08 / 31. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2011. február 8., kedd 15. évfolyam 2. szám A kukorica középtávú kilátásai Az elkövetkező tíz esztendőben 13-14 százalékkal nőhet a kukoricatermelés 12. oldal 1 A búza hatékony és takarékos trágyázása A nitrogénszükséglet felét vetés előtt, másik felét tél végén fejtrágyaként kell kijuttatni ^ Önköltség alatt jTTH a sertéshús ■ ;■■■ jff~J Január végén már nálunk is 1 euró alatt volt a felvásárlási ár 22. oldal Kevesebb lesz az állategységekre jutó idei támogatás, lerövidül a kérvényezés időtartama is Önálló EU-stand és programok a kiállításon Február végéig igényelhető (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) AGRO+MASHEXPO 2011 Idén a tavalyinál jóval alacsonyabb összeggel, állategységenként hozzávetőlegesen mintegy 110- 120 euróval számolhatnak az állattartók a nagy- számosállat-egységekre folyósítandó támogatásokban. ISMERTETŐ A szaktárca idei költségvetésében ugyanis erre a célra csupán mintegy 46 millió eurót különítettek el, így a kérvényezőknek, ha a tavalyi igénylések számát vesszük alapul megközelítőleg az említett összegű támogatás jut majd. Az Agrárkifizetési Ügynökség honlapján és a szaksajtóbán is megjelent közlemény alapján az ügynökség regionális kirendeltségei február elsejétől megkezdték a 2011. évi nagyszá- mosállat-egységekre vonatkozó kérvények fogadását, amelyeket a hónap végéig, pontosabban február 28-ig lehet benyújtani a kérvényhez előírt kiegészítő nyomtatványokkal Az idevonatkozó rendelkezések értelmében a kérvényezőknek csatolniuk kell az állatok nyilvántartásba vételéről szóló igazolásokat, többek között a két évnél idősebb anyateheneknek, valamint az egy esztendőnél idősebb juhoknak és kecskéknek a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes jegyzékét. Azon kérvényezők számára, akik már tavaly is igényeltek állategységre vonatkozó támogatást, idén ezek a formanyomtatványok már előre kitöltve rendelkezésre állnak a kifizetési ügynökség illetékes regionális irodáiban. Az adatokat a Gazdasági Állatok Központi Nyilvántartása alapján töltik ki. Változás történt a nagy számosállat-egységekre vonatkozó támogatások kérvényezési időtartamának meghatározásában is. A vonatkozó kormányrendelet tavalyi módosítása alapján idén már nincs lehetőség arra, hogy a megszabott időponton túl további 25 napig a kérvényező benyújthassa igénylését. Ezt az előző szabályozás alapján megtehette, noha az ennek alapján megítélt támogatásból a késésért naponta 1 százaléknyi összeget levontak. A határidő egyértelmű meghatározása jelentősen megkönnyíti a kérvények adminisztrálását és meggyorsíthatja a kifizetéseket is. Úgyszintén megváltozott az anyatehenekre vonatkozó ún. retenciós időszak hossza, az eredeti három hónapról két hónapra rövidült. Az említett változások nyomán a nagyszámosállat-egysé- gekre vonatkozó támogatásokat idén már az év első felében, akár már május végén is megkaphatják az állattartó gazdák, (sz) BESZÁMOLÓ Január végén a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban 29. alkalommal rendezték meg az AGRO+MASHEXPO kiállítást, amelyet Magyarország legjelentősebb agrárgép seregszemléjeként tartanak számon a hazai és külföldi piacokon. Mellette az előző évek gyakorlatához híven a Szőlészet és Pincészet, valamint a Magyar Kert kiállítói is bemutatkoztak ezen a rendezvényen. A három kiállítás ebben az évben összesen mintegy 12 000 négyzetméteren, 220 kiállító részvételével zajlott. A magyar cégek mellett német, olasz, belga, dán, osztrák, román, lengyel és szlovák kiállítók is részt vettek a seregszemlén. Az EU bizottsága saját standdal és önálló programokkal várta a látogatókat, ami külön rangot adott az AG- RO+MASHEXPO-nak. Idén a három kiállításhoz több mint hatvan előadás kapcsolódott. Az Állattenyésztők Szövetsége által szervezett előadássorozaton az új KAP, az állattenyésztési támogatások jövője, az állattenyésztés helyzete és a versenyképes tenyészállat-tenyésztés lehetőségei szerepeltek a programban, de szó volt a vörösiszap katasztrófa utáni táj rehabilitációról is. Biogáz, bio üzemanyag, megújuló energiák - az energiapolitika mezőgazdaságot érintő kérdései is napirendre kerültek az előadásokon. A Szőlészet és Pincészet kiállításon a „Vendég Borrégió” program keretében Villány kapott bemutatkozási lehetőséget a régió legnevesebb borászainak részvételével. A Fórum Színpadon tartalmas előadássorozatot hallgathattak a látogatók. Többek között a borpiac értékesítési lehetőségeiről, a közösségi bor- marketingről, az eladható borstílusokról és minőségi elvárásokról, a csomagolóüvegek, zárak, csomagolások újdonságairól. A Magyar Kert szakkiállítás kertek, parkok, kommunális zöld területek tervezéséhez, fenntartásához és megmunkálásához szükséges eszközök - gépek, szerszámok - és technológiák széles tárházát vonultatta fel, hasznos szakmai előadásokkal kiegészítve. Az idei kiállításon Innovációs díjat kapott a Ferro-Flex Gép és Szerkezetgyártó Kft. változó geometriájú homlokrakodója, a Bagodi Mezőgép Gép- és Fémszerkezetgyártó Kft. univerzális nagyteljesítményű dug- ványozó gépe, az Omikron Kereskedelmi Gyártó, Javító és Szolgáltató Kft. OMKS-8,4 típusú kombinátora. (sz) A Bagodi MEZŐGÉP Univerzális nagyteljesítményű dugványozó gépe (A szerző felvétele) Más a helyzet az olyan gazdaságokban, amelyekben csak a külsős tulajdonrészeseknek adtak ki részjegyeket, más, ha ezt a jelenlegi tagok is megkapták A rendezetlen szövetkezeti részjegyek miatt bonyolult helyzetek TÁJÉKOZTATÓ Csaknem két évtizeddel a mezőgazdasági szövetkezetek átalakításáról szóló törvény, illetve másfél évtizeddel az említettjogszabály módosítása által a szövetkezeti vagyonrészek rendezését célzó rendelkezés életbe lépése után új vagyonjogi helyzet és tulajdonosi struktúra alakult ki a mezőgazdasági szövetkezetekben, amelynek eredményeként mintegy 365 millió euró értékű szövetkezeti vagyon került ún. szövetkezeti részjegyek (ún. DPL) formájában az eredetileg jogosult személyek kezébe, illetve az értékpapírközpontban nyilvántartott számlájukra. Miközben az említett módosítás az eredeti törvény által kiszámított szövetkezeti vagyonrészek rendezésének problémáját kívánta megoldani, olyan felemás jogi helyzetet teremthet, amely egyedülálló Európában, és következményeit a szövetkezeti formát megtartó mezőgazdasági vállalkozásokban máig is érzékelik. A szövetkezeti részjegynek, amely alapjában véve vagyonjogi kötelezettségvállalás, ugyanakkor értékpapírnak is szánták, - és az eredetileg kiszámított szövetkezeti vagyonrészek rendezését lett volna hivatott ellátni - például nincs határideje, lejárta, de az értékét fix áron törvény által határozták meg. A helyzet áttekinthetetlenségét fokozta, hogy az értékpapírközpontban nyilvántartott részjegyek nyilvántartási díjának elengedése fejében a tulajdonosok átutalhatták azt a Nemzeti Vagyonalap tulajdonába. A rendezetlen jogi helyzetek fonákságára immár második esztendeje szakmai szemináriumokon próbálja meg felhívni a figyelmet a kassai székhelyű Lawfarm Kft. és annakjogi képviselője, Daniel J. Krátky, aki szerint a szövetkezeti részjegy a hozzáértők kezében jó szolga, de a hozzá nem értőknél rossz úr lehet. A múlt év végi országos tájékoztató turné tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a szövetkezeti részjegyek tulajdonosai, illetve az azokat kibocsátó vállalkozások vezetői a tulajdonjog érvényesítése során ma is gyakran kerülhetnek olyan felemás helyzetekbe, amiket csak pontos és hozzáértő jogértelmezéssel ajánlott megoldani. A szövetkezeti részjegyek tulajdonjogi helyzetét a szövetkezeti tagok, a szövetkezeti vezetők és az ún. külsősök, vagyis a nem szövetkezeti tag, de részjeggyel rendelkező személyek szemszögéből vizsgálhatjuk, állítja a jogi szakember. A szövetkezet működésének hatékonysága, az új beruházások és befektetések ellenőrizhetősége, a gazdaságok fennmaradásának és életképes működésének követelménye, hogy a döntéshozatali pozícióban levő vezető, vagy vezetők képesek legyenek elképzeléseiket a szövetkezet tagságával, vagyis a tulajdonostársakkal elfogadtatni. Megtörténhet azonban, hogy a külsős részjegyek felvásárlásával olyan személy vagy csoport szerez meghatározónak vélt tulajdon- részt, amelynek következtében a vezetés patthelyzetbe kerülhet. Természetesen ennek is számtalan variációja és buktatója van, gyakorlatilag minden egyes vitás esetet külön kell elemezni, véli a jogi szakember. Mert más a helyzet az olyan gazdaságokban, ahol csak a külsős tulajdonrészeseknek adtak ki részjegyeket, más, ha ezt a jelenlegi tagok is megkapták, és más, ha a szövetkezet alapszabálya rendelkezik róla. A helyzet fonákságát a szaktárca vezetése is érzékeli. A szövetkezeti részjegyek további sorsára vonatkozó kérdésünkre a minisztérium sajtóosztályától kapott tájékoztató szerint a tárcavezetés még az idén módosítani szeretné a szövetkezeti részjegyek rendszerét. Tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi rendszer egyelőre csak kiadásokat jelent a tulajdonosoknak. Az egyik szóba jöhető megoldás, hogy a szövetkezeti részjegyeket részvények váltanák fel. Hogy pontosan milyen formában, azt még korai lenne megmondani. A módosítással azt szeretnék elérni, hogy a részjegy ne csak egy értéktelen papír legyen, hanem a részvénytársaságoknál használatos értékpapír, amivel jogok és előnyök is járnak, (sz)
